2015. december 13., vasárnap

Zöld léggömb a Kalefon

Követve a Széll Kálmán tér átépítésének folyamatát a minap találtam a Kalef Hírmondó fb-oldalán ezt a fotót. A Kalef egy olyan részletét mutatja, amelyiken – úgy tizenegy éve – egy igencsak különös jelenségnek voltam szemtanúja. Akkor naplómba jegyeztem le e jelenség részleteit, majd három éve egy rövidfilm-forgatókönyvvé írtam át.







1. Helyszín

Augusztus közepe, tikkasztó hőség, a budapesti Széll Kálmán téren néhányan várakoznak a 61-es villamos megállóban.
Egyszerre csak a rövidke alagútból egy hűvös fuvallattal, a Vérmező felől egy zöld léggömb sodródik a villamossíneken. Mintha valamilyen kis élőlény lenne. A sínpár között lebeg, hol jobbra, hol balra hömbörödve.

Kis csavargó, még talán a zsebre dugott kezét is látni véljük és valamilyen hallhatatlan dalt is fütyülhet, miközben a Napba néz.

Egy járműre várakozó szemszögéből látjuk a teret. 
Majd a léggömbkamera végig pásztázza a megállóban állók arcát, akik közül néhányan szintén figyelik a jelenséget.


A kamera ráközelít a léggömbre, amin ez olvasható: 
BOLDOG ÉLETEM
BOLDOG ÉTELEM 
BOLDOG ÉTTEREM.

A következő pillanatban a kamera a léggömb szemszögéből láttatja az eseményeket. Ott lebeg az ég és a villamossínek között és egy Bob Dylan dallamot fütyül: Majd elfújja a szél…, és vakmerően belenéz a Napba.

Érzi, ahogy nézik őt. 

Egy narrátor mondja a léggömb monológját: 
(A film szellemi ingatlana-1.*)
Mintha héliumot lélegzett volna be, a férfias hang gyermekivé válik:

- Nos idejutottam, nézzétek!
- Hogy honnan? Életem, Boldog Életem, Boldog Ételem végét járom, mert így döntöttem. 

Míg be nem fut a „végzet villamosa” lepereg előtte mi és ki volt eddig.



2. Helyszín: 
(A film szellemi ingatlana-2.*)
Egy kaucsuk erdő, kaucsukgyűjtés:

- Az őserdő mélyén növő kaucsukfa megkarcolt kérgének fehér vére csordult egy kókuszdió héjába.


3. Helyszín:
(A film szellemi ingatlana-3.*)
Egy léggömb gyártó játéküzem a gyártási folyamat bemutatása:

- Egy gumigyár játéküzemében vettem fel a léggömbformát.


4. Helyszín a BOLDOG ÉTTEREM – gyerekzsúr terme:

Itt-Héliummal töltögetik a léggömböket melyeken a felirat: 
BOLDOG ÉLETEM
BOLDOG ÉTELEM
BOLDOG ÉTTEREM.

- Majd felvállaltam egy mostanság oly divatos gyorsétterem gyerekvendégeinek szórakoztatását.

Helyszín a születésnap a BOLDOG ÉTTEREMBEN sok gyerek
- Egy születésnap kellős közepén egy szőke fürtös hajú kislány kezébe kerültem, miután a Nap gázával, a héliummal nagyra fújtak, hogy ne csak úgy csüngjek, hanem kiemelkedjek és, hogy felemeljem e kisgyermek tekintetét is a Fény felé.
- Véget ért a születésnap, melyet kényelmes szülők rendezetek, hogy a nagy vircsaft után megússzák a rendrakást a rontópálok és -paulinák után.
- A kislányka szökdécselve, büszkén vitt és fel-felsandított rám.
Aztán hogy-hogy nem leoldódott csuklójáról a zsineg és nagy sírás-rívás következett, amit én már egyre távolodva hallottam, emelkedés közben a Nap felé, a Fény felé.



5. Helyszín 
Budapest fölött:

- Már felülről láttam a várost és a kislány is beleveszett a szürkeségbe.
- Talán már megvigasztalódott, valami mással kárpótolták őt a szülei.

Majd egy nagy zuhanás. A gyermekhang egyre férfiasabbá válik, a hogy a hélium kimegy belőle:

- Hirtelen megszűnt a száguldás felfelé és egy jó ideig egy bizonyos magasságban lebegtem, majd egyre gyorsabban zuhantam és megérkeztem a Postapalota melletti sínekre. 
- Na most sínen vagyok - elmondhatom magamról.




Újra az 1. Helyszín:
A Széll Kálmán téri kis alagút:


- Most jön egy hűvös fuvallat és benn vagyok a Széll Kálmán téri 61-es villamos megállójában, a síneken tétovázom egy kicsit, majd megállok középen büszkén és odaadóan.

- Egy pukkanás és vége? 

Már megindul a villamos, hogy átgázolva a zöld léggömbön beálljon és felvegye utasait. De hirtelen a váltónál megáll. 
A zöld léggömbre néz a villamos vezető, majd egy ott álló, villamosra várakozó hölgyre és int, hogy mentse ki. 
A hölgy kedves mosollyal kiemeli a zöld léggömböt a sínek közül és a következő fuvallat egy termik felé viszi, mely megint felemeli a város fölé, a Fény felé.


*Szellemi ingatlan - forgatókönyvírás szakkifejezése  - jelentése: közkincs, valami, amit nem kell hosszan magyarázni. Itt a hélium hatása az emberi beszédre, a kaucsukból gumi készítés, és léggömb készítés technológiája.

2015. december 5., szombat

Miklós piros köpenye, virgács és krampuszok

kreativmikulás
Egy kreatív Mikulás

Két éve írtam már a Mikulásról a Talita.hu-n, egészen pontosan arról, hogy miért pont a cipő, a harisnya, az ablak, a kandallópárkány és a cipőpucolás játszanak szerepet a legendás Miklós püspök ünneplésében.
Most pedig az elején lelövöm a poént. Számomra is furcsa módon, a Coca Cola marketingjétől lett piros a Mikulás színvilága. Így esik áldozatul egy keresztény szimbólum a profitmaximalizálásnak.
Magyarországon a szüzek, a hajósok, a vándordiákok védőszentje nem feltétlenül jóságos, inkább egy fenyegető szimbólum, aki a krampuszaival megbünteti a rossz gyerekeket és virgácsot hoz nekik. A Lajtán túl inkább ajándékozó szent Miklós. (forrás)
colamiki
Miklós-nap Magyaroszágon
A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék („alakoskodás”) volt Miklós-napon, december 6-án. A miklósoláskor 1900 előtt a fiatalok házról-házra jártak Miklós napján ijeszteni, amikor hosszú láncaikat csörgették és meg is verték vele a járókelőket, ilyenkor az emberek a házakból sem mentek ki szívesen. A népszokásból kiszorult a karácsonyra való lelki készülődés, s a gonosz-űző jelleg lett hangsúlyosabb. Nem ismert, hogy a Mikulás ünnepen történő ajándékosztó népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém „Láncos Miklós”, aki egyszerre jutalmazott és büntetett.
Többféle eredetmagyarázat alakult ki, a legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak Odin germán főisten továbbélése, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban: jóságos alakja ajándékot oszt, míg büntető alakja ijesztgetett. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás. (Forrás: wikipédia)
kreativmikulás2
Tűnemezelt kreatív Mikulások

A Mikulás
“A napot homály előzi meg; karácsony ünnepének verőfényes örömét meg a fehér szakállu Mikulás és ördöngős szolgája, kik csak büntetni tudnak s nem jutalmazni, aszalt szilvából csinált rettenetes kéménysöprőkkel s vörös nyelvű krampuszokkal ijesztenek rá az apró cselédekre. A piaczon a nagyfejü káposzták s köpczös répák, a fonnyadt szőlő s piros arczu almák, a koppasztott kappany s a tojásgarmada mellé, csodálatos portékák csatlakoztak egyszerre. Mint ha csak éjnek idején valami boszorkányság által bújtak volna ki a földből az apró sátrak, melyek alatt viaszból gyúrt, gyermek arczu s gyapot szakállu püspökök, gyönyörű, aranyos misemondóban s hófehér süvegben valóságos papirosból, vannak szépen glédában fölállítva. Háromrétben fölkunkoritott farku, szikrázó szemű, szarvas Luciferek zörgetik pipadrótból kötött szörny bilincseiket, melyekkel sorra fűzik a szófogadatlan gyermeket s hetesével nyolczasával kanyaritják a borzasztó puttonyba, hol aztán hasztalan rimánkodnak, mert onnan nincs szabadulás. Úgy kell nekik, viselték volna jobban magukat!”
(Vasárnapi Ujság: Képek a hazai népéletből, Pest, deczember 3-án 1865)

Mi is az a virgács?
A Mikulás-napi ajándékozás furcsasága, hogy büntetőajándékot is kaphatunk.
Virgács szó etimológiája:
„A virgász, virgács a magyarban már kifejezetten ’fenyítésre használt vesszőnyaláb’ jelentésben került, de előfordult ’megvesszőzés’ jelentésben is. A korbács hatása a jelentésbeli hasonlóságon kívül azért is feltételezhető, mert a virgács előfordul virgáncs alakban is, és a korbács is megjelenik korbáncs alakban. A korbács egyébként oszmán-török eredetű szó, először 1585-ből adatolt.” (forrás)
virgacs
A virgács a rossz gyermekek ajándékaként került be a köztudatba, A Mikulás állandó kísérőjének, a krampusznak volt a fenyegető eszköze a virgács. Mivel a Mikulás teljességgel a jó megtestesítője, szükség volt mellé egy olyan büntetést osztó személyiséget kitalálni, mely azokat “jutalmazza”, kik rosszat cselekedtek. A krampusz virgácsot hozott a rossz gyerekeket. Egy másik történet szerint a virgács a középkorban a szófogadatlan gyerekek fenyítőeszköze volt. Egy ősi pogány szokás azt vallja, a vessző ütése szerencsehozó jelként élt. Megint másik történet szerint a seprűből eredt a virgács. Nem véletlen, hogy vízkeresztkor a spanyol gyerekek nemcsak ajándékot, hanem virgácsot is kaphatnak, ha rosszak voltak.
Egyes vélemények szerint, a virgács kimondottan bántó hatással van a gyerekekre, hiszen azzal, hogy a rossz gyerekeknek járó ajándékot kapnak, már megbélyegzik őket. Ez akár személyiségfejlődési zavarokhoz vezethet.
Nevelésfilozófusok szerint azonban a virgács ajándékozási szokás egy hagyomány, amit követni kell és életben kell tartani. Szerintük nem a gyerekek személyiségét büntetik a virgáccsal, hanem valamely rossz cselekedetüket, nevelési szándékkal. (forrás)
Talán tompítva a büntetés nagyságát felénk, az én gyerekkoromban az apukám magának a virgács mellé, hagymát és szenet is tett, tanúsítva, hogy ő volt a legrosszabb köztünk.
krampusz
A Krampusz elviszi a rossz gyermekeket (1907)

A gonosz Krampusz a jóságos Mikulás állandó kísérője
Ez az ördög formájú figura osztrák területről származik, neve is az ausztriai németből való. A német Krampus szó a karom jelentésű régi német Krampen szóból származik, a figurát egyes területeken Krampeln néven ismerik. A gyermekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket megbünteti. A krampusz alakja minden bizonnyal a téli napforduló pogánykori hiedelemvilág szellemeinek testet öltője, ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör gonosz elképzeléseire vezethető vissza. A jóságos ajándékosztó megtestesítője mellett, aki a Mikulás, szükség volt a rosszaság és a büntetésosztó megformálására is. A keresztény néphagyomány következtében a jóságos Mikulás mellett a gonosz krampusz, az ördöggel azonosult. A krampusz mára már megszelídült, hiszen a bécsi cukrászdák kedves kis marcipán krampusz figurákat gyártanak és a játékboltok is szívesen árulnak vidám és mókás krampuszbábokat.
Mikulás-járás főleg a Dunántúlon, Csallóközben, Ipoly mentén szokás. A rituálé szerint szalmába burkolt Mikulás és az ördögök, a krampuszok ijesztgetik, ami aztán vidám szórakozássá alakult. (Forrás: wikipédia)