AZ AUTIZMUS A LÉTEZÉS EGY MÓDJA

AZ AUTIZMUS NEM BETEGSÉG ÉS NEM IS FOGYATÉKOSSÁG

AZ AUTIZMUS
A LÉTEZÉS EGY MÓDJA

Bizonyos autista gyerekek és felnőttek, akik képesek funkcionális szinten kommunikálni, ellenzik a gyógyításukra irányuló kísérleteket. Véleményük szerint az autizmus nem betegség, és nem fogyatékosság, hanem a létezés egy módja. Ha sikerülne eltörölni, akkor elveszne az emberi agyberendezés sokféleségének egy darabja. Nincs egy "egészséges" ember az autizmus mögött: ez beépült a személyiségükbe, és ha ezt meg akarják változtatni, akkor a személyiségük ellen intéznek támadást. Egyesek közülük odáig mennek, hogy egyes tüneteket mellékterméknek minősítenek, amit kommunikációs nehézségek okoznak, mivel a nem autista emberek nem tudnak velük megfelelően kommunikálni, és nem tudnak velük együttérezni sem.

(Forrás:Wikipédia:Autizmus)

WORLD PRESS PHOTO 2010 Mindennapi életünk kategória, sorozat, 1. díj

Gihan Tubbeh (Peru): Adrian, 13 éves autista

 

Magam gyakorló szülőként, a mára már felnőtt gyerekeim nevelése során tapasztaltam meg, hogy mind a régi, mind pedig mai iskolarendszer mennyire nem szereti, ha egy gyerek kilóg a sorból.

Szép kis egyforma kocka gyerekek kellenek, akikből kocka felnőttek lesznek és kocka fogyasztókká válnak. Így van az, hogy ezután külön tanár kell majd minden gyermek mellé, hogy az egyébként nem kockatermészetű gyermek kockává válhasson. Ilyen erővel, már első osztálytól kezdve házi tanítókat kellene alkalmazni minden családnak, mert úgy tűnik, nem működik ez nagy közös oktatási forma.

Az ismerőseim körében már nincs olyan gyerek, akinek ne lettek volna kudarcos iskolai tapasztalatai, aminek a végén már csak a pszichológus segített.

Ha egészséges gyerekek is szenvednek ettől helyzettől, mit élhetnek meg a diszlexiás, -gráfiás, -kalkuliás fiatalok, a mozgás-, hallás-, látássérültek vagy az autisták.

Néhány éve találkoztam egy autista gyerek anyukájával a Moszkva téren. Nekem - mint teljesen ismeretlennek a villamosmegállóban -, sírva mesélte el, hogy kétségbeesve rohangált pszichológustól-pszichológusig tanácsért és segítségért, hogy gyereke valamilyen módon a társadalom része lehessen egyszer. Addig mindenütt elutasításban volt része az oktatás és az egészségügy részéről. Akkor és ott mesélte el, hogy találkozott egy sorstárssal, akivel elhatározták, hogy valamilyen alapítvány formájában elkezdenek valamit.

http://www.autizmus.hu/index.shtml

Ma, hogy erről a 13 éves autista fiúról megláttam a képet, rá is kerestem, vajon hogy állhat az alapítvány. S lám létezik, bár még mindig nem úgy, ahogy egy jogállamban, egy demokráciában kellene, hogy működjön. Még mindig fogalmi vitákon bukik meg néhány ragyogó kezdeményezés. Orvosok esnek etikai vétségekbe, hogy bebizonyítsák az igazukat, szolgálva gyógyszergyárak pénzéhségét. Egy szó, mint száz, borzasztóságokról, de érdekes terápiákról is olvastam egy másik oldalon is, a http://hu.wikipedia.org/wiki/Autizmus -on. Ahonnan ki is emeltem néhány fontos bekezdést és az egyik terápiás módszerről, a BLISS SZIMBÓLUMOK hatékony alkalmazásáról például.

AZ AUTIZMUS TÜNETEI

-           autisztikus magány: ez egyfajta szellemi egyedüllét

-           feltűnően korlátozott tevékenység és érdeklődés

-           a kommunikáció speciális károsodása:

általában

a szociális interakcióban

a képzelőerőt igénylő tevékenységekben

Az autisztikus magány többféleképpen is megnyilvánulhat. Egyes autisták alig képesek személyekkel kapcsolatba lépni; sokkal nagyobb örömet jelent számukra a tárgyakkal való foglalkozás, mint az azonos korúak társasága. Mások keresik a kapcsolatot, de szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket. (A tünetek nem feltétlenül egyszerre jellemzőek minden autistára)

KÖVETKEZMÉNYEI

Az autizmus súlyos formája zavart okoz az észlelésben és a kommunikációban. Az autisztikus magány megnehezíti a szociális kapcsolatok létrejöttét és a beilleszkedést a családba és az iskolába. A szociális szabályok megfelelő alkalmazására való képtelensége sok stresszt okoz. Az autista gyerek nevelése nehéz, és a gyerek sokszor felnőttként is képtelen lesz az önálló életre.

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

Az autista emberek számos esetben fejlődhetnek a memória terén, így képesek lesznek számolási és memóriafeladatokat megoldani, olykor az egészséges emberek között is kiemelkedő eredménnyel.

Sokféle terápiát alkalmaznak. Tudatosan fejlesztik az érzékelés egymásra épülő folyamatait, a szenzoros integrációt, és válaszreakciókat váltanak ki az érzékszervek strukturális ingerlésével. Specifikus képességeket fejlesztenek. Terápiás eszközként alkalmaznak sok szabadidős tevékenységet, ilyen az állat-, a báb-, a zene-, a játék- és a kézműves-terápia. Vannak behaviorista és kognitív módszerek is, amik a viselkedés megváltoztatását, a mindennapi élet megkönnyítését tűzik ki célul. A nem vagy csak kevéssé beszélő autisták számára különféle kommunikációs rendszereket dolgoztak ki, mint a képcserés kommunikáció, vagy a BLISS-SZIMBÓLUMOK

Végül, de nem utolsósorban a mozgás szerepéről sem szabad megfeledkezni.

A BLISS-NYELVRŐL

részletek KÁLMÁN ZSÓFIA könyvéből

Dr. Kálmán Zsófia: Kommunikáció Bliss-nyelven, Kiadó: Bliss Alapítvány, 26–33.

A Bliss-nyelv megteremtője, Charles Kasiel Bliss 1897-ben született az osztrák-magyar monarchiabeli Czernowitzban, és 1985-ben halt meg Ausztráliában, Sydneyben.

1949-ben fejezte be az egységes emberi jelképnyelvről írott könyvét, a Semantographyt. Úgy érezte, a 300 évvel azelőtt élt nagy filozófus-matematikus, Leibniz álmát váltotta valóra: megteremtette a betűk önkényességétől független, logikus, jelentését a formájában hordozó, matematikai tisztaságú jelképnyelvet, amelyet korra, nemre, intelligenciára és anyanyelvre való tekintet nélkül olvashat és megérthet bárki a világon.* Könyvét felesége gépelte, saját maguk sokszorosították, és saját költségükön adták ki 1949-ben, Sydneyben. A könyv megjelenése után levélírókampányba kezdett: mintegy hatezer levelet küldött szét a világ nagy egyetemeinek és könyvtárainak. Előszavában az emberiségnek ajánlotta könyvét.

A Bliss-nyelv grafikus jelképrendszer, amelyben a jelképek formája és jelentése között logikus, belső összefüggés van (lásd a jelképszótárban található eredet- és jelentéstani magyarázatokat). A rendszeren belül minden jelkép egy (olykor kettő, ritkán három) szónak felel meg. A jelkép és az írott szó mindig együtt szerepel. A jelképhasználó a jelkép megmutatásával fejezi ki kívánságait, gondolatait, érzelmeit, a vele kommunikáló partner pedig a jelkép fölé írt szó elolvasásával "dekódolja", értelmezi a közlést. A szókészlet, a használati szabályok, valamint az alkalmazható stratégiák serkentik a kommunikációt és fejlesztik a szellemi készségeket. A Bliss-nyelv önmagában is tanítható, de használható egy sor egyéb augmentatív rendszer kiegészítésére, gazdagítására vagy a betűtanulás bevezető szakaszaként.

Számos előnnyel rendelkezik a többi augmentatív rendszerrel összehasonlítva. Így egyik nagy előnye, hogy a benne található sok piktografikus jelkép mellett – amelyek az alacsonyabb értelmi szintű használók számára teszik elérhetővé – nagyszámú absztrakt fogalmat jelölő jelkép is része a rendszernek. Ezek a fogalmi gondolkodás fejlődését segítik elő. Nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a használó közölje a szükségleteit, hanem segítségükkel gondolatok, érzelmek, vágyak is kifejezhetővé válnak. A használó közelebbről megismerhet, megérthet bizonyos fogalmakat, és maga is kreatív módon próbálkozhat az igényeinek megfelelő új jelképek megteremtésével. A kifejezési szintet tartalmilag és formailag is messzemenően az egyéni igényekhez lehet szabni, s ez előnyösen hat mind a nyelvtanulásra, mind pedig a kommunikatív hatékonyság növekedésére.

A Bliss-nyelv hajlékonysága teszi lehetővé, hogy a jelképhasználó az egyszavas közlésektől a távirati jellegű üzeneteken keresztül eljusson a hibátlan nyelvtani szerkezetű mondatokig.

A jelképek kisszámú, egyszerű geometriai alapformából épülnek fel, így az oktatók, a használóval élő családtagok, a gondozószemélyzet is megrajzolhatja azokat, a kísérő szavak pedig megkímélik a környezetet attól, hogy nekik is meg kelljen tanulniuk a jelképeket.

Mint minden élő nyelv, a Bliss-nyelv is folytonosan változik, azonban a természetes nyelvektől eltérően, mesterséges beavatkozások segítségével. Az egyre szélesebb körű használat során újabb és újabb igényeknek kell megfelelnie. Országonként eltérő a szociokulturális háttér; nyelvi jellegű, életkorból és a betegségek természetéből adódó újabb és újabb problémák merülnek fel. 

HAIKU-KALLIGRÁFIA PÉTER-PÁL - AZ ARATÁS KEZDETÉNEK ÜNNEPÉRE

EGY KIS HETVENKEDÉS

avagy gondolatok A Szupercellák szezonjában

http://www.szupercella.hu/node/1707
http://en.wikipedia.org/wiki/Supercell

Mióta az eszemet tudom, valami hihetetlen erő vonz a természeti jelenségek felé, de leginkább az igazi felhőszakadás, ami megigéz.

Hogy honnan ez a vonzalom az égiháborúk iránt, az 1997. július 14-én tudatosodott bennem. Örököltem - úgy gondolom -, az akkor „hatvankodóból” hetvenkedővé serdült papámtól, aki már bőven „nyolcvankodik” azóta.

Még nem voltam egy méteres sem, amikor láttam a hatalmas embert, amit az Ugocsa utcai ablakból „vezényli” végig a viharokat és engem nyugtatgat, hogy csak a repülőgép érte utol a hangját, azért ez a durranás a villámlás után. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hangsebess%C3%A9g

Saját földi paradicsomában „Rio de Rákoskerten” is mindig hősiesen kiállt, hogy ezt megtegye. Aztán egyszer hazaszólították bokros teendői Budára és akkor becsapott mennykő és leszaggatta Marci unokájának ültetett diófájáról a láncon lógó fából faragott játékrepülőt és a lépcső betonjába lyukat ütött. Hiszen most az egyszer nem volt ott a karmester.

Az ilyen viharok után megtisztulok és nagyon kicsinek érzem magam.

Bár már sok mindent tudok. Például, hogy a villám 4-6 km hosszú, fénysebességű (299 792 458 m/s sebességű) 100 millió Volt feszültség van benne, 30 ezer Cº-os a hőmérséklete, ötszöröse a Nap felszínének, és hogy naponta kb. 86 millió villám csap le. A villámok felelősek részben az ózon réteg kialakulásáért. Nem lecsap, hanem felfelé halad, csak a szemünk tehetetlensége miatt látjuk lecsapódónak. Hogy a keletkezésről igazán halvány gőzük sincsen a tudós uraknak. Csak annyit tudnak, hogy vihar idején a felhő alján pozitív részecskék a tetején pedig negatívak gyűlnek össze és, ha már sok gyűlt össze belőlük akkor felfele kisülés történik. Hogyan kerülnek a töltött részecskék a felhőre, hát ezt nemigen tudják. Csak találgatnak. http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tantargy/Fizika/el/vill/villkel.htm

A durranásról pedig, hogy túl azon, hogy a lökhajtású repülőgépek hanghatár-átlépéséhez hasonlítható, de ma már tudjuk, hogy a csikós az ostorát, ha csattogtatja, a hang hasonlóképpen keletkezik.  Az ostor vége gyorsabban halad, mint a hang. http://hu.wikipedia.org/wiki/Mennyd%C3%B6rg%C3%A9s

Az igazi szépség egy ilyen vihar utáni délutánon a szivárvány. Amit csak repülőről lehet kereknek látni. Fizikáját Sir Isaak Newton írta le először.

Amikor  a napfény egy esőcseppet ér, közepén keresztül halad, de a szabadesésben gömb formájú csepp alján és tetején eltérül és eltérültével megtörik, hogy vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya színekre bomoljon. Ha a fény a cseppbe belépésekor és kilépésekor is megtörik, akkor mellék szivárvány is létrejöhet, melynek fordítottak a színei. Ez a látvány lett az én éppen akkor hetvenkedni kezdő apukám ajándéka.  http://hu.wikipedia.org/wiki/Sziv%C3%A1rv%C3%A1ny

Hová megyünk hát? Mindig hazafelé.

Épp ma reggel olvastam R. Rohr: Emelkedő zuhanás könyvében az Otthon és honvágy fejezet bevezető idézetét.

"Az öregeknek kutató útra kell menni

Nem fontos az itt meg az ott

Fontos csak a csönd és a mégis előre

Egy másfajta telítettségbe

Új egyesülésbe, mélyebb kapcsolatba" (T.S.Eliot)

"Az otthonnak immár egészen más jelentése, mint korábban képzeltük. Mint mindig, meghaladja, de magába is foglalja az ember otthonról szerzett kezdeti tapasztalatait.

Az otthon archetipikus képe egyszerre két irányba mutat. Először is visszafelé, annak az egységnek az eredeti nyoma és íze felé, mely édesanyánk méhében kezdődött. ...Az otthon képe előre is mutat arra sarkall bennünket, hogy ismerjük fel: az egységnek ez a nyoma és íze akár igaz is lehet Belső iránytűként vagy amolyan "hazavezérlő szerkezetként" irányít bennünket... Carl Jung, aki gyakran nagyon jól megragadja a lényeget, a következőképpen osztja meg velünk jelentős meglátását: az élet fénylő szünet két hatalmas misztérium között, amelyek valójában egyek."

„Hová megyünk hát? Mindig hazafelé.” (Novalis) (Hesse: Napkeleti utazás)

A ZENE A VILÁG TITKOS TÖRVÉNYE

„Vajon nem a zene a világ titkos törvénye, nem az igaz harmónia, ahogy a bolygók és a csillagok körtáncukat lejtik?
És én maradjak egyedül, ne találjak meg embereket, akiknek belső lénye tisztán szépen összecseng az enyémmel?”
 (H. Hesse: Gertrud)


"A zene eredete nagyon messzire nyúlik vissza. A mértékből keletkezik, és a nagy Egyben gyökerezik. A nagy Egy nemzi a két pólust. A két pólus nemzi a sötétséget és a fény erejét. Ha béke van a világban, ha minden nyugalomban van, s változásaiban a felsőbb parancsokat követi, akkor a zene tökéletes. Ha a vágyak és szenvedélyek nem járnak hamis úton, a zene tovább tökéletesül. A tökéletes zenének megvan az oka. Az egyensúlyból jön Iétre. Az egyensúly a törvényből, a törvény az egyetemes értelemből keletkezik. Ezért zenéről csakis olyan emberrel lehet beszélni, aki felismerte az egyetemes értelmet. A zene ég és föld harmóniáján alapul, a fény és homály egybehangzásán. Természetesen a hanyatló államok és a pusztulásra érett emberek sem nélkülözhetik a zenét, de az ő zenéjük nem derűs. Ezért: minél harsányabb a zene, annál komorabbak Iesznek az emberek, annál nagyobb veszélyben forog az ország, annál mélyebbre süllyed a fejedelem. Ily módon a zene lényege is veszendőbe megy. Minden szent fejedelem a muzsikában a derűt becsülte a legtöbbre. ... Csu államának bukását az okozta, hogy a varázsmuzsikát kitalálták. Igaz minden ilyen zene igen zengzetes, de valójában távol áll a zene lényegétől. S mivel az igazi zene lényegétől eltávolodott, ezért ez az ilyen zene nem is derűs. Ha a zene nem derűs, a nép zúgolódik, s kárt szenved' az élet. Mindez abból ered, hogy félreismerik a zene lényegét, és csak zengzetes hatásokra törekednek. Ezért egy jó, rendet tartó korban a zene nyugodt és derűs, a kormányzás pedig egyenletes. Egy nyugtalan korban a zene izgatott és dühös, és a kormányzás a feje tetejére áll. Egy hanyatló állam zenéje érzelgős és szomorú, s kormányzata veszélyben van."  (H. Hesse. Üveggyöngyjáték )


„Egy kelet-afrikai törzsben hagyomány hogy a nő hosszabb időre magányba vonul, így készül fel érzelmileg is az anyaságra. Egészen addig tart ez a ráhangolódás, míg meg nem születik fejében a „születendő gyermek dallama”. Azután visszatér a törzshöz, és „szerzeményét” eldúdolja férjének, hogy lélekben is együtt készüljenek a gyermek jövetelére. Csak ezután jöhet a fogantatás, majd a várandóság. És ez a dallam élete végéig elkíséri az újszülöttet, amit ismer az egész törzs, és halálakor, idős korában is ezzel búcsúznak tőle. Mert a több évtized alatt az ember maga lett a dallam.”

Így az olimpia évében érdemes emlékezni erre a 31 éves filmre és a benne szereplő futóbajnok misszionáriusra

„Isten misszionáriusnak hívott el, de adott gyorsaságot is, és amikor futok, érzem, hogy Isten kedvét leli bennem… Az első 200 méterben mindent beleadtam, de a második 200 métert csak Isten segítségével tudtam végigfutni.” 

Így az olimpia évében érdemes emlékezni erre a 31 éves filmre és a benne szereplő futóbajnok misszionáriusra:http://www.hetek.hu/arcok/200901/tuzszekerek_eric_liddel_a_futobajnok_misszionarius ,http://www.port.hu/tuzszekerek_chariots_of_fire/pls/fi/films.film_page?i_film_id=10154

Tűzszekerek - Eric Liddel, a futóbajnok misszionárius | Hetek Archívum

www.hetek.hu

A filmben felhangzik a Himnusz W. Blake szövegével egy fiú kórus előadásában.

http://www.amatormuveszek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=117277

 The Hymn: ˝Jerusalem˝ by William Blake

     And did those feet in ancient time

          Walk upon England´s mountains green?

     And was the holy Lamb of God

          On England´s pleasant pastures seen?

     And did the Countenance Divine

          Shine forth upon our clouded hills?

     And was Jerusalem builded here

          Among those dark Satanic mills?

     Bring me my bow of burning gold:

          Bring me my arrows of desire:

     Bring me my spear: O clouds, unfold!

          Bring me my chariot of fire!

     I will not cease from mental fight,

          Nor shall my sword sleep in my hand

     Till we have built Jerusalem

          In England´s green and pleasant land.

     Vers: Himnusz: ˝Jeruzsálem˝ * William Blake költeménye 

          

     És azok a lábak az ősi időkben,

          Anglia zöld hegyeit járták-e?

     És a Szent Bárányát Istennek,

          Anglia szép legelőin látták-e?

     És az Isteni Gondviselés kegye,

          borús dombjainkon fénylett-e?

     És itt Jeruzsálem felépíttetett-e,

          a fekete Sátáni üzelmek** helyett?

     Hozd nékem égő Arany Íjamat:

          Hozd nékem Vágyam Nyílvesszeit:

     Hozd Lándzsám: Óh, a felhők oszlanak!

          Hozd nékem Tüzes Szekereim!

     És nem szüntetem eszméim harcát,

          nem nyugszik kardom sem a kézben,

     míg fel nem húztuk Jeruzsálem falát

          Anglia zöld földjein, mint új Éden.

* - Jeruzsálem. Három vallás (zsidó, iszlám és keresztény) ereklyéinek és szentélyeinek otthont adó történelmi város Júdea földjén, a Közel-Keleten. A Középkorban Jeruzsálemet a ˝Mennyei Királyságnak˝ is nevezték, mert feloldozást tulajdonítottak a helynek. A versbéli használata így értendő. Jeruzsálem Királysága alapvetően befogadó - minden vallás számára -, de Ortodox Keresztény állam volt egészen Nagy-Szaladdin inváziójáig.

** - Sátáni üzelmek. Utalás az ipari forradalomra, a külszíni fejtésre, bányászatra, kohókra.

Megjegyzés:

A vers, majd a megzenésített dal Anglia nemzeti büszkeségének egyik legfontosabb ékköve. Ezen gondolatiságból is kitetszik az angol nemzet Istenbe vetett hite s szeretete, ugyanakkor a hazafisága is.

http://recorder.blog.hu/2011/06/27/a_u2_fellepese_a_glastonbury_fesztivalon_teljes_koncertvideo 0:23:00 -től énekli BONO

AZ IDŐ ÉS AZ Ő ÉRZÉKELÉSE

"Az idővel kapcsolatban sokszor használunk pénzügyi kifejezéseket: beoszt, ráfordít, tartalékol, elveszteget. Ezért állítják egyesek, hogy az időhöz való viszonyunkra a kapitalista múlt nyomta rá a bélyegét. Való igaz, hogy a kapitalizmus nagy hívének Benjamin Fanklinnek, a kedvenc mondása volt: „Az idő pénz”. A két fogalom összekapcsolása azonban valószínűleg régebbről ered, és inkább épül általános emberi, mint csupán a mi kultúránkra jellemző tapasztalatra.

Jó érvek szólnak amellett, hogy inkább a pénz nyeri értékét az időből, mint megfordítva. A pénz egyszerűen csak valaminek a véghezvitelére, vagy előállítására fordított idő legáltalánosabban használt mértéke. És azért becsüljük a pénzt, mert életünk korlátait kitágítva képes némi szabad időt biztosítani számunkra." 

(Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete)

(Saját címlap terv)

A minap a nagyobbik fiam, Marcell érdekes rádióműsorról számolt be, az időérzékeléssel kapcsolatosan. Hogy vajon miért érzékeljük az időt másként, ha várunk valamire-valakire, vagy ha belefeledkezünk valamilyen érdekes tevékenységbe.

Meg is fogalmazódott bennünk, hogy az utóbbi a FLOW, az áramlás meglétét feltételezi.

Íme, amit a wikipédián leltem róla:

A flow egy pszichológiai jelenség elmélete, melyet Csíkszentmihályi Mihály http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszentmih%C3%A1lyi_Mih%C3%A1ly fogalmazott meg. Az emberek a flow-élményt szerinte a következőktől kísérve tapasztalják meg:

- az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok

- a tudat erős fókuszáltsága

- az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése

- az időérzékelés torzulása

- azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre

- egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt (a feladat se túl könnyű, se nem túl nehéz)

- a szituáció feletti kontroll érzése

- a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő

- az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja

A flowélményhez nem szükséges mindegyik jellemzőnek teljesülnie.

Zenészek, sportolók tipikusan átélhetik a flow-t a munkájuk során, de szoftverfejlesztők és részvénytőzsdei kereskedők is számot adtak már a jelenségről. Emellett a több keleti vallás által is tanított „egységérzés”, azaz az univerzummal való eggyé válás érzése is legalábbis roppant közeli rokona a Csíkszentmihályi által flow-ként leírt állapotnak.

Majd megvettem és elolvastam Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete című könyvét, ahol a következő főcímek mentén néhány gondolatot kijegyzeteltem:

- Hogyan telnek hétköznapjaink?

- Érzelmek, szándékok, gondolatok

- Milyen érzésekkel telnek a napjaink?

- A munka paradoxona

- A szabadidő kockázatai és lehetőségei

- A kapcsolatok és az életminőség

- Az életvitel átalakítása

- Az autotelikus személyiség

- A sors szeretete

HOGYAN TELNEK HÉTKÖZNAPJAINK-BÓL néhány idézet:

Ha tényleg élni vágyunk, rögtön ki kell próbálnunk; Nem baj, ha nem, de akkor a halált várjuk. (W.H. Auden)

…az élet egyáltalán nem olyasmi, ami önmagától megtörténik. Mi több, minden ellene szól.

Milyen a jó élet? … Mit értek a jó életvezetésen?

… az „élet” mindazt jelenti, amit reggeltől estig, a hét minden napján átélünk, ha szerencsések vagyunk, nagyjából hetven éven át, de a még szerencsésebbek, annál is tovább.

Az ősi mítoszokban azoknak, akik boldogságra, szerelemre, örök életre törekedtek, sokszor előbb meg kellett járniuk az alvilágot.

Emmanuel le Roy Laduire történész írja a tizenharmadik századi – akkoriban a világ legfejlettebb települései közé tartozó – francia falvakról, az emberek legközönségesebb szórakozása az volt, hogy egymás hajából szedegették ki a tetveket. Most természetesen más a helyzet. Ma van már televíziónk.

Az idővel kapcsolatban sokszor használunk pénzügyi kifejezéseket: beoszt, ráfordít, tartalékol, elveszteget. Ezért állítják egyesek, hogy az időhöz való viszonyunkra a kapitalista múlt nyomta rá a bélyegét. Való igaz, hogy a kapitalizmus nagy hívének Benjamin Fanklinnek, a kedvenc mondása volt: „Az idő pénz”. A két fogalom összekapcsolása azonban valószínűleg régebbről ered, és inkább épül általános emberi, mint csupán a mi kultúránkra jellemző tapasztalatra.

Jó érvek szólnak amellett, hogy inkább a pénz nyeri értékét az időből, mint megfordítva. A pénz egyszerűen csak valaminek a véghezvitelére, vagy előállítására fordított idő legáltalánosabban használt mértéke. És azért becsüljük a pénzt, mert életünk korlátait kitágítva képes némi szabad időt biztosítani számunkra.

Egyes antropológusok szerint a technikailag kevésbé fejlett társadalmak, ….. felnőtt tagjai ritkán fordítanak négy óránál több időt létfenntartásra – a fennmaradó időben pedig pihennek, csevegnek, énekelnek, és táncolnak.

Több régi gondolkodó szerint az ember igazán akkor tudja felmérni adottságait, amikor nincs semmi dolga.

 Görög filozófusok szerint a szabad időnkben bontakozhat ki igazán emberi mivoltunk, ekkor van lehetőségünk saját magunk fejlesztésére… A szabd időben végzett tevékenységre használt görög scholea szóból ered az iskola szó, ami jól tükrözi azt az elgondolást, hogy a szabad idő legjobb hasznosítása a tanulás.

Társadalmunk három jellemző szabadidős tevékenysége nagyon távol áll a fenti elképzeléstől. Első a tömegkommunikációs eszközökre fordított idő. … Második a beszélgetés… Harmadik áll legközelebb az eredeti elgondoláshoz: a hobbi tevékenységek, sportolás, muzsikálás, étterembe, moziba járás.

Életünk tehát lényegében olyan élményekből áll, amelyeket a munka, a birtokunkban levő tárgyak fenntartása és a szabadidős tevékenységek közben szerzünk.

Ilyen feltételek közepette zajlik az életünk, a közöttük való választás és hozzáállás dönti el, hogy napjaink összessége formátlan masszát alkot, vagy műremekké áll össze.

Arisztotelész óta tudjuk, hogy az ember társas lény… A legtöbb ember nagyjából egyenlő mértékben háromfajta társadalmi környezetben tölt az idejét.

1. idegenekből, munkatársakból, diáktársakból áll
2. család – gyerekeknek - szülők testvérek, felnőtteknek –társ, házastárs, gyereke
3. a többiek hiánya – a magány.

Technikailag fejlett társadalmakban nagyjából napjaink egyharmadában egyedül vagyunk, ez jóval több, mint a legtöbb törzsi társadalomban, ahol általában nagyon veszélyesnek tartják az egyedüllétet.