December 29-n immáron negyedszer láttuk-hallottuk férjemmel Omar Basir oud (arab lant) muzsikáját, most szimfonikus kísérettel a Vigadóban.
Igazi szenvedélyes mediterrán zene, tele feszültségekkel, drámával és érzelmekkel. Minden zeneszám szavak nélkül egy-egy történetet mesél el, hol szomorút, hol vidámat, de mindenképpen életigenlőt.
Omar Bashir (arabul: عمر بشير) iraki-magyar oud (arab lant) zenész.
Omar Bashir 1970-ben született Magyarországon. Édesanyja magyar. Édesapja révén pedig oud zenészek leszármazottja . Édesapja a Kodály- és Bartók díjas Ud Maestro Munir Bashir a "lant királya" volt, a nagybátyja pedig a neves oud-mester Jamil Bashir.
Omar ötéves volt amikor családja elhagyta Magyarországot, és szüleivel Irakban élt tovább, ahol elkezdte Oud-képzést. A hétévesen már a bagdadi Music and Ballet Schoolban tanult, de tizenévesen már iskolatársainak lant órákat adott.
A közel-keleti háborúk elől 1991-ben Omar szüleivel visszaköltözött Magyarországra, és a Liszt Ferenc Egyetemen zongorát, és karvezetést tanult és továbbra is együtt zenélt apjával.
1997-ben apja halála fordulópontot jelentett Omar Bashir zenei karrierjében.
A kreatív keresés-kísérletezés időszaka következett miközben spanyol cigányokkal együtt élve fedezte fel a flamenco-zenében az arabbal közös gyökereket.
Bejárta világot és minden népzene inspirálóan hatott rá. Így nem csoda, ha saját szerzeményeibe belecsempészte még a magyar népzene motívumait is.
Sebestyén Mártától idézve:
"Omar, szeretek veled dolgozni, mert a te improvizációd, mintha magyar népzene lenne".
Íme egy a mostani koncerten is elhangzott, az édesanyjának írt zeneszáma:
Az Oud - arab lant története
A hangszer eredetmítosza szerint azt a bibliai Káin leszármazottja, Lámech találta fel, mikor halott fia tetemét egy fára akasztotta, és az összeaszott csontváz ihlette az úd formáját.
Kelet
A 10. századi arab szerzők a hangszert egy barbat nevű perzsa hangszerből származtatják, sőt azonosítják vele. 14. századbeli arab történetírók kifejlődését a 3. századra teszik, és összefüggésbe hozzák a manicheizmussal, sőt magával Manival, ami hihető, mivel a vallás követői fontos szerepet tulajdonítottak a zenének, másfelől ez meg is felel a hangszer feltételezett keletkezési helyének és idejének. Kelet felé a Selyemutat követve terjedt el, az 5. – 6. században már Kínában bukkant fel, és hozta létre a pi-pá nevű lantféleség egy új változatát. Az Arab-félszigeten viszonylag későn, először a 9. században említik az údot írásos források.
Nyugat
A hangszer nyugat felé Andalúzián keresztül terjedt el, és ebben fontos szerep jutott a kurd származású Zirjábnak (786 – 857), e félig mitikus, félig valóságos figurának, aki Bagdadból száműzetvén Córdobában óriási kulturális kisugárzású konzervatóriumot alapított. Lehetséges, hogy a nyugati lant megjelenését nagyrészt neki köszönhetjük. (Forrás: wikipédia)