Érkezés egy "körmondatban" - "Film'élkedés"

"Film'élkedés" = Filmről szóló elmélkedés. (Saját szójáték) Két egymással szinronicitásban levő hír kapcsán a 2016-ban készült Érkezések c. film megnézése utáni film-elmélkedésemet osztom meg újra.

1. hír: Umberto Eco a szemiotika nagy tekintélyű tudósa születésnapja volt a minap. 

Mi a szemiotika?

A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya, eredete a görög szémeion (σημεῖον)(„jel”) szó. Ebbe beletartozik a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés: annak a folyamata, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, és fogjuk fel, értjük meg a világot. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.

A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentésük, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.

A szemiotika előfutárai Platón, Arisztotelész és John Locke, megalapítója Charles Sanders Peirce („a szemiotika atyja”).

2. hír: A NASA, az amerikai űrkutatási és űrrepülési kormányzati ügynökség lelkészeket és teológusokat vesz fel, hogy segítsenek átgondolni, hogyan reagálhatnak az emberek arra az esetleges bejelentésre, hogy más bolygókon is találtak intelligens élet nyomaira. 

Érkezés egy "körmondatban" - "filmélkedés"

Képzeljük el, hogy egyszerre két kézzel írunk egy mondatot, elölről és hátulról. Előre kell tudjuk, mely szavakat fogjuk leírni és azok mekkora helyet foglalnak el. Ja és mindez két másodperc alatt készüljön is el.



A héten két olyan filmet (Thruman show, Idétlen időkig) is újranéztem, amelynek a cselekménye, az életesemények ismétlődéséről szólt, mígnem a bennük szereplő főhős tudatára nem ébred és elkezdi felfedezni azt, hogy tudja megváltoztatni akár a múltat is. Aztán a minap megnézetem a 2017-es Oscarra is jelölt Érkezés című filmet.
"Ha egyszer eljönnek hozzánk az idegenek, akkor nem csak az lesz a kérdés, mik a szándékaik, hanem az is, miként fogunk velük kommunikálni - és hogyan. Ez a magát szinte minden műfajban kipróbáló kanadai Denis Villeneuve (Sicario - A bérgyilkos, Ellenség, Fogságban) új filmjének kiindulópontja és lényege. A nálunk is ismert Ted Chiang sci-fi író 1998-as Story of Your Life című novellájából készült mű főszereplője a nagyszerű Amy Adams, aki egy elismert nyelvészt alakít - akinek előadásait mégis kevesen látogatják -, akit az amerikai katonaság kér fel, hogy közvetítsen köztük és az idegenek között." port.hu
Ebben a filmben is - többszöri nekifutásra - újraírják a múltat, meg nem történtté tesznek tragédiákat, egy jó időben, jó helyen odasúgott mondattal.

Egy kicsit túllépve a történeten, a filmben felhasznált "szellemi ingatlanból"* a számok, a mértani formák: a 12 kagylóformájú űrhajó, hétlábú idegenek, a körív mint íráskép, és a "nemlineáris nyelv" gondolata nyűgözött le. A távoli idegenek egyfajta képnyelven kommunikálnak a földi emberekkel, köralakú festékjeleket bocsátva ki magukból. Amit aztán a mandarinnyelvet is ismerő nyelvész főhősnő szépen lassan, számítógépek és a másik 11 kagyló leszállóhelyén dolgozó tudósok segítségével meg is fejt.

...heptapod - hét lábú...nem hagynak nyomot... halljuk, látjuk ugyan, de nem ismerjük az anyagösszetételüket... nincs kapcsolat a kimondott és leírt között... szemaziografikus - jelentést ábrázoló írás... a logogram független az időtől, valamint nincs eleje és nincs vége... nemlineáris ortográfia....

Képzeljük el, hogy egyszerre két kézzel írunk egy mondatot, elölről és hátulról. Előre kell tudjuk, mely szavakat fogjuk leírni és azok mekkora helyet foglalnak el. Ja és mindez két másodperc alatt készüljön is el.


Ahogy én értelmezem: Egyfajta körkerületen írt kalligráfia. Kalligráfia, amibe már egy kicsit én is belekóstoltam néhány éve. Sőt lehet, hogy az elkövetkezendő időszakom haiku-kalligráfiái ebben a szellemben születnek majd... Ki tudja?


Visszatérve erre a körkörös piktogramra és annak sokrétű jelentésére akár a filmforgatókönyvírásban, ez egy fajta vonalvezetése lehet a következő életesemények újra és újra játszódó történetéhez, és talán a saját "életfilmünk" újrarendezéséhez is?!


A körbe bármelyik ponton be lehet lépni és eldönteni merre forogjanak az események. Ha az egyik belépésnél nem jó irányba mennek el a dolgaink, visszamehetünk és máshonnan kezdhetjük el. Sőt visszafelé is indulhatunk, hogy megtudjuk, hol is romlottak el a dolgaink és egy újabb ki-belépéssel, egy jó döntéssel kiegyenesítjük a családi mintázatban a múltbeli görbületeket?!


Lehet, hogy így tudunk majd megbocsátani elődeinknek a haláluk után is, s ők is így tudnak tőlünk bocsánatot kérni a rossz életfilm-forgatókönyvért, amit írtak maguknak és átörökítettek ránk?!


Már néhány éve el kezdtem írni a saját életfilmem forgatókönyvét, melyben én vagyok a főszereplő, de minden mellékszereplő és statiszta is. A 12 fő karakterem rövid életrajzát, személyiségjegyeit is leírtam már. Lassan összeáll a teljes "körmondat", benne helyére kerülnek a helyszínek, kapcsolatrendszerek, konfliktusok, párbeszédek, fordulópontok és ez a kis bejegyzésem is a szellemi ingatlan része lesz. A "körmondatba" lépés időpontját még megálmodom... :)


Csapó indul...

*Szellemi ingatlan: közkincs, valami, amit nem kell hosszan magyarázni.

Csak egy kis érdekesség a karikát fújó delfinekről: https://www.facebook.com/ScienceNaturePage/videos/1116090288523228/

A film https://onvideo.hu/video/10779/erkezes/ megnézhető.

Elment a nagy polihisztor, Umberto Eco

Tőle tanultam el egy módszert, melynek neve Szent Antal-lánc,
avagy hogyan jutunk el öt lépésben a kolbásztól Platonig?

A SZENT ANTAL-LÁNC, amit más néven FUTÓTŰZ KOMMUNIKÁCIÓNAK is neveznek.

Hogyan is működik ez?
Umberto Eco: A Foucault-inga című regényében találtam meg a jó példamesét hozzá. Íme:

„Tapasztalatot, tudást halmoztam fel, és nem dobtam ki semmit. Mindent kicéduláztam. A céduláimat nem vittem számítógépre (a kompjúterek épp akkortájt kerültek piacra, Belbo úttörőnek számított), kézműves eszközökkel dolgoztam, de keresztmutatókkal ellátott, puha kartonlapokból én is létrehoztam azért egy memóriafélét. Kant→ködelmélet→Laplace… Kant→Königsberg→Königsberg hét hídja→topológiai teorémák… Kicsit úgy, mint amikor azt a játékos feladatot kapja az ember, hogy képzettársítás útján, öt lépésben jusson el a kolbásztól Platonig.

Lássuk csak: kolbász→disznó→sörte→ecset→manierizmus→idea→Platon.

Gyerekjáték. A legolcsóbb kéziratból is ki tudtam csikarni vagy húsz cédulát a maga Szent Antal-láncába. Szigorú alapelv szerint dolgoztam, úgy, ahogy – szerintem – a titkosszolgálatok is: egyik információ sem jobb a másiknál, az a fő, hogy mind meglegyen, s hogy azután megkeressem az összefüggéseket. Összefüggések mindig akadnak, ha tényleg meg akarja találni őket az ember.”

Ennek szellemében elemeztem már a Montázson egy filmet, címe Krízispont. De a család kedvence volt A rózsa neve című munkája is, melyben hasonló ok-okozati nyomozásba kezd a főhős, Baskerville-i Vilmos, s akit a filmváltozatban Sir Sean Connery alakít.

Úgy húsz éve láttam Umberto Ecoról egy dokumentum filmet, amelyben épp vendégül látta a kertjében a "félvilágot" - talán egy kerek számú születés napján -, s barátságos beszélgetéseit a vendégei anyanyelvén folyatta. Ha jól emlékszem vagy 30 nyelven beszélt a mester.

Umberto Eco (Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.) olasz író, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere.Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino  c. regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga c. regényében.1962-ben megnősült, felesége osztrák grafikus, egy fiuk és egy lányuk született.Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája . A szemiotika nagy tekintélyű tudósa lett, elnöke és tagja több olasz és nemzetközi társaságnak.Az igazi világhírt végül irodalmi munkássága, közelebbről A rózsa neve c. regényével nyerte el. Az Iron Maiden nevű brit heavy metal együttes is írt egy 11 perces eposzt e mű alapján, címe Sign of the Cross, és az X-Factor (illetve a Rock in Rio) albumon található. A filmipar is felfigyelt rá, és megbízták a francia Jean-Jacques Annaud-t, hogy Sean Conneryvel és Christian Slaterrel a főszerepben filmre vigye a történetet. A film elkészítésében a legnagyobb francia középkortörténészek egyike, Jacques Le Goff is közreműködött.A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, A Foucault-inga előtt.A tegnap szigete már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghezvitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.A Baudolino egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat, majd javakorabeli emberként elmeséli kalandos és csodás eseményekkel kísért élettörténetét egy bizánci krónikásnak. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino. (Forrás: wikipédia)

S mi a szemiotika?

A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya, eredete a görög szémeion (σημεῖον)(„jel”) szó. Ebbe beletartozik a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés: annak a folyamata, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, és fogjuk fel, értjük meg a világot. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.

A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentésük, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.

A szemiotika előfutárai Platón, Arisztotelész és John Locke, megalapítója Charles Sanders Peirce („a szemiotika atyja”).