AZ AUTIZMUS A LÉTEZÉS EGY MÓDJA

AZ AUTIZMUS NEM BETEGSÉG ÉS NEM IS FOGYATÉKOSSÁG

AZ AUTIZMUS
A LÉTEZÉS EGY MÓDJA

Bizonyos autista gyerekek és felnőttek, akik képesek funkcionális szinten kommunikálni, ellenzik a gyógyításukra irányuló kísérleteket. Véleményük szerint az autizmus nem betegség, és nem fogyatékosság, hanem a létezés egy módja. Ha sikerülne eltörölni, akkor elveszne az emberi agyberendezés sokféleségének egy darabja. Nincs egy "egészséges" ember az autizmus mögött: ez beépült a személyiségükbe, és ha ezt meg akarják változtatni, akkor a személyiségük ellen intéznek támadást. Egyesek közülük odáig mennek, hogy egyes tüneteket mellékterméknek minősítenek, amit kommunikációs nehézségek okoznak, mivel a nem autista emberek nem tudnak velük megfelelően kommunikálni, és nem tudnak velük együttérezni sem.

(Forrás:Wikipédia:Autizmus)

WORLD PRESS PHOTO 2010 Mindennapi életünk kategória, sorozat, 1. díj

Gihan Tubbeh (Peru): Adrian, 13 éves autista

 

Magam gyakorló szülőként, a mára már felnőtt gyerekeim nevelése során tapasztaltam meg, hogy mind a régi, mind pedig mai iskolarendszer mennyire nem szereti, ha egy gyerek kilóg a sorból.

Szép kis egyforma kocka gyerekek kellenek, akikből kocka felnőttek lesznek és kocka fogyasztókká válnak. Így van az, hogy ezután külön tanár kell majd minden gyermek mellé, hogy az egyébként nem kockatermészetű gyermek kockává válhasson. Ilyen erővel, már első osztálytól kezdve házi tanítókat kellene alkalmazni minden családnak, mert úgy tűnik, nem működik ez nagy közös oktatási forma.

Az ismerőseim körében már nincs olyan gyerek, akinek ne lettek volna kudarcos iskolai tapasztalatai, aminek a végén már csak a pszichológus segített.

Ha egészséges gyerekek is szenvednek ettől helyzettől, mit élhetnek meg a diszlexiás, -gráfiás, -kalkuliás fiatalok, a mozgás-, hallás-, látássérültek vagy az autisták.

Néhány éve találkoztam egy autista gyerek anyukájával a Moszkva téren. Nekem - mint teljesen ismeretlennek a villamosmegállóban -, sírva mesélte el, hogy kétségbeesve rohangált pszichológustól-pszichológusig tanácsért és segítségért, hogy gyereke valamilyen módon a társadalom része lehessen egyszer. Addig mindenütt elutasításban volt része az oktatás és az egészségügy részéről. Akkor és ott mesélte el, hogy találkozott egy sorstárssal, akivel elhatározták, hogy valamilyen alapítvány formájában elkezdenek valamit.

http://www.autizmus.hu/index.shtml

Ma, hogy erről a 13 éves autista fiúról megláttam a képet, rá is kerestem, vajon hogy állhat az alapítvány. S lám létezik, bár még mindig nem úgy, ahogy egy jogállamban, egy demokráciában kellene, hogy működjön. Még mindig fogalmi vitákon bukik meg néhány ragyogó kezdeményezés. Orvosok esnek etikai vétségekbe, hogy bebizonyítsák az igazukat, szolgálva gyógyszergyárak pénzéhségét. Egy szó, mint száz, borzasztóságokról, de érdekes terápiákról is olvastam egy másik oldalon is, a http://hu.wikipedia.org/wiki/Autizmus -on. Ahonnan ki is emeltem néhány fontos bekezdést és az egyik terápiás módszerről, a BLISS SZIMBÓLUMOK hatékony alkalmazásáról például.

AZ AUTIZMUS TÜNETEI

-           autisztikus magány: ez egyfajta szellemi egyedüllét

-           feltűnően korlátozott tevékenység és érdeklődés

-           a kommunikáció speciális károsodása:

általában

a szociális interakcióban

a képzelőerőt igénylő tevékenységekben

Az autisztikus magány többféleképpen is megnyilvánulhat. Egyes autisták alig képesek személyekkel kapcsolatba lépni; sokkal nagyobb örömet jelent számukra a tárgyakkal való foglalkozás, mint az azonos korúak társasága. Mások keresik a kapcsolatot, de szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket. (A tünetek nem feltétlenül egyszerre jellemzőek minden autistára)

KÖVETKEZMÉNYEI

Az autizmus súlyos formája zavart okoz az észlelésben és a kommunikációban. Az autisztikus magány megnehezíti a szociális kapcsolatok létrejöttét és a beilleszkedést a családba és az iskolába. A szociális szabályok megfelelő alkalmazására való képtelensége sok stresszt okoz. Az autista gyerek nevelése nehéz, és a gyerek sokszor felnőttként is képtelen lesz az önálló életre.

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

Az autista emberek számos esetben fejlődhetnek a memória terén, így képesek lesznek számolási és memóriafeladatokat megoldani, olykor az egészséges emberek között is kiemelkedő eredménnyel.

Sokféle terápiát alkalmaznak. Tudatosan fejlesztik az érzékelés egymásra épülő folyamatait, a szenzoros integrációt, és válaszreakciókat váltanak ki az érzékszervek strukturális ingerlésével. Specifikus képességeket fejlesztenek. Terápiás eszközként alkalmaznak sok szabadidős tevékenységet, ilyen az állat-, a báb-, a zene-, a játék- és a kézműves-terápia. Vannak behaviorista és kognitív módszerek is, amik a viselkedés megváltoztatását, a mindennapi élet megkönnyítését tűzik ki célul. A nem vagy csak kevéssé beszélő autisták számára különféle kommunikációs rendszereket dolgoztak ki, mint a képcserés kommunikáció, vagy a BLISS-SZIMBÓLUMOK

Végül, de nem utolsósorban a mozgás szerepéről sem szabad megfeledkezni.

A BLISS-NYELVRŐL

részletek KÁLMÁN ZSÓFIA könyvéből

Dr. Kálmán Zsófia: Kommunikáció Bliss-nyelven, Kiadó: Bliss Alapítvány, 26–33.

A Bliss-nyelv megteremtője, Charles Kasiel Bliss 1897-ben született az osztrák-magyar monarchiabeli Czernowitzban, és 1985-ben halt meg Ausztráliában, Sydneyben.

1949-ben fejezte be az egységes emberi jelképnyelvről írott könyvét, a Semantographyt. Úgy érezte, a 300 évvel azelőtt élt nagy filozófus-matematikus, Leibniz álmát váltotta valóra: megteremtette a betűk önkényességétől független, logikus, jelentését a formájában hordozó, matematikai tisztaságú jelképnyelvet, amelyet korra, nemre, intelligenciára és anyanyelvre való tekintet nélkül olvashat és megérthet bárki a világon.* Könyvét felesége gépelte, saját maguk sokszorosították, és saját költségükön adták ki 1949-ben, Sydneyben. A könyv megjelenése után levélírókampányba kezdett: mintegy hatezer levelet küldött szét a világ nagy egyetemeinek és könyvtárainak. Előszavában az emberiségnek ajánlotta könyvét.

A Bliss-nyelv grafikus jelképrendszer, amelyben a jelképek formája és jelentése között logikus, belső összefüggés van (lásd a jelképszótárban található eredet- és jelentéstani magyarázatokat). A rendszeren belül minden jelkép egy (olykor kettő, ritkán három) szónak felel meg. A jelkép és az írott szó mindig együtt szerepel. A jelképhasználó a jelkép megmutatásával fejezi ki kívánságait, gondolatait, érzelmeit, a vele kommunikáló partner pedig a jelkép fölé írt szó elolvasásával "dekódolja", értelmezi a közlést. A szókészlet, a használati szabályok, valamint az alkalmazható stratégiák serkentik a kommunikációt és fejlesztik a szellemi készségeket. A Bliss-nyelv önmagában is tanítható, de használható egy sor egyéb augmentatív rendszer kiegészítésére, gazdagítására vagy a betűtanulás bevezető szakaszaként.

Számos előnnyel rendelkezik a többi augmentatív rendszerrel összehasonlítva. Így egyik nagy előnye, hogy a benne található sok piktografikus jelkép mellett – amelyek az alacsonyabb értelmi szintű használók számára teszik elérhetővé – nagyszámú absztrakt fogalmat jelölő jelkép is része a rendszernek. Ezek a fogalmi gondolkodás fejlődését segítik elő. Nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a használó közölje a szükségleteit, hanem segítségükkel gondolatok, érzelmek, vágyak is kifejezhetővé válnak. A használó közelebbről megismerhet, megérthet bizonyos fogalmakat, és maga is kreatív módon próbálkozhat az igényeinek megfelelő új jelképek megteremtésével. A kifejezési szintet tartalmilag és formailag is messzemenően az egyéni igényekhez lehet szabni, s ez előnyösen hat mind a nyelvtanulásra, mind pedig a kommunikatív hatékonyság növekedésére.

A Bliss-nyelv hajlékonysága teszi lehetővé, hogy a jelképhasználó az egyszavas közlésektől a távirati jellegű üzeneteken keresztül eljusson a hibátlan nyelvtani szerkezetű mondatokig.

A jelképek kisszámú, egyszerű geometriai alapformából épülnek fel, így az oktatók, a használóval élő családtagok, a gondozószemélyzet is megrajzolhatja azokat, a kísérő szavak pedig megkímélik a környezetet attól, hogy nekik is meg kelljen tanulniuk a jelképeket.

Mint minden élő nyelv, a Bliss-nyelv is folytonosan változik, azonban a természetes nyelvektől eltérően, mesterséges beavatkozások segítségével. Az egyre szélesebb körű használat során újabb és újabb igényeknek kell megfelelnie. Országonként eltérő a szociokulturális háttér; nyelvi jellegű, életkorból és a betegségek természetéből adódó újabb és újabb problémák merülnek fel.