2014. április 11., péntek

Beutaló és várólista - dünnyögés

Vadászkutya legyek, ha értem, hogyan megy ez az egész beutalósdi és időpontkérősdi… Mire sor kerül a vizsgálatra, a beteg vagy meggyógyul magától, vagy új szíve nő, a legrosszabb esetben meghal…  

„Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a jelenlegi egészségügyi finanszírozási rendszer NEM teszi lehetővé a várakozásmentes ellátást. Ezért szíves megértésüket és türelmüket kérjük.” – ezt olvasom az egyik rendelőintézet portálján, miközben időