2016. május 17., kedd

A munka képe

A "Munka" szláv eredetű szó, eredeti jelentése: kín, gyötrelem, szenvedés, erőfeszítés, vesződség.

Milyen fotóval illusztráljam ezt a bejegyzést? – kérdeztem a férjemet , aki először egy fotómontázst gondolt, emberi aggyal és mindenféle munkafolyamatokkal, aztán kikötött egy számítógép mellett ülő, munkájának örülő (nem őrülő :)) ember fotójánál. 

Majd beírtam a keresőbe a MUNKA közgazdasági fogalmát és illusztrációnak a fenti, Egy munkás a gőzszivattyúnál című (Lewis Hine: Power House Mechanic, 1920) képet hozta első eredménynek.





A filozófiai értelemben vett munka célszerű emberi tevékenység, amely a természeti és társadalmi erők, források meghódítására irányul az ember történelmileg kialakult szükségleteinek kielégítése érdekében.„Mindenekelőtt olyan folyamat, amely az ember és a természet között megy végbe, amelyben az ember saját tetteivel közvetíti, szabályozza és ellenőrzi a természettel való anyagcseréjét." (Marx)"A munka minden emberi élet első alapfeltétele..., azt kell mondanunk: a munka teremtette meg magát az embert." (Engels) (Forrás: wikipédia)

A filozófiai munkafogalom, hát elég meredeknek hangzik, főként, hogy ilyen elődökre hivatkoznak még ma is.


Én találtam egy náluknál sokkal rokonszenvesebb filozófust, Henry David Thoreau személyében, aki a munkáról így írt a waldeni remeteségében:


"Miért sietünk annyira, miért herdáljuk úgy az életet? Úgy látszik, eltökéltük, hogy éhen halunk, még mielőtt megéheznénk. A közmondást azt tartja, hogy „amit ma meg tehetsz, ne halaszd holnapra”, így már ma agyondolgozzuk magunkat, hogy holnap előröl kezdjük, ez nem munka a szó valódi értelmében; az igazi munkánkhoz még hozzá sem láttunk; az emberiségnek vitustánca van, azért nem bír nyugton maradni...
A kétkezi munka, még ha a robot határát súrolja is korántsem a legrosszabb fajtája a naplopásnak...
A hosszú ideig folytatott nehéz munka ellen is az a kifogásom, hogy utána nehéz ételre, italra szorultam...
A dolgok önköltsége, azonos a megszerzésükre fordított életmennyiséggel. Ha olcsónak tartjuk az életet mi sem természetesebb, mint feláldozzuk a modern ipari fejlődés oltárán. De ha drágának tartjuk, akkor nem a kapitalista fejlődés, hanem az emberi boldogság lesz a társadalom célja.”



Egy előző blogbejezésemben az "igazi műszaki értelmiségiről" írtam, aki mindent az alapján ítél meg, hogy megmérhető-e vagy sem. De ugyanez az "igazi műszaki értelmiségi" az is, aki kerüli az ismétlődést. Ha neki kétszer ugyanazt a szöveget kell beírnia egy rubrikába, akkor harmadszorra algoritmust készít hozzá.





Ma pedig azt találtam egy jövőkutató honlapon, hogy a Georgiai Műszaki Egyetem hallgatóinak ügyeit, öt hónapig egy Jill Watson nevű tanársegéd intézte, aki valójában egy robot, egy mesterséges intelligencia: 
E-mailes és fórumos üzenetekre válaszolt, és még időpontokra is figyelmeztette a hallgatókat. A diákok elmondása szerint a digitális asszisztenstől érkező levelek hétköznapi és pontos üzeneteknek tűntek, sokszor még szlenget is használt. A dolog egyáltalán nem tűnt fel nekik, viszont gyanúsnak tartották, hogy a levelekre mindig pár percen belül választ is kaptak. Az egyik diák arra tippelt, hogy egy egyszerű, barátságos tanársegéd lehet, aki épp a doktoriját írja.
Azután egy másik bejezésben olvasom, hogy az amerikai CareerCast honlap kutatása konkrét szakmák esetében vizsgálta, hol várhatók a legnagyobb leépítések.
Ahogy egyre inkább elterjed az elektronikus eszközök összekapcsoltsága a neten, a dolgok internete nyilvánvalóan feleslegessé fog tenni olyan feladatokat, mint a mérőóra-leolvasás.A Top 10-es listában azonban akad néhány meglepetés is. Légiutas-kísérőből vagy szabóból miért lesz kevesebb? Csak tippelni tudunk. Utóbbiból talán azért, mert az úgynevezett diszkont-divatszektor szélesebb rétegeket hódít meg, s kevesebben választanak egyedi, méretre varrt ruhákat.
Ugyanakkor más kutatások adatai szerint egyértelmű, hogy a luxus – az egyedileg készített termékek mindenképpen idetartoznak – még mindig szárnyal. (Forrás: Út a jövőbe)


A modern társadalmakban a legtöbb ember a munkát terhesnek, „büntetésnek” tekinti, ezért keresi a lehetőséget arra, hogy mások dolgozzanak neki vagy helyette. 

