2013. augusztus 12., hétfő

A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY

Mária mennybemenetele - augusztus 15.  - Nagyboldogasszony ünnepe




Ez a gyönyörű, ismeretlen festő által festett oltárkép kép fejezi ki számomra leginkább e pillanatot, ahogy MÁRIA, karján a kis Jézussal éppen a Holdon állva - az ő anyaságát szimbolizáló bolygón - egyesül a Nappal. Az egység létrejöttének pillanata ez.
Egyszerűségében megigéz a látvány.

A Nap hatalmas petesejtként fogadja magába Máriát, ahogy ő fogadta magába a Szentlelket egykor és adott testet, méhében kihordva az Igének.

Hat angyal kíséri nyomon a történést.
A Földről nézve az ilyen jelenség napfogyatkozásnak is tetszhet, amikor a Hold teljes korongja eltakarja a Napot.
De most ez azt jelenti számunkra, hogy éjjel és nappal velünk lesz a mi Patronánk.

Kissé szomorú aktualitása az én történetemnek, hogy az én személyes Patronám, az Anyukám 2006. december 2-án, reggel fél kilenckor földi életét bevégezte.
Ő  is Napbaöltözött asszonnyá vált. 
Mindig szerette a hőt és a fényt. Most ott fenn, abban a másik dimenzióban az övéivel már meg is tapasztalhatja.
Az Ő neve is Yvette volt, mint az enyém, míg én viselem Mária nevét második nevemként, ő Éva nevét kapta az Yvette után. De az Ő édesanyja is Mária volt.
Ismétlődések generációról generációra. Mária-Éva-Mária…
Éva és Mária. Ősanya és az ő megváltója.
Éva, aki bűnbe esett – aki nem tudott ellenállni a kísértésnek - és Mária, aki szíve alatt hordta, majd felnevelte a megváltót, még egy esélyt adva az embernek hogy üdvözüljön.
Egy álmomban magamat is láttam ősanyaként, hat fiú gyermeknek adva életet, majd hetedikként az én belső leánygyermekem is világra jött.



Akkortól kezdve nekem Mária mutatja az utat.
Éjkékszínű, csillagokkal telehímzett köpenye kerül a vállamra palástként, fia tizenkét tanítványának képével, akik közül az egyik üresen maradt helyére, Saulból lett Pál került. Ez az útra minden ruhám, amit ezentúl viselek, míg az éveim köreit járom egy Napkeleti utazás zarándokaként.
Batyumban ötvenhét évem minden tapasztalata. Vándorbot a kezemben. Átutazó vagyok mindenütt és a Fény felé tartok egy ideje, úgy tűnik.
Nagyboldogasszony ünnepe utáni vasárnapon utam Pilisszántóra visz idén, ahol Boldogasszony Kápolnája épült Igaz mesterek áldozatos munkájával.
A Pálosok két hollója s egy fehérsólyom száll majd az égen. Két harang hangzúgása zengi majd Isten dicsőségét.
Boldogasszony Anyánk e helyről belátja Szép Hazánkat, és éberen őriz bennünket vigyázó tekintetével.



Nincsenek megjegyzések: