2011. április 8., péntek
KOZMIKUS KEMENCE
Kép:Fehér Zoltán: Kozmikus kemence
KÉPMEDITÁCIÓ
Hogy kerül a vonalkód az Ikonra? Méghozzá úgy, hogy a kép kétharmad része eltűnik a látszólagos káoszban.
Mire jó a vonalkód?
A számokban és vonalakban benne rejlik digitálisan ennek az alkotásnak az anyagösszetétele, származási helye, méretei, a készítőjének minden tulajdonsága, személyi száma, anyja neve, lakhelye, végül a kép címe és az érte fizetendő ár.
A vonalkód a fátyol a szent és profán képtér között.
Még nem tudom eldönteni, hogy a szent dolgok válnak profánná, vagy fordítva, a szentté válás folyamata zajlik.
Ha test-lélek-szellemre bontom a képet, a lélek területét foglalja el a vonalkód, de az is a piros satu fogságában van.
A piezo-kristályt szorongatják így a gázgyújtókban és lám szikrákat is hány a szorongatás közepette. Itt fekete-fehér-piros a szikrák színe. Ezek gyújtják meg a kozmikus kemencét, ami ezek szerint, gázzal működik.
Fekete, fehér és vörös satuk nyomják kétdimenzióssá a többdimenziós hitemet és létemet, aminek ilyen kaotikus lesz a lenyomata.
De a sok szorongatás, nyomás alatt a szén gyémánttá, a hitem tiszta igaz hitté válhat, amely az ikon teljességében jelenik meg majd.
Fájdalmakon túl, a vonalkód vérré változása által, a kép felső harmadának szentsége lehet az enyém egyszer.
A fiú, Mária szemébe, Mária az én szemembe néz bíztatóan, hogy nem hiába való a szorongatás és szenvedés. Ha továbbra is eltökélten megyek utamon a Fény felé, a vonalkód arannyá és a káosz renddé alakul.
Budapest, 2006. június 15.
Antalffy Yvette
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése