Mentális, tudati entrópiánk meggátolására kiváló lehetőség a meseterápia. Ami roppant egyszerű önkarbantartó módszer, ha felfedezzük magunkon a hanyatlás első jeleit. De a későbbi szakaszban is hatékony lehet.
Saját fejlesztésű meseterápiám lépései a következők:
- Találjuk meg a saját mesénket (életmesénket), amiben meglátjuk önmagunkat. Ha nem jövünk rá magunk, akkor kérjünk meg valakit, akiben megbízunk, hogy mondja meg ő, hogy szerinte mi is a minket legjobban meghatározó mese…
- Ezt a mesét nyomtassuk ki magunknak és hordjuk magunknál.
- Amikor egy kis időnk van, olvassuk el mondatról mondatra.
- Aláhúzhatunk benne szavakat, rajzolhatunk hozzá ábrákat, szimbólumokat.
- Vegyünk egy füzetet magunknak, amibe csak a mesénkkel kapcsolatos dolgokat írunk-rajzolunk.
- Tegyük fel a kérdést magunknak, hogy mely részek tetszenek a mesében és mely részek a rendkívül idegesítők.
- Mindegyikről írjuk le, hogy miért tetszik. Rajzolhatunk is hozzá. Színekkel is elláthatjuk, de mindig írjunk indoklást, hogy mit miért írtunk-rajzoltunk.
- És ugyanezt tegyük az idegesítő részekkel. Ezek a talán a legfontosabbak a feldolgozásban.
- Találjuk meg a mese kulcsmondatát! Ezt emeljük ki… Ízlelgessük és írjuk ki magunknak szép nagy betűkkel. Ez a mondat lesz valószínű az akkori életproblémánk megoldásának kulcsa.
- Fűzzünk ehhez a kulcsmondathoz megjegyzéseket, egészítsük ki saját gondolatokkal.
- Használjuk ezt a meseterápiát bármilyen válsághelyzetünkben. Lehet, hogy egy másik szituációban más kulcsmondat lesz fontos. Akkor is járjuk végig ezt az utat.
- Rövid mesékkel érdemes kezdeni, amit a szüleink meséltek nekünk. Később lehet felnőtt meséket, novellákat, regényeket is használni ilyen célra, olyanokat, amelyek egykor megérintettek bennünket.
- (Végül is bármelyik mese alkalmas rá, hogy leírja az élettörténetünket a benne levő konfliktusokkal és megoldásukkal együtt.)
Az én gyerekkori mesém a Hamupipőke volt, ami végigkísérte az egész életemet. Úgy 15 éve dolgoztam fel először. S azóta megtaláltam azt a bizonyos folyton ismétlődő részt az élettörténetemben is.
Még pedig azt, hogy mindig akad egy gonosz mostoha, aki a feltételekhez köti, hogy szeressen/vagy ne szeressen és időnként a kölest ki kell válogatnom a hamu közül időre...
Mióta rájöttem, azóta másképp állok a szeretetlenség és a "szívatás" témájához is. Nemet is tudok mondani...
A felnőtt meséimet pedig Herrman Hesse: Üveggyögyjátékában és a Napkeleti utazásában találtam/találom meg. Ezeket már Mandala-Mesékben és Haiku-Kalligráfiákban meg is örökítettem, többféle változatban is. A honlapomon és blogjaimban mindezeket dokumentálom folyamatosan a magam számára, de aki olvassa, tán okul az én hibáimból és így nem kell a sajátjaiból...
Hm?!
MI A TE MESÉD? TALÁLD MEG BENNE A KULCSMONDATOT! HASZNÁLD EZT A MONDATOT ÉLETVÁLSÁGAID MEGOLDÁSÁRA!