Szentmihályon presszó lesz…, avagy azok a bájos félrehallások

A Siketek Világnapja alkalmából (szeptember utolsó vasárnapja),  illetve 
Szent Mihály napjára (szeptember 29.)

Jelelni tanultam néhány éve. Hallásom romlása miatt hallókészülékem is van, de ennek dacára sokszor nem hallok jól és félre is hallok sok mindent.

Még a jelelés tanfolyam előtt készítettem egy interjút egy nagyothalló lánnyal, Jámbor Andreával, akit egy „érzékenyítő” előadáson ismertem meg. Ő így bátorított:

A kommunikációnak egy új dimenziója lehet a jelelés.

Őtőle hallottam egy bájos félrehallásról is:

„– Félrehallások?  – Vannak olyan helyzetek, amikor a pozitív hozzáállás és a humor segít. A félrehallásaink nagy derültséget okoznak, de szerintem a hallók világában is így van. Egyik nap a munkahelyemen áramszünetet jelentettek be. Kérdeztem a kollegáimtól, hogy van-e a számítógéphez tünetmentes áramforrás, mert akkor folytatni tudom a munkám. Nevetve javítottak ki: az nem tünetmentes, hanem szünetmentes áramforrás! „

A gyerekek tudnak még ilyen bájos félrehallásokat szóba önteni. A klasszikus eset, amelyet Lázár Ervin mesébe is foglalt: A Berzsián és Didekiben a Dideki.

„- Csigabiga gyere ki,

- ég a háza, Dideki!

- Kinek a háza ég?

- Hát nem érted!? A Didekinek!

- Dehogynem, most már értem.”

No, hát gyakran vagyok én is így.

Például a 2010-es Magyar Dal napja kapcsán is eszembe jutott, hogy milyen jó lenne, ha végre amerikaiak bikicsunájoznák a KFT, vagy Cseh Tamás számokat, mint Szarka László, 40 éves ököritófülpösi biztonsági őr az Alphaville együttes Big in Japan című dalát.

Most Szent Mihály napjához közel pedig ez a Sting szám félrehallás zeng a fülemben:

Szentmihályon presszó lesz…, avagy Ill send an s.o.s. 

Szent Mihály arkangyal különben is nagyon közel áll hozzám. Utazásaim során sokszor találtam a nyomára. Ezekről a nyomokról írtam is a Talita.hu és a Montázsmagazin.hu portálokon.

Most, hogy egy kicsit komolytalanabbul közelítettem meg a kérdést, eljutottam a szentmihályi presszóhoz, majd nyomozásba kezdtem. Miért van az, hogy magyar szövegeket hallunk ki egy külföldi zeneszám szövegéből. Aztán nem is kellett sokáig keresnem, mert más is feltette ezt a kérdést és olyan szakavatott nyelvészektől, mint a Nyest.hu, vagyis Nyelv és Tudomány népszerű-tudományos portál két felelős szerkesztőjétől, Fejes Lászlótól és Molnár Cecília Saroltától kapott is rá választ:

A jelenség alapja az, hogy az emberben van egy kényszer arra, hogy értelmet tulajdonítson az egyébként "értelmetlen", vagyis ebben az esetben az általa nem értett nyelven szóló szövegnek … Ebben olyan mechanizmusokat működtetünk, amiket az anyanyelvi beszéd hallásakor is használunk. A beszédértés ugyanis valójában meglehetősen bonyolult dolog; vagyis csak látszólag egyszerű, hogy a mások által keltett hanghullámokból értelmezzük az üzenetet. Elég arra gondolnunk, hogy beszéd közben a szavak között nem tartunk szünetet, azaz azt is nekünk kell kitalálni, hol van a határ a szavak között; sőt, a hangok között sincsenek pontos határok. Ráadásul ritka az, hogy beszédpartnereink tisztán artikulálnak, mindenki gyakran harap el félszavakat, és az is ritka, hogy tökéletes csendben beszélgetünk - így aztán a másik szavait gyakran külső zajok nyomják el. Ebből következik, hogy a beszédmegértés folyamatában a lehető legtermészetesebben pótlunk ki félszavakat: hallani véljük azokat a hanghullámokat is, melyek nem jutottak el hozzánk… Egy-két hangot rosszul vagy nem azonosítunk, emiatt rosszul azonosítjuk a szavakat, és félrecsúszik az egész mondat - miközben lehet, hogy meg vagyunk róla győződve, hogy az egész mondatot tisztán hallottuk. Ez persze megesik akkor is, ha anyanyelvünkön beszél hozzánk valaki… Amikor pedig idegen nyelvű szöveget hallunk, agyunk automatikusan abban is megpróbál értelmes nyelvi elemeket keresni. Ez persze sokszor vezet tévedésekhez: minél kevésbé ismerjük az adott nyelvet, annál könnyebben. (Ha pedig egyáltalán nem ismerünk idegen nyelveket, akkor még könnyebben.) Természetes tehát, hogy az idegen nyelvű dalokban akaratlanul is magyar szavakat, szókapcsolatokat, mondatokat vélünk felismerni… Erősíti ezt, a hangok észlelésénél ismert az a jelenség, hogy úgy halljuk egy más nyelven az anyanyelvünkben nem létező hangokat, hogy teljesen automatikusan behelyettesítjük őket a saját nyelvünk hangrendszerében hozzá hasonló hangokkal…
Ásót visz a Laci / I Should Be So Lucky; A nagymamád szénát húz / I've got my mind set on you, Kell tasli / Can't touch this

Forrás

Bevallom most már őszintén, az „Zurammal”, VassPistával (így egybeírva) szoktunk mi is hasonló felfedezéseket tenni.

