Jézus királysága – advent (várakozás) – karácsony – vízkereszt

Újragondolt karácsonyi haiku-kalligráfiáim

Asszociációk a ceruzára

A ceruza szó eredete: A latin cerussa szó ólomfehér-et jelent, s így nevezték a ceruza ősét, az ólomvesszőt.

Később az ólom helyett írásra-rajzolásra ónvesszőt - magyarul író-ónt (írón) - használtak, amelyet szükségszerűen fatokba foglaltak, lévén az ónrúd önmagában lágy, könnyen hajló. Ez az elterjedt megoldás vezetett a grafitceruza kifejlesztéséhez. Német neve Bleistift, szabad fordításban ólomszög - innen a magyar nyelvterületen elterjedt plajbász megnevezés.

A ceruza írásra vagy rajzolásra használatos eszköz, általában egy fahengerbe foglalt vékony grafitrúdból áll, ami kötőanyagként agyagot is tartalmazhat. A grafitot helyettesítheti szén vagy egyéb festékanyag, a faborítást pedig papír vagy műanyag. A hengeres tokot sokszögletű hasábbal helyettesítve a ceruza nehezebben gurul le a lejtős asztalról, iskolapadról. Az ácsok vastag, lapos ceruzát használnak, vastagabb s így lassabban kopó béllel. A ceruzákat a töltőtollaktól és a golyóstollaktól az különbözteti meg, hogy ezekben a festékanyag folyékony halmazállapotú, míg a ceruzabél szilárd. (Forrás: wikipédia)

Amikor úgy 15 éve feltették nekem a kérdést, hogy mit szerettem a legjobban gyerekkoromban? Azt válaszoltam: Az édesanyám nagyon sokszínű TOISON D’OR COLORAMA - BOHEMIA WORKS csehszlovák márkájú színes ceruza készletét, mely egy fémdobozban, rizspapírral lefedve számomra az öröm forrásának netovábbja volt már 2-3 éves koromban. Még ma is érzem az illatát sok színes ceruzának, amint a doboz fémfedelét felnyitottam. (Amikor meghalt, a dobozt megtaláltam a rajzolós holmija között.) 

Fennmaradt egy 3 éves koromban készült kutya rajzom is, azt ide is biggyesztem, bár ez csak fekete-fehér és egy kissé megsárgult.

Az első munkahelyemen szerkesztőként pauszpapírra szerkesztettem transzformátorokat és később asszinkron motorokat, a legkeményebb „Versatil” ceruzával, amit aztán tussal húztak ki a rajzolók. Utóbb kiderült, hogy a grafit tartósabban megmaradt a pauszon, mint a tus, mely a fényre elhalványult.Ma már számítógépen egérrel, vagy tollegérrel rajzolunk és printer/plotter rajzol a papírra a műszaki világban helyettünk.

Anyukám szépen rajzolt szabadkézzel is. Az Iparrajz iskolában divattervezést tanult a lóden korszakban, amikor nem volt szükség divattervezőkre. Rajzai a lehető legpuhább ceruzával készültek, szerette a maszatolást vele. Sajnos egész aktív életét a műszaki rajzolás derékszögei között szenvedte végig, hasonlóan a széklábfaragó Michelangelo-hoz az Embert tragédiája falanszter színében. Amikor nyugdíjba vonult, csak akkor alkothatott újra kedvére.

Ez az ő egyik grafit ceruzával rajzolt könnyezőpálma-levele.

M.C. Escher

Escher mester paradox-ceruzarajza is az egyik kedvencem, amelyen a ceruza különleges teremtésre képes.

Kép forrása

Ceruza a filmekben

Nézem a főként amerikai játékfilmeket, hogy amikor a főhős jegyzetel - nem tollal teszi -, hanem szinte kivétel nélkül ceruzával ír.

K-Pax

Például a K-Pax  című filmben is igen nagy jelentőséggel bír egy majdnem tövig elhegyezett ceruza, amellyel a főhősünk a jegyzeteit írja. (Ennek a filmnek a szimbolikájáról a blogomban írtam már korábban.) 

Kép forrása

Apolló 13

Az űrhajózás hőskorában, mennyit, de mennyit kísérleteztek azon, hogy melyik írószer működik a földi gravitáció megszűnése után. Fejlesztgették a töltő- és golyóstollat, míg nem egyszer csak rájöttek a jó öreg grafitceruza hasznosságára a földön kívüli körülmények között is. Az Apolló 13 című filmben is feltűnik a ceruza egy jelenetben, amikor már semmi sem működik az űrhajón, akkor mindenféle eszközökkel próbálnak egy kerek peremre szögletes fedelet rátenni. Az egyébként az űrbe felvitt abszolút fölöslegesnek tűnő tárgyakból sikerül is a művelet.

Kép forrása 

Itt a „high-tech” ceruza fényképe az Apolló 13 rekvizitumai közül, amellyel skiccelgették a túléléshez szükséges vázlatot. (Mára már aukciókon hatalmas összegekért cserél gazdát ez a hajdan néhány centes ceruza.)

H. J. Thoreau

Majd eszembe jut a polgári engedetlenség híres filozófusa, Thoreau mester, akinek figyelemre méltó gondolataiból idézem ide a lefontosabbat: „Ha én nem vagyok én, ki lenne az?”. Az ő édesapja - mit ad Isten - ceruzagyáros volt. Dolgozott is egy ideig apja ceruzagyárában és még ma is híres a "Thoreau ceruza". De Thoreau féltette a sikertől a szellemi függetlenségét, így egyszer csak gondolt egyet és kivonult a társadalomból.

Kép forrása

Egy 1849-es tanulmányában azt írja, hogy a polgár köteles megtagadni az igazságtalannak tartott hatalmat: „Nem ismerem el azt az államot, amely a szenátus kapuja előtt úgy adja-veszi a férfiakat, nőket, gyermekeket, mint a barmokat.”

Idealistának tűnő értékelmélete szerint:

„A dolgok önköltsége, azonos a megszerzésükre fordított életmennyiséggel. Ha olcsónak tartjuk az életet mi sem természetesebb, mint feláldozzuk a modern ipari fejlődés oltárán. De ha drágának tartjuk, akkor nem a kapitalista fejlődés, hanem az emberi boldogság lesz a társadalom célja.”

Így tehát elvi okokból apja jól működő ceruzagyárát elhagyta és elvonult Waldenbe.

„Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. / Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. / Elpusztítani mindazt, ami nem volt Élet, / Hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.”

Holtköltők társasága

A fenti idézet pedig A Holtköltők társasága c. filmben is elhangzik, mint mottó. Ebben a filmben is ceruzával jegyzetelnek a diákok. 

  

De lám honnan is ered a ceruza maga

Magát a grafitot 1564-ben fedezte fel egy ismeretlen kalandor az angliai Borrowdale környékén. Kezdetben ólomszármazéknak tekintették, innen a megtévesztő „Bleistift” (blei németül: ólom) elnevezés. Az ásványt később C.W. Scheele kémikus a görög graphein – írni szóból grafitra keresztelte.Az előfutár kétség kívül Kasper Faber volt, aki 1761-ben alapította meg ceruzagyárát (a mai Faber-Castellt) Stein városában, nem messze Nürnbergtől. Kezdetben a grafitrudakat feldarabolták, majd fa foglalatba helyezték. Forrás 

A ceruza fajtái

Töltőceruza, Rotringceruza, Színes ceruza, Postairón, Egész grafit

Keménység

Keménységtől függően a ceruzákat 9H-tól 9B-ig (Derwent-féle skála), 10H-tól 8B-ig (Koh-i-Noor), 9H-tól 8B-ig (Staedtler) osztályozzák. Itt a H jelentése hard, azaz kemény, a B-é black, azaz fekete, az F a fine rövidítése.

A ceruza gyártás

A Joseph Hardmuth fiai által alapított Ceské Budejovice-i üzem azóta is a ceruza gyártás élén áll.
Idővel rengeteg újítást eszközöltek: 1802-ben megjelent a színes ceruza, majd 1889-ben párizsi világkiállításon bemutatták a sárga cédrusfa borítású, különböző keménységű ceruzákat.Az 1837-1901 között regnáló brit Viktória királynő azonnal beleszeretett az író alkalmatosságba, és a híres Kooh I Noor gyémántról nevezte el, amelyet a koronaékszerekhez kapott ajándékba Indiától.A Hardmuth-fiúk terméke a történelem folyamán számos védjegy vita tárgyát képezte a világháborúk, az országhatárok átrajzolódása és a változó politikai rendszerek miatt. Az 1989-es rendszerváltást követő privatizációk után is volt egy-egy hosszabban elnyúló védjegyügy.Mindennek ellenére a Hardmuth vállalkozás fokozatosan ismét a ceruza készítés élére került. A gyártás már nemcsak Európában, de Kínában is folyik. A Kooh I Noor gyár ma is a minőségre törekszik, megőrizte manufakturális jellegét, és nagy hangsúlyt fektet a szakértelemre. Forrás