Vadászkutya legyek, ha értem, hogyan megy ez az
egész beutalósdi és időpontkérősdi… Mire sor kerül a vizsgálatra, a beteg vagy
meggyógyul magától, vagy új szíve nő, a legrosszabb esetben meghal…
„Felhívjuk
szíves figyelmüket, hogy a jelenlegi egészségügyi finanszírozási rendszer NEM
teszi lehetővé a várakozásmentes ellátást. Ezért szíves megértésüket és
türelmüket kérjük.” – ezt olvasom az egyik rendelőintézet portálján, miközben
időpontot szeretnék kérni telefonon az egyik osztályukon.
Vadászkutya
legyek, ha értem, hogyan megy ez az egész beutalósdi és időpontkérősdi és mi
köze az e.ü. finanszírozásához. És nekem mi közöm ehhez, ha minden hónapban
befizetem/levonják a jövedelmemből a nem kevés e.ü. hozzájárulást évtizedek óta
(s tettem/tették ezt akkor is, amikor még nem kellett orvoshoz sem járnom
egyáltalán, oly’ egészséges voltam.)
A régi Kínában addig fizették az orvost, amíg a
császár nem lett beteg.
Manapság pedig az egészségügynek nem az az
érdeke, hogy meggyógyítson, ha nem hogy betegségben tartson – dünnyögök még
mindig magamban. Így hát rendszeresen
látogatom is a rendelőiket, kórházaikat, váltom ki sorra a horror-árú
gyógyszereket. Van úgy, hogy csak egy árva receptért kell elmenjek a világ
végére, amit akár ki is postázhatnának, vagy on-line átküldhetnének a
lakóhelyemhez legközelebbi gyógyszertárba, ha megbíznának bennem, meg a saját orvos-gyógyszerész
kollégáikban.
Mert hát túl
sok a visszaélés - mondják. Hogyan és kik élnek vissza?! S miért engem
büntetnek ezért a várakoztatással?!
Akik visszaélnek, azok most, ebben a
pillanatban is azt teszik, hiába agyonszabályozott/agyonellenőrzött a rendszer – dünnyögök
tovább.
Beutaló
Na, de vissza
a telefonhíváshoz. A telefont kb. ötödszöri hívásomkor már fel is veszi a
rendelő intézet központja, majd kapcsolna is a megfelelő osztályra, ami - mit
ad Isten -, épp mással beszél. Már 10 perce vagyunk vonalban mobilon, csúcsidőben,
amikor is feladom. Hopp - ez már 585 forintomba kerül, mobilról városi
hálózatba, és időpont még sehol. Valószínű személyesen kell elmennem, kivárni a
soromat, hogy egyáltalán időpontot kapjak a vizsgálatra. Vagy miért is nem
tudok mailben időpontot kérni?
Jártam már
úgy is, hogy ahhoz beutaló kellet, hogy beutalót kapjak, s úgy is, hogy három
hónapra kaptam időpontot percre pontosan és három órát ültem, míg rám került a
sor. Várakozás közben kiolvastam egy többszáz oldalas könyvet - ez mondjuk legalább
hasznomra vált.
Várólista
Van, ahol tudnak
már májusban adni szeptemberre időpontot, de van, ahol még naptárat sem kaptak,
ahová a várakozók listáját írhatnák többhónapos előjegyzéssel. Gondom ez is
valami kis piros „kockásfüzet-technológiás” naptár lehet, amibe tintaceruzával
írják bele a neveket „digitálisan”.
Jobb helyeken egészségügyi logisztikának
hívják, a Lajtán túl egy központi egészségügyi diszpécser szolgálattal egyeztet
a beteg illetve háziorvosa orvost-napot-vizsgálatot-műtétet.
Az idő pénz…,
a beteg ideje is! Amíg várakozik, nem építi a kapitalizmust, amely finanszírozhatná
az egészségügyet.
Hopp - így
körbe is ért a beutaló- és várólista-finanszírozás történetem.
A dünnyögésem
is befejezem mára…