Például szeretjük az indiai zenét, amelyben a tabla hangszert énekhanggal is kísérik néha. S itt is megjelennek magyarul hangzó szavak: tagadom, tagadom, tagadom, taga.., taga…, dom.., dom…, nem tagadom…, de még az ő neve is, felhangzik többször, mégpedig úgy, ahogy a gyerekek hívták őt korai babakorukban: Jattitta…, Jattitta…, Jattitta

Eső, avagy eljön a megtisztulás ideje

Az éjszaka is dörgött villámlott és szakad az eső most is, ahogy írom e mai elmélkedésemet.

A játékfilmekben az egyik szimbolikus elem az, amikor el kezd esni az eső, vagy vihar dúl és veri az eső az ablakot. Ilyenkor következik be a váratlan fordulat és tisztázódnak a dolgok. 

Eljön tehát a megtisztulás ideje.

Mindannyiunk „életfilmjében” az idei nyár és most már az ősz is ilyen szimbólumokkal tisztítja meg a látásunkat  (az ablakok a szemek a testünk házában) s így a gondolatainkat is.

 Az eső a csapadékok egy olyan formája, ami különálló vízcseppekben, folyékony halmazállapotban hullik a Föld felszínére a felhőkből. Az eső keletkezésének tudományos magyarázatát a Bergeron-folyamat fejti ki. Amikor túltelítetté válik a levegő, megkezdődik a vízkiválás (kondenzáció). A kiválást elősegítik az ún. kondenzációs magok, amit a levegő portartalma szolgáltat. A kondenzáció hőfelszabadulással jár, tehát a felhők belsejében a magassággal kevésbé csökken a hőmérséklet (az eltérés kb. 0,5 °C/100 m).Az esőcseppek alakját a laikusok gyakran könnycsepp alakúnak, vagyis felfelé szűkülőnek gondolják. Ennek ellenére a valóságban csupán néhány forrás cseppje ilyen alakú, és azok is csak létrejöttük pillanata után. A kis esőcseppek ezzel szemben majdnem tökéletesen gömbölyűek, a nagyobbak pedig az aljukon lapítottak.A magyar folklórban számos hiedelem kapcsolódik az esőhöz. Így pl. ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig esni fog. A nagypénteki eső rossz termést jósolt, a karácsonyi eső jó búzatermést. A lányok néha kiálltak az esőre, hogy szebb legyen a hajuk, a kisgyermeket azért küldték ki, hogy nagyra nőjön. Az esővel számos dolgot véltek megjósolni, még több az olyan hiedelem, amelyben esőt jósolnak bizonyos jelek alapján (pl.: a holdsarló állásából, a holdudvar nagyságából; ha a hangyák előjönnek, fülviszketés, tenyér kiszáradása). Egy tréfás monda szerint ha napsütésben esik az eső, az ördög veri a feleségét.A felhők emelkedésével folytatódik a kondenzáció, a cseppek mérete nő. Bizonyos nagyságot elérve a föld vonzását nem egyenlíti ki a felhajtóerő, a cseppek lehullanak, azaz eső keletkezik. Forrás

Hermann Hesse Üveggyöngyjátékának egyik „életrajza”, az Esőcsináló epizódja is eszembe jut, melyből egy szakdolgozat is összeállt bennem spirituális tanulmányaim során. Előszedtem és egy kicsit szemezgettem belőle, s lám újra felfedeztem, hogy van még dolgom vele.



Az Üveggyöngyjáték, a teljes mű olyan életrajzokból tevődik össze, melyekben Hesse tetszőlegesen választott korokba és terekbe helyezi a főszereplőt, Joseph Knechtet. (Knecht német név és így önmagában eléggé beszédes is, magyarul ugyanis szolgát jelent.) 
Az Esőcsináló egy apró faluban játszódó történet, amely egyfajta ősközösségben, matriarchátusban él. A Ősanya a legfőbb feje a falunak. Ő felelős a falu sorsáért. Utódlása is leányágon történik. Az Ősanya lánya a Tanító, példameséken keresztül tanít. 
Az időjárásért, a természet-, a falu rendjéért, az egészségéért az Esőcsináló a felelős. Ő férfi. Az ő utódlása mester és tanítvány viszonylatában történik. Afféle táltos, sámán, alkimista, gyógyító.
A történet főszereplője Knecht, aki Turu, az Esőcsináló tanítványa lesz és lányát Adát veszi feleségül. Turu halála után Knecht lesz az új Esőcsináló. Az Esőcsináló a megérzéseire hagyatkozva végzi munkáját. Mindent a faluért tesz. 
A történet kitér, minden szereplő hozzáállására, feladatára, felelősségére, áldozatvállalására is.

KI VAGYOK ÉN?  - kérdéskörével foglalkozva sorról sorra dolgoztam fel a magam módján korábban színes mandalákká a művet. Most pedig készülök rá, hogy az egyszerűség jegyében fekete-fehér haiku-kalligráfiákká dolgozzam át ezt a történetet.  
E képeim esőcseppek formájában zuhannak majd alá, hogy a földet megöntözzék, majd páracseppek formájában visszaszálljanak a Nap melegétől abba a bizonyos "nagy közös felhőbe" összeállva, melyből amelyből egykor kiszakadtak, s amelyből majd újra eső lesz. 

Lehullva az esőcseppen levő Por újra Földdé válik, a Víz pedig - az érzések, érzelmek szimbólumaként -, elpárologva végleg az Ég részévé lesz.

A test porrá lesz, de a lélek és a szellem tovább él, s mindez egy esőcseppben is tetten érhető... Nem csodálatos?!

(2014.09.12.)