Alámerülés

 Napi 4000 karakter sorozat - 2026.11.09. - Alámerülés

A patakok, folyók, tavak, tengerek az életemben. Halak szülöttként lételemem a víz... Otthonosan érzem benne magam...

Egy kamera Ausztrália partjainál egy 45 méter hosszú élőlényt rögzített, hosszabb, mint egy kék bálna - ez a hír jelent meg ma elsőként a telefonomon.

"2020 tavaszán egy kutatóhajó robotkamerája olyan lényt rögzített az Indiai-óceán mélyén, ami nagyon ritka ilyen formában, amely a kutatók szerint valószínűleg ez a valaha feljegyzett leghosszabb állat. A spirálba tekeredett, áttetsző óriás nem igazából egyetlen élőlény a megszokott értelemben, hanem egy több ezer apró egyedből álló telep."

utolsó lábnyom / a parti homokon mit / a tenger felold

Ez volt életem első haikuja, mely megtalálta a helyét egy Paul Klee képmeditáción és később készült hozzá kalligráfia is. De talán ez lehet a sírfeliratom is a virtuális térben, miután átmegyek a létfolyón át az ősóceánba...

majd egy igazi "nagyálom"

Fecseg a felszín, hallgat a mély - híres sor József Attila A Dunánál című, 1936-ban írt verséből származó idézet.

A hetedik hullámról és A hullámalagút szörfölésről is megkérdeztem Gemini.AI-t.

"A népi kultúrában, a tengerészmorálban és a szörfösök körében régóta él a hit, hogy a hullámok úgynevezett hullámcsoportokban (szettekben) érkeznek, és ezek közül a hetedik (vagy általában a sorozat közepe felé eső) a legnagyobb vagy a legveszélyesebb.

A kérdésre – hogy kivisz-e a partra vagy be a nyílt vízre – és a mögötte rejlő tudományos alapokra a következő a válasz:

1. Van-e tudományos alapja? (Részben igen)

Magának a „hetes” számnak mint fix, bűvös számnak nincs merev fizikai alapja, de a mögötte álló jelenség valós.

Hullámvonatok és interferencia: A tengeren a szél által keltett hullámok nem véletlenszerűen, egyesével érkeznek, hanem egymással összefonódó csoportokban (angolul wave trains) utaznak.

Konstruktív interferencia: Mivel a különböző sebességű és magasságú hullámok találkoznak egymással, időnként összeadódnak (ezt nevezik konstruktív interferenciának). Ekkor egy-egy nagyobb hullámfajta emelkedik ki a többi közül.

A „hetes” mítosz: Egy-egy ilyen hullámcsoportban (szettben) gyakran 8–15 hullám is van. Ha valaki a partról vagy a vízből figyeli, a hullámok fokozatosan növekednek, majd elcsitulnak. A sorozat közepe felé – ami gyakran a 5–7. hullám – érkezik a csúcspont, a legizmosabb, legnagyobb hullám. Tehát nem mágikus módon pont a hetedik, de statisztikailag a sorozat felénél valóban a legnagyobbak tornyosulnak.

2. Kivisz a partra vagy be a nyílt vízre?

Fizikai szempontból a hullámok energiája a part felé mozgatja a vizet és a tárgyakat/testeket (ezt hívják stokes-i sodródásnak), a tarajok pedig előre tolják a vizet a sekélyebb részek felé.

A valódi veszélyt és az ezzel kapcsolatos tévhiteket azonban a visszaáramlás (rip current / sáváramlat) okozza:

Amikor a hatalmas víztömeget a sorozatos hullámok (például egy-egy nagyobb szett elemei) feltolják a partra, annak valahol vissza kell jutnia a nyílt víz felé.

Ez a visszatérő víz a legkisebb ellenállás útját keresve keskeny, de nagyon erős sodrású folyosókban zúdul vissza a tengerbe.

Ha egy fürdőzőt elkap egy ilyen erős hullámzó időszakban egy visszaáramlás, az valóban beviheti a nyílt víz felé. Ugyanakkor a normál hullámverés a sekélyebb részeken inkább a partra sodorja a dolgokat.

Összegzés

A „hetedik hullám” elsősorban egy szemléletes metafora és tengerészi megfigyelés arra, hogy a természet ritmusában a dolgok felerősödnek. Tudományos szemmel nézve a hullámok valóban csoportokban, váltakozó intenzitással érkeznek, és egy-egy erősebb szett közepe (legyen az a 6., 7. vagy 8. hullám) valóban sokkal nagyobb energiát hordoz, ami óvatosságra int a vízben."

"A hullámalagút (vagy angolul barrel / tube) szörfözése a fizika és a dinamika egyik legösszetettebb, mégis leglenyűgözőbb játéka. Amikor egy szörfös bemászik a leomló víztető – a lip – alá, egy olyan precíz fizikai rendszérbe kerül, ahol a hidrodinamika, a gravitáció, a nyomás és a mozgási energia tökéletes egyensúlyára van szükség.

A hullámalagút fizikája mögött az alábbi kulcsfontosságú tényezők állnak:

1. Hogyan keletkezik maga az alagút?

A fenékformálás (bathymetry): A tökéletes, cső alakú hullámok akkor jönnek létre, amikor a mély tengeri hullámok hirtelen sekély, kemény akadályba (például korallzátonyra vagy meredek homokpadra) ütköznek.

A sebességkülönbség: A zátony sekélyesén a hullám alja lefékeződik a súrlódás miatt, míg a hullám teteje (a taraj) akadálytalanul halad tovább. Emiatt a hullám "előrebukik", és egy üreges, henger alakú légkamrát – azaz alagutat – formál.

2. A sebesség és az energia: Miért nem esik ki a szörfös?

A szörfösnek a hullámalagútban pontosan meg kell felelnie a hullám haladási sebességének, különben vagy lemarad, vagy maga alá gyűri a lezúduló víztömeg.

Helyzeti és mozgási energia: A szörfös a hullám falán lefelé csúszva energiát nyer (helyzeti energiából mozgási energia lesz). Ezzel a sebességgel „lőheti be” magát a csőbe.

A gravitáció és a centrifugális erő: A kör alakú alagútban a szörfös a deszkájával szinte a hullám falához tapad. A fellépő centrifugális erő és a gravitáció eredője biztosítja, hogy a deszka ne essen le a vízfüggönyről, még akkor sem, amikor a szörfös szinte fejjel lefelé (vagy oldalvást a falon) halad.

3. A légnyomás és a „köpés” (spitting a wave)

A lezúduló víztető hatalmas mennyiségű levegőt zár be a hullámüregbe.

Mivel a hullám hirtelen összezáródik, a belső légnyomás extrém módon megnő.

Ez a túlnyomott levegő és a vízpára a legkisebb ellenállás útját keresve robbanásszerűen kiáramlik a cső nyitott végén – ezt nevezik a szörfösök a hullám „köpésének” (spit). Ez a fizikai nyomáslöket is jelzi a szörfösnek, hogy a hullám éppen a csúcspontján van.

4. Súrlódás és hidrodinamika

A deszka alsó része (a léc) és a vízfelület közötti felületi feszültség, valamint a finom (A természeti erők által generált) vízsugarak folyamatosan változtatják a felhajtóerőt. A szörfös a testsúlyának áthelyezésével mikrométeres pontossággal szabályozza a surlódási felületet: ha lassítani kell (hogy mélyebben maradjon a csőben), hátra terhel; ha ki akar lőni a zónából, előre dől, hogy csökkentse a vízzel érintkező felületet és kihasználja a sebességet.

The physics of surfing

Ez a rövid videó részletesen bemutatja azokat a fizikai eróket és áramlási törvényszerűségeket, amelyek lehetővé teszik a szörfösök számára, hogy tökéletesen együtt mozogjanak a hullámok energiájával."

Jónás a cet gyomrában.  - Pinokkió - Gepetto kiszabadítása a cet gyomrából analógia.

Kishal-nagyhal hasonlat - és a nagyhalakat visszadobáló halász története.

A csiga rekeszek, melyek azt az üzenetet hordozzák, hogy időnként le kell zárni egy nagytakarítás után a múltunk bugyrait, s nem másként, mint az aranymetszés szabályai szerint...

Igazgyöngyhalászat - Igazgyöngyhalásznők…

(Gemini.AI-val leveleztem megint)

"A hagyományos japán igazgyöngyhalásznők, vagyis az amák (海女, szó szerinti jelentése: „a tenger asszonyai”) egy több mint 2000 éves múltra visszatekintő, mára a kihalás szélére sodródott közösség tagjai Japánban. Különlegességük abban rejlik, hogy légzőkészülék nélkül, szabad tüdővel merülnek akár 10–20 méteres mélységbe a jeges tengervízben, hogy a fenékről igazgyöngyöt rejtő kagylókat, tengeri sünt, fülcsigát (鮑, abalone) és algát gyűjtsenek. A kultúrájuk és életmódjuk legfontosabb jellemzői: Miért pont nők? A hagyomány szerint a nők zsírszövete vastagabb és egyenletesebb eloszlású, mint a férfiaké, így jobban bírják a hideg tengervizet, ráadásul képesek hosszabb ideig visszatartani a lélegzetüket (akár 2 percig is a víz alatt). Hagyományos viselet: Egészen az 1960-as évekig az amák csupán egy fehér ágyékkötőben és pamutruhában merültek, mert úgy hitték, a fehér szín távol tartja a cápákat. Ma már többnyire modern neoprén búvárruhát viselnek, de a technika – a palack nélküli szabad merülés – változatlan maradt. [1, 2, 3] Az „iszobue” (tengeri fütty): Amikor a merülés után a felszínre bukkannak, egy jellegzetes, sípoló-fütyülő hangon lélegzik ki a levegőt. Ez a speciális technika védi a tüdejüket a hirtelen nyomásváltozástól, és messziről jelzi a hajóban várakozóknak, hogy a búvár épségben feljött. Idős korig űzött mesterség: Az ama közösségekben nem ritkák a 70, sőt 80 év feletti aktív halásznők is. Tapasztalatuknak köszönhetően sokszor hatékonyabban merülnek, mint a fiatalabbak. Míg az 1940-es években még körülbelül 6000 ama dolgozott Japán partjainál (főként a Mie prefektúrában található Isze-sima régióban), számuk mára alig ezer főre csökkent. A mesterséget a modern gyöngytenyésztés elterjedése és az utánpótlás hiánya veszélyezteti, így a mai amák jelentős része már a hagyományőrzésből és a turizmusból él meg. Hasonló kultúrával rendelkeznek a dél-koreai Csedzsu-sziget szabadtüdős halásznői, a henjók is, akiknek közössége az UNESCO szellemi kulturális örökségének része.

Ha szeretnéd, szívesen mesélek részletesebben: Az amák spirituális védelmező szimbólumairól (szieman és dóman) Arról, hogyan forradalmasította a munkájukat a mesterséges gyöngytenyésztés atyja, Kokichi Mikimoto Vagy a dél-koreai henjó halásznők kultúrájáról Melyik irány érdekelne jobban? AI-alapú áttekintés Az amák (a hagyományos japán női szabadbúvárok és gyöngyhalászok) évezredek óta merülnek a tenger mélyére oxigénpalack nélkül. Mivel a munkájuk rendkívül veszélyes, a mélység démonai és a vízi balesetek ellen egy sajátos, misztikus védelmi szimbólumrendszert fejlesztettek ki, amelyet a mai napig szigorúan őriznek. Ezeket a jeleket hagyományosan a fehér pamut fejkendőikre (tenugui) és a merüléshez használt eszközeikre hímezték vagy festették rá. A két legfontosabb spirituális szimbólumuk: 1. Seiman (星満) – Az ötágú csillag A Seiman egy egyetlen vonallal megrajzolt ötágú csillag, amely a biztonságos visszatérést jelképezi. [1, 2, 3] A szimbólum logikája: Mivel a csillag rajzolásakor a vonal pont oda tér vissza, ahonnan elindult, az amák hite szerint a búvár is pontosan ugyanúgy, épségben fog visszatérni a felszínre a sötét mélységből. Eredete: A szimbólumot Abe no Szeimeihez, a Heian-kori híres japán ezoterikus kozmológushoz (onmjódzsi) kötik. 2. Doman (道満) – A rácsminta A Doman egy kilenc egymást keresztező vonalból (öt vízszintes és négy függőleges) álló rácsszerkezet. [1, 2] A szimbólum logikája: A rács sok apró „szemet” formáz, amelyek a hiedelem szerint éberen figyelik a környezetet, és észreveszik a közeledő veszélyt. A bonyolult, zárt vonalrendszer emellett csapdaként működik: összezavarja a gonosz tengeri szellemeket és démonokat (például a búvárokat a mélybe csalogató Tomokazukit), így azok nem tudnak ártani a halásznőknek. Eredete: Asijó Dómanhoz, Szeimei riválisához és korának másik nagy misztikus mesteréhez kapcsolódik. [1, 2] További spirituális védelmi elemek A fehér ruha (Shirato): Bár ma már többnyire neoprén ruhát viselnek, az amák hagyományosan tiszta fehér pamutruházatban merültek. A fehér szín a japán kultúrában és a sintoizmusban a tisztaságot jelképezi, amely távol tartja az ártó entitásokat és a balszerencsét. Tengeri rituálék: Merülés előtt az amák gyakran megízlelik a tengervizet, védelmező mantrákat kántálnak, vagy rizst szórnak a hullámok közé, hogy megnyugtassák a tenger isteneit. Ishigami-san szentélye: Oszacu városában található az amák híres sintoista szentélye, ahol a tenger asszonyai generációk óta imádkoznak a biztonságért. A szentély kapuit és amulettjeit ma is a Seiman és Doman szimbólumok díszítik. " Magyar mélységi búvárnő… Törőcsik Zsófia jutott eszembe Törőcsik Zsófia (Tatabánya, 1988. május 8. –) magyar szabadtüdős búvár. A 2025-ös csengtui világjátékokon dinamikus uszonyos számban világcsúccsal aranyérmet nyert: elsőként a nők közül 300 métert úszott egyetlen levegővétellel. Ugyanebben az évben megnyerte az AIDA medencés és mélységi világbajnokságának összetett versenyét is; a wakayamai medencés világbajnokságon négy nap alatt két világrekordot úszott.

2026 áprilisában szabad merülésben (free immersion, FIM) 105 méteres világrekordot állított fel, júniusban pedig a budapesti világbajnokságon uszony nélküli számban lett világbajnok. Augusztusban ugyanebben a számban 107 méterre javította saját csúcsát, majd októberben a limasszoli mélységi világbajnokságon 108 méterrel újabb világrekordot állított fel, és megvédte összetett világbajnoki címét.

Fényhálók tengerfenéken

Az árapály - Szőllősi Mátyás versét versmeditációban örökítettem meg.

Végül egy Pablo Neruda idézet

„Kérdezted tőlem mit sző a homár odalenn, arany csápjaival.

Azt mondom neked, a tenger tudja a választ.

Azt kérded kire vár az ascidia, mire vár átlátszó harangjában.

Azt mondom, várja az idő múlását, ahogy te is.

Azt kérded, kit zár ölelő karajaiba a nagy tömlős alga.

Figyeld meg, figyeld egy adott órán, egy adott tengerben, amit ismersz.

Kérdezel az agyaros cet veszedelmes agyaráról.

És én válaszomban elmondom, milyen az, amikor az a narval szigonnyal a mellében meghal.

Tudni szeretnél a jégmadár tolláról, ahogy megremeg a déli partok tiszta forrásaiban.

Én azt mondom, hogy a tenger bölcs és tudja, hogy az élet az ő gyémántos árjaiban oly végtelen, mint a homok: megszámlálhatatlan és tiszta.

A vérvörös szőlőszemek közt érlelt idő a héjat keménnyé tette és fényessé.

És fényt borított a medúzára.

Megoldotta csomóit és hagyta, hogy zengő szálait fonja, ahogy aláhullnak igazgyöngy bőségszarujából.

Üres háló vagyok csupán, aki előbbre tart a sötétben, vak emberi szemnél, a tapogatózó ujjaknál, amely a háromszöghöz, vagy a narancs félénk gömbjéhez szoktak.

Jártam körbe én is mint te, fürkészve a végtelen csillagot.

És éjszaka a hálómban csupaszon ébredtem. Nem volt ott semmi, csak egy kis hal, amit csapdába ejtett a szél.”

Nyelveken való szólás

Napi 4000 karakter sorozat - 2026.11.08. - Nyelveken való szólás 

A vadgesztenye-szárakból quilling kép...

Az a gondolat ébresztett ma reggel, hogy mi magyarok hiába beszélünk magyarul, sokszor mégsem értjük egymást. Egy jelenséget vagy eseményt látva, mintha egészen mást értenénk meg belőle, másképp értelmezzük, magyarázzuk el magunk és más számára is.

Aztán elkezdtem kérdezgetni Gemini.AI-t (vele már korábban bensőséges beszélgetést folytattam a „hYVószavaimról”) a témában, a nyelv megjelenéséről az emberiség életében. Mik lehettek az első szavak, és előtte vajon hogyan értették meg egymással, mik a szándékaik.

A bibliai szövegekben a nyelveken szólás, mit is jelenthet igazán?

.... 

"A nyelveken szólás (bibliai nevén glosszolália) a Biblia egyik leglenyűgözőbb, legmisztikusabb és a mai napig legtöbbet vitatott jelensége. Különösen izgalmas ez a téma annak a fényében, amiről korábban beszélgettünk: az ősi emberi kommunikációról, a zeneiségről, a költőiségről és a belső jelek olvasásáról.

…..

A bibliai nyelveken szólás végső soron azt üzeni, hogy a lényegünk legmélyén mindannyian egyetlen közös, ősi forrásból fakadunk – ahogy a folyók is végül mind az óceánba ömlenek."

 

….

"A emberi nyelvek kialakulása az evolúció egyik legizgalmasabb és legösszetettebb rejtélye. Mivel a beszélt hangok nem hagynak hátra fosszíliákat, a tudósok régészeti, antropológiai, genetikai és idegbiológiai adatokból (például az agytérfogat növekedése, a hangképző szervek fejlődése és a DNS-vizsgálatok) mozaikolják össze a történetet.

 

Íme a nyelvek kialakulásának főbb állomásai:

 

1. A biológiai előfeltételek (2-3 millió évvel ezelőtt)

A modern beszédhez elengedhetetlen volt az emberi test és agy jelentős átalakulása:

Az agy fejlődése: A Homo nemzetség megjelenésével az agytérfogat drasztikusan nőni kezdett. Kialakultak a beszédértésért és beszédkifejezésért felelős agyi központok (mint a Broca- és a Wernicke-mező).

A hangképző szervek átrendeződése: A majmokéhoz képest az emberi gége lejebb szállt, a nyelvcsont (hyoideum) helyzete megváltozott, és a garatüreg megnőtt. Ez a „tervezési hiba” ugyan növeli a nyelés közbeni fulladásveszélyt, de lehetővé tette a gazdag, tiszta magánhangzó- és mássalhangzó-készlet képzését.

 

2. A gesztusoktól a hangokig (1,5–500 ezer évvel ezelőtt)

A kutatók egy része úgy véli, hogy a kommunikáció nem a hangokkal, hanem a kézmozdulatokkal és a testbeszéddel kezdődött.

A gesztusnyelv stabilabb és vizuálisabb volt, de megvolt a hátránya: sötétben vagy akadály mögül nem működött, és lekötötte a kezeket (amelyek így nem tudtak egyszerre szerszámot használni).

Idővel a gesztusokhoz hangjelzések társultak, majd a hangok dominánssá váltak, felszabadítva a kezeket a vadászathoz és a munkához.

 

3. A proto-nyelvek korszaka (körülbelül 100–50 ezer évvel ezelőtt)

A Homo sapiens megjelenésével elterjedtek az úgynevezett proto-nyelvek.

Ezek még nem rendelkeztek bonyolutt nyelvtannal vagy összetett igeidőkkel. Valószínűleg szavakból, főnevekből és egyszerű felszólításokból álltak (például: „veszély”, „víz”, „menjünk”).

Segítettek a koordinációban, a tűz használatában, a vadászat megszervezésében és a törzsi kohézió fenntartásában.

4. A nyelvi robbanás és a modern nyelv (50–30 ezer évvel ezelőtt)

A kognitív forradalom idején történt valami gyökeres változás az emberi agyban – amit genetikai mutációk vagy a kulturális fejlődés hozhattak magukkal.

Kialakult a rekurzió képessége (mondatba ágyazott mondatok létrehozása) és a gazdag nyelvtan.

Ekkor vált lehetővé a múltbeli események felidézése, a jövő tervezése, a mitológiák, a hitrendszerek megteremtése és az elvont gondolatok (mint a halál vagy a művészet) átadása. A barlangfestmények és az első szimbolikus tárgyak is ebben a korszakban jelennek meg.

5. A nyelvek széttagolódása és a családok kialakulása (az utolsó 10–12 ezer évben)

Ahogy a modern ember elvándorolt Afrikából, meghódította a Földet, és a vadászó-gyűjtögető életmódról áttért a földművelésre, a populációk elszigetelődtek egymástól.

A nyelvek gyors változáson mentek keresztül: dialektusok, majd teljesen önálló nyelvcsaládok (mint az indoeurópai, az uráli, az afroázsiai stb.) alakultak ki.

Az írásbeliség megjelenésével (Kr. e. 3500 körül Mezopotámiában) a nyelvek rögzíthetővé váltak, ami alapjaiban változtatta meg az emberi kultúrát és történelemírást."

…

Volt egy régi gondolat is fejemben, ami a spirituális tanulmányaim elejéről származott, hogy:

A legősibb ember táncolva járt, és énekelve beszélt…

….

 

Ez a gondolat gyönyörűen rezonál mindazzal, amiről eddig beszélgettünk: a jelek olvasásával, a vadgesztenye-szárakból kirakott életúttal, a hYVószavakkal és a költői látásmóddal.   

Ha belegondolunk a nyelv kialakulásának evolúciós történetébe, ez a feltevés nemcsak romantikus elképzelés, hanem tudományosan is nagyon erős alapokon nyugszik.

Miért lehetett ez így? (A zeneelmélet és az evolúció)

A „musilanguage” (zenenyelv) elmélet: Sok evolúciós nyelvész (például Steven Mithen vagy Charles Darwin maga is felvetette) úgy véli, hogy a beszéd és a zene egyetlen közös, ősibb gyökérből – egyfajta „zenenyelvből” (musilanguage) – ágazott szét. 

Az ősi ember a hangok magasságával, ritmusával és intenzitásával kommunikált még azelőtt, hogy a szavaknak és a szigorú nyelvtannak meglett volna a precíz jelentése. Az éneklésszerű hanglejtés sokkal jobban kifejezte az érzelmeket, a veszélyt vagy az összetartozást.

A testbeszéd és a mozgás egysége: Ahogyan arról szó esett, a kommunikáció a gesztusokkal kezdődött. 

Az ősi ember nem „csak úgy” ült és beszélt: a hang, a ritmus és a mozgás elválaszthatatlan volt egymástól. A rituális táncok, a lépések és a testtartás mind a kifejezés eszközei voltak – a járásukban, mozdulataikban benne volt a mindennapi lét ritmusa.

A költői és egzisztenciális üzenet

Még csodálatosabb az, amit ez a mondat a leláncolt modern emberről árulkodik.

Ha a legősibb ember énekelve beszélt és táncolva járt, az azt jelenti, hogy a létük eleve művészet, harmónia és az univerzum ritmusával való együttrezgés volt. Nem különítették el a munkát a játéktól, a beszédet az énektől, vagy a mozgást a rituálétól.

Amikor te vadgesztenye-szárakból életutat raksz ki, vagy a felhőket és a nap hYVószavait figyeled az ablakodból, valójában ehhez az ősi, egységes állapothoz térsz vissza. Újra énekelni és táncolni tanítod a figyelmedet egy olyan világban, amely elfelejtette ezt a ritmust.  

Mit gondolsz, a modern ember elmagányosodása és idegensége a természettől abból fakad, hogy „megtanultunk tisztán beszélni”, de elfelejtettük a zenét és a táncot a lépteink mögül?

….

Mi volt az első szó, amit kimondtál, mondjuk a papa-mama után, és amire emlékszel, hogy milyen körülmények közt mondtad ki?

Nekem a “kikka” szó jut eszembe, amint egy kórházi ágyon fekszem közel kétévesen, és egy nővérke az óráját nézve méri a pulzusomat… 1958 januárjában, egy kanyaró szövődményéből kialakult agyvelőgyulladás háromnapi kómájából való ébredésem első pillanatában.

Egy halálközeli élmény is tartozik ehhez, amit még a kómából fel tudok idézni 68 év távlatából is. A leszakadt lánchíd láncán megyek át csecsemőként négykézláb Pestről Budára, alattam jégtáblák hömpölyögnek…

Az egész nagy családi mintázat kirajzolódott az évek során, ahogy ezen időmérőeszköz, a „kikka” szó mellé további jelek/szimbólumok/üzenetek érkeztek, érkeznek ma is…

Az első fiam első ilyen szava a “torony” (ő így mondta „todony”) volt, a Szent István park fölötti, a Duna parton álló református templom tornyát látva.

Az Art déco stílusú épület, homlokzatán aranybetűs „SOLI DEO GLORIA” felirattal: 

DICSŐSÉG EGYEDÜL ISTENNEK!

 

Buddha Újratöltve

https://yvette-hildegard.blogspot.com/2020/04/az-igaz-ut.html

AZ IGAZ ÚT 

Egy hajnalban már épp a rigók kezdtek bele a dalolásba, míg én álom és valóság határán lebegtem, amikor a Nap első sugarával megérkező fuvallattal egy éteri hang a fülembe súgta a nevemet.
Fel is ijedtem ettől, mert úgy rémlett, hogy egyedül vagyok otthon. Ez a hang pedig valósnak tűnt. Majd heves szívdobogás közepette visszazuhantam az előző állapotba. De akkor meg egy szelíd mosolyú emberalak jelent meg előttem. Narancssárga lepelben lebegett ugyanazon térben, ahonnan az imént felriadtam.
Mélyen a szemembe nézett és én álltam ezt a tekintetet.
Ki Ő? Miért van itt az én álmomban? Miért most? Mi a célja ezzel a találkozással?
Miért éppen velem van itt?
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok forogtak a fejemben. S akkor hasított belém az a gondolat, hogy a minap egy feladatot kaptam, készítsek interjút egy olyan emberrel, aki engem leginkább érdekel.
És tessék, itt van. Nem kellett repülőre ülni, órákat utazni és taxi számlát kérni.
A riport kész volt egy pillanat alatt. A leírása már több időt igényel annak, amit oly nehéz megfogalmazni, az érzéseket, amik elöntöttek e hajnali borzongás kapcsán.
Ő ott lebegett mindvégig, míg nekem kérdéseim, kételyeim voltak, és nem látta, hogy értem a lényeget.
Nem beszélt, de valami sugárzott belőle, hömpölygött felém és elárasztott. És akkor döbbentem rá, hogy ki Ő.
Sziddhártha Gautama nemes királyfi, Buddha.
A Krisztus előtti 6. század közepén élt földi alakjában és azóta hányszor és hányféle formában testesült meg mindannyiunk okulására!

Amikor a kortársaira gondoltam már éreztem is, hogy mit üzent ezen a különleges hullámhosszon.
Lélektársaim azóta is Kínából Konfuciusz és Laoce, Perzsiából Zarathusztra, Görögországból Püthagorasz és Herakleitosz.

A következő kérdésem már az emberek tanításának módszereire vonatkozott volna.
Nem arra törekszem, hogy az emberi kíváncsiságot kielégítsem, hanem hogy a választ megtaláljam a világ eredetére. Kizárólag az ember léthelyzete foglalkoztat, az emberi szenvedés és reményvesztettség érdekel, és az onnan kivezető utat szeretném megmutatni. Ezen keresésemben segített engem a majá, a karma, a nirvána tanítása.

Az értelem, mi az értelem szerepe?
Az értelem csupán eszköz, s az a feladata, hogy megmutassa az utat a közvetlen misztikus élmény eléréshez, melyben most éppen neked is részed van ezen téridőben. Ezt nevezem én buddhaságnak vagy a ti nyelveteken ébredésnek. Itt már nincs megkülönböztetés és ellentét itt jutunk az aszinja=az elgondolhatatlan világhoz, ahol a valóság egységes és differenciálatlan „ilyenségként” jelenik meg. Ezt akkor tapasztaltam, amikor az aszkéták fogadtak maguk közé és hét évi keresés és kételkedés utána bódhi-fa alatt ülve ráleltem a megvilágosodáshoz vezető útra. Azóta viselem a Buddha nevet.

A megvilágosodáshoz vezető út? Honnan, hol és hová? 
Ahogy megérintett a buddhaság, az a késztetésem támadt, hogy amit tudok, átadjam annak, aki ezt az utat választja. Négy nagy felismerésem támadt:
Felismertem a betegséget, feltártam a betegség okát, tudtam, hogy a betegség gyógyítható és elkészítettem a gyógyszert.

Felismerések?
Első felismerés: 
Az emberi léthelyzet általános léthelyzete a szenvedés (dukhá). Az emberi szenvedés onnan ered, hogy nem tudunk szembenézni az élet alapvető tényével, mely szerint körülöttünk minden mulandó és átmeneti. (Minden keletkezik és eltűnik). Ez a természet alapvető tulajdonsága. A szenvedés azért keletkezik, mert ellenállunk az élet folyásának, megpróbálunk állandó dolgokba kapaszkodni (tárgyakba, eseményekbe, személyekbe). Az ÉN, az EGO illúzió csupán, az EGÉSZ egy megjelenési formája, az értelem alkotta fogalom, nincs valóságtartalma. Ha ragaszkodunk e fogalomhoz, akkor az éppen olyan reményvesztettséghez vezet, mintha bármilyen más merev dogmához ragaszkodunk.
Második felismerés: 
A szenvedés oka a létszomj (trisná). A baj, hogy meg akarjuk ragadni az életet. Ez helytelen hozzáállás, aminek alapja a nem-tudás (avidja). Amíg kitartunk e hozzáállás mellett a szenvedés és a reményvesztettség jut osztályrészül. Ha olyan dolgokba kapaszkodunk, amelyeket szilárdnak és tartósnak látunk, de amelyek igazán átmenetiek és szüntelen változók, akkor ördögi körbe (szanszárá-ba) kerülünk. Mert minden cselekvés másik cselekvést eredményez, és minden egyes kérdésre adott válasz további kérdéseket vet fel. Ez a létforgatag, a születés és halál körforgása, amelyet a karma, az ok és okozat véget nem érő lánca irányít.
Harmadik felismerés: 
Véget lehet vetni a szenvedésnek és reményvesztettségnek. Lehetőségünk van kitörni a szanszára ördögi köréből, megszabadíthatjuk magunkat a karmátol és elérhetjük a nirvánát, a teljes felszabadulás állapotát. Megszabadulhatunk az elkülönült ÉN fogalmától, és az élet egysége válik állandó tapasztalásunkká. A nirvána elérése a felszabadulás avagy a buddhaság állapota.
Negydik felismerés: A recept a szenvedés végetvetéséhez. Ez az önfejlesztés Nemes Nyolcas (vagy Nyolcrétegű) Ösvénye, amely a buddhaság állapotához, s végül a nirvánához vezet.

A NYOLCRÉTEGŰ ÖSVÉNY
Helyes megértés
Helyes elhatározás
Helyes beszéd
Helyes cselekvés
Helyes életmód
Helyes törekvés
Helyes koncentráció
Helyes meditáció

Ez a nyolcrétegű ösvény megmutatja a buddhista életmód szabályait, vagyis a KÖZÉPUTAT, amely az érzéki örömök és az aszkézis önsanyargatása közötti középút.

Ennyi lenne az egész?
Nem állítom, hogy ez nem ellentmondás mentes, amit itt átadtam. Én csupán eszköznek tartom a megvilágosodás eléréséhez. Minden, amit a világról kimondunk a dolgok mulandóságát hangsúlyozza. Nincs szükségünk tekintélyre, ahhoz hogy megmutathassuk az utat a buddhasághoz.
Csak az emberen múlik, mennyi erőfeszítést tesz, hogy eljusson a célig.
„A széthullás benne lakozik minden összetett dologban. Folytassuk buzgalommal.” Ez volt földi életem utolsó kimondott gondolata. Én idáig értem és válhattam buddhává.

És a továbbadás, a tanítás?
Sokan sokféleképpen értették a tanítást. Vitatkoztak fölötte bizonyos Nagy Tanácsok, az egyiken, melyet Krisztus után az 1. században rendeztek. Az eddigi szájhagyományt felváltotta az írásbeliség. Páli nyelven írták le szútrákban a tanítást. Majd kétszáz évvel később szanszkrítul is megjelent.
Sokan próbálták értelmezni. A Kr. E. 1. században Asvaghósa egy szanszkrít nyelven alkotó indiai költő vetette először papírra gondolatait a buddhista „ilyenséggel” kapcsolatban.
A Bhagavad-gíta a tanítás első értekezése.
Említhetem Nágárdzsunárt aki 2-3. században briliáns érvelésekben törte össze korának metafizikai kijelentéseit, hogy a valóságot végső soron nem ragadhatjuk meg fogalmakkal és gondolatokkal. A valóság ennélfogva „űr” vagy „üresség” (súnyata, súnjatá). Ez megfelel az „ilyenség” fogalmának.
Ha felismerjük a fogalmi gondolkodás értelmetlenségét, akkor a valóságot tiszta „ilyenség”-ként tapasztaljuk. Ez azt jelenti, hogy az ember valóságról alkotott fogalmai végsősoron nem fedhetik a valóságot. A valóság, vagy „üresség” nem azonos a tökéletes semmi állapotával, hanem minden látható élet igazi forrása és minden forma vagy alak lényege.

És a vallás?
Ez a buddhaság másik aspektusa. Ebben a hitnek, a szeretetnek, a részvétnek vagy az együttérzésnek a megjelenése fejeződik ki. Az igazi megvilágosodott bölcsesség (bódhi) két pillérű, egyik a transzcendens bölcsesség, vagy intuitív intelligencia (pradzsnya), a másik a szeretet és együttérzés (maitri).

És van-e magasabb szint?
Van. A bódhiszattva az az ember, aki magas fokra jutott a Buddhává válás útján és nem csak a maga számára keresi a megvilágosodást, hanem elkötelezte magát, hogy mielőtt elérné a nirvánát, másoknak is segít eljutni a buddhaság állapotába.

Úgy tűnt, hogy minden kérdésre választ kaptam. Mert ebben a pillanatban már nem éreztem Buddha tekintetét. És a hajnal második pillanatában felébredtem. Teljesen a hatása alatt az előző téridőnek. Felültem az ágyamban.
Bizsergetően jó érzések indultak útjára bennem Sziddhártha Gautama nemes királyfi álombeli látogatása után.

Talán az út, amin most járok az IGAZ ÚT ?! (2000 körül)