2020. augusztus 30., vasárnap

Igazi Magyar Női ŐsErő

 

Gondolatok Weninger Endre: Híres Magyar Nők című könyvének illusztrálása közben


2020 - HúszHúsz az Ősi NőErő jegyében indult számomra, amelynek önmagamban való felélesztése és továbbfejlesztése révén oldottam és oldom meg idén a családból és a baráti körből rám-rám háruló súlyos és kevésbé súlyos feladatokat. 


Így a nyár elején a kecskeméti Weninger családtól kapott felkérés - hogy Weninger Endre: Híres Magyar Nők című könyvét illusztráljam virtuális kalligráfiáimmal - is ennek az Ősi NőErőnek a részévé lett.

 

Egyfajta virtuális kalligráfia az, amit kifejlesztettem néhány évvel ezelőtt. Először piktogramokat készítettem a mozgásszervi rehabilitáció ergoterápiás módszereinek illusztrálására. 

Majd az általam kutatott szimbólumok rendszerét dolgoztam át ebben a rajzstílusban. Később pedig a túlburjánzó gondolataimat esszenciává sűrítő haikuimat ezekkel a szimbólumokkal illusztrálva hoztam létre a saját fejlesztésű haiku-kalligráfiáimat.

Haiku-kalligráfiáimból jónéhány egyenesen dr. Sümegi Tóth Piroska - To’Piro: Van fogalmad róla? -  a Montázs Magazinban is megjelent - sorozatához készült. 

Ezután To’Piro a Breviáriumok-sorozatához, a nagy magyar gondolkodók megrajzolására  is engem kért fel. 

 

Most pedig a híres magyar nők, fejedelemasszonyok, királynék, királylányok, szelíd apácák, harcos, hős, erős anyák és feleségek életét átérezve láthattam át a magyar történelmet is meghatározó Igazi Magyar Női ŐsErőt

 

Olyan ez, mintha fekete tusba mártott virtuális ecsettel a virtuális térbe kivetített képmást készítenék ezekről a híres nőelődökről. 

 

Előbb a szem, a tekintet készül el, majd a sziluett és a karaktert adó hajvonal, ráncok, és a ruhaviselet, a végén pedig egy két vonással a családi címer, vagy más jellegzetes tárgy, épület, enteriör, életkép vagy tájkép. 

Minden virtuális, aminek a végén mégiscsak megszületik egy kézzelfogható kétdimenziós nyomat, ami a könyv illusztrációjává lehet.



Hogy történelmi film is készülhetne e nősorsokból?


Nem csak az ember nézi a képet, hanem a kép is az embert.”


Ez a Hamvas Béla gondolat jutott eszembe erre a kérdésre.

 

Amikor elkészültem a harmincöt híres magyar nő grafikájával, végigpörgettem mint filmkockákat és mindegyik szemébe belenézve, megláthattam nem csak önmagamat, hanem ezeknek a nőknek az egész életét egy nagy panoráma képben. Ahol egy tér-időben történnek meg az életesemények, születés - gyermekkor - felnőtté válás - munka - család - elmúlás - körforgása, vagy spirálkörökben való emelkedése emberöltőről-emberöltőre.  A filmben bármi megtörténhet, idősíkok tűnhetnek át meg át, ábrázolva egy Nagy Ősanya látomását, benne ezeket a híres megtestesült nőalakokat, de akár saját nő elődeink sorsdöntő választásait és azok következményeit is.