Kivételek a munkamániások vagy a saját munkájukat elhivatottságból végző egyének, akik többnyire élvezik munkájukat és az érte járó elismerést, hírnevet, megbecsülést vagy jövedelmet. 

A munka örömteliségét a Csíkszentmihályi Mihály által létrehozott Flow kutatás és elmélet tárgyalja. 
"Több régi gondolkodó szerint az ember igazán akkor tudja felmérni adottságait, amikor nincs semmi dolga. Görög filozófusok szerint a szabad időnkben bontakozhat ki igazán emberi mivoltunk, ekkor van lehetőségünk saját magunk fejlesztésére… A szabad időben végzett tevékenységre használt görög scholea szóból ered az iskola szó, ami jól tükrözi azt az elgondolást, hogy a szabad idő legjobb hasznosítása a tanulás.
Társadalmunk három jellemző szabadidős tevékenysége nagyon távol áll a fenti elképzeléstől. Első a tömegkommunikációs eszközökre fordított idő. … Második a beszélgetés… Harmadik áll legközelebb az eredeti elgondoláshoz: a hobbi tevékenységek, sportolás, muzsikálás, étterembe, moziba járás.
Életünk tehát lényegében olyan élményekből áll, amelyeket a munka, a birtokunkban levő tárgyak fenntartása és a szabadidős tevékenységek közben szerzünk.Ilyen feltételek közepette zajlik az életünk, a közöttük való választás és hozzáállás dönti el, hogy napjaink összessége formátlan masszát alkot, vagy műremekké áll össze." (Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete)
A Flow témája egy időben engem is nagyon izgatott. Összefüggésekre is akadtam a Flow, a Tom Sawyer és a tanulás ill. a munka öröme témában.

A munka képe témájához végül egy videót tennék, annak illusztrálására, hogy nekem - az íráson és rajzoláson kívül - az ilyen munkahelyen, ilyen munkaeszközökkel készült alkotói munka tetszik igazán. Még nézni is gyönyörűség.

Egy aranyló színű fabolygó készül, egy kráterrel az oldalában egy csillagközi utazásról szóló animációs filmhez talán

2016. május 13., péntek

Ínhüvelygyulladás Pünkösd hetében, kórházi kálváriajárás és a családi munkamegosztás

Pünkösd hetének csütörtökjén utolért az ínhüvelygyulladás a bal csuklómban, amely olyan fájdalommal járt, hogy csillagokat láttam, nem csak éjjel, de nappal is.

Nem volt kérdés, a fájdalmat csillapítani kell, így felhívtam a reuma ambulanciát a kórházunkban, ahol közölték, hogy a doktornő szabadságon van és menjek a háziorvoshoz, ő majd ellátja a bajomat. 
Mit ad Isten, a háziorvosom szintén szabadságon volt, a helyettes háziorvos pedig elküldött a kórház sebészetére, ahol a problémámról már az ajtóban egy cédulán olvashattam, hogy nem hozzájuk tartozik, menjek az ortopédiára, vagy a traumára. Az ortopédián közölték, hogy tán a traumán kéne próbálkoznom...




És akkor azt gondoltam, hogy hazaindulok, mert tudom előre, mit mondanak az én "kis" ínhüvelygyulladás-problémámra...
Szedjek rá vénynélkül is kapható gyógyszert, kenegessem kenőccsel és pihentessem. Ezt pedig félnapos várakozás nélkül, magamtól is tudom. 

Öngyógyításba fogtam, elköltöttem a gyógyszertárban a "rokkantellátásom" egyharmadát gyógyszerre, kenőcsre és kötszerre. 

S láss csodát, tadadam..., péntek hajnalban, kétszeri felébredés és ápolás után már kevesebb csillagot láttam a derült égbolton. 



De ilyenkor derül ki, hogy - noha jobb kezes vagyok alapvetően -, vannak dolgok, amikhez szükség van a bal kezemre is, kenyér szeletelés, öltözködés, tisztálkodás... Nem lehet félkézzel, segédeszközökre, vagy segéderőre van szükség. Már az ünnepi ebéd lemondásán gondolkodtam, amikor is...

A férjem önként és dalolva, élete első igazán nagy főzéséhez elindult bevásárolni, sőt már a zöldséget is megpucolta... Igazi diétás "fivér" (nem nővér) lehet belőle.

Fokhagymás zöldbableves lesz, milánói spagettivel vega és nem vega változatban gombával; plusz fasírt, zöldséges rizzsel, a gombát és tésztát nem kedvelő családtagoknak. 



  


Lesz nagy "lepetés", ha kiderül vasárnap, hogy ki követte el az ebédet.

Nekem pedig tanulság:
Lehet, hogy ez az ínhüvelygyulladás jelzés megint, hogy valamit megint túlzásba vittem?! Hogy pihenni kell és megosztani az itthoni feladatokat, mint pl. a következő symbolon-kártyán?!


Juliska mos, miközben Jancsi fát vág


Én blogot írok, a "Zuram" főz... Hm...?!