2013. április 23., kedd

Érzelemmentes érzékenyítő tréning - írásom a Talitán


egy-asszony-illata
Az „érzékenyítés” szó nagyon furcsán hangzik. Hol tart a világ, ha már nem magunktól vagyunk érzékenyek, hanem utasításra, törvények és programok szerint leszünk azzá?



A média a tökéletes ember képét reklámozza: Nem vagy senki, ha hiányzik ez vagy az a képességed; ha nem jársz teniszezni (”bandzsi-dzsampingolni”) vagy legalább edzőterembe, és nem a legjobb testű férfi/nő a társad. A munkáltatók pedig – jó kifogásként – éppen azt az egy „bizonyos” hiányzó képességedet kérik számon rajtad, amikor felvételiztetnek.
A minap egy ismerősöm mesélte, hogy látássérült gyermekét az óvodában társai rendszeresen csúfolják és megalázzák, s még az óvó néni is szó nélkül hagyja a dolgot. Pedig hát a gyermek integrált óvodai rendszerben nevelődik, ami az jelenti, hogy nincs különbség sérült és ép gyermek között. Hát nincs is! Kivétel nélkül kíméletlenek egymással a gyerekek és a felnőttek. Mellesleg, maguk a szülők – nem kevés anyagi áldozatot vállalva – fedezték az óvónők „érzékenyítő” tréningjét is, hogy integráltnak lehessen minősíteni az óvodát.
http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1440:erzelemmentes-erzekenyit-trening&catid=52:egyuett&Itemid=

Nincsenek megjegyzések: