Gondolatok Weninger Endre: Híres Magyar Nők című könyvének illusztrálása közben
2020 - HúszHúsz az Ősi NőErő jegyében indult számomra, amelynek önmagamban való felélesztése és továbbfejlesztése révén oldottam és oldom meg idén a családból és a baráti körből rám-rám háruló súlyos és kevésbé súlyos feladatokat.
Így a nyár elején a kecskeméti Weninger családtól kapott felkérés - hogy Weninger Endre: Híres Magyar Nők című könyvét illusztráljam virtuális kalligráfiáimmal - is ennek az Ősi NőErőnek a részévé lett.
Egyfajta virtuális kalligráfia az, amit kifejlesztettem néhány évvel ezelőtt. Először piktogramokat készítettem a mozgásszervi rehabilitáció ergoterápiás módszereinek illusztrálására.
Majd az általam kutatott szimbólumok rendszerét dolgoztam át ebben a rajzstílusban. Később pedig a túlburjánzó gondolataimat esszenciává sűrítő haikuimat ezekkel a szimbólumokkal illusztrálva hoztam létre a saját fejlesztésű haiku-kalligráfiáimat.
Haiku-kalligráfiáimból jónéhány egyenesen dr. Sümegi Tóth Piroska - To’Piro: Van fogalmad róla? - a Montázs Magazinban is megjelent - sorozatához készült.
Ezután To’Piro a Breviáriumok-sorozatához, a nagy magyar gondolkodók megrajzolására is engem kért fel.
Most pedig a híres magyar nők, fejedelemasszonyok, királynék, királylányok, szelíd apácák, harcos, hős, erős anyák és feleségek életét átérezve láthattam át a magyar történelmet is meghatározó Igazi Magyar Női ŐsErőt.
Olyan ez, mintha fekete tusba mártott virtuális ecsettel a virtuális térbe kivetített képmást készítenék ezekről a híres nőelődökről.
Előbb a szem, a tekintet készül el, majd a sziluett és a karaktert adó hajvonal, ráncok, és a ruhaviselet, a végén pedig egy két vonással a családi címer, vagy más jellegzetes tárgy, épület, enteriör, életkép vagy tájkép.
Minden virtuális, aminek a végén mégiscsak megszületik egy kézzelfogható kétdimenziós nyomat, ami a könyv illusztrációjává lehet.
Hogy történelmi film is készülhetne e nősorsokból?
“Nem csak az ember nézi a képet, hanem a kép is az embert.”
Ez a Hamvas Béla gondolat jutott eszembe erre a kérdésre.
Amikor elkészültem a harmincöt híres magyar nő grafikájával, végigpörgettem mint filmkockákat és mindegyik szemébe belenézve, megláthattam nem csak önmagamat, hanem ezeknek a nőknek az egész életét egy nagy panoráma képben. Ahol egy tér-időben történnek meg az életesemények, születés - gyermekkor - felnőtté válás - munka - család - elmúlás - körforgása, vagy spirálkörökben való emelkedése emberöltőről-emberöltőre. A filmben bármi megtörténhet, idősíkok tűnhetnek át meg át, ábrázolva egy Nagy Ősanya látomását, benne ezeket a híres megtestesült nőalakokat, de akár saját nő elődeink sorsdöntő választásait és azok következményeit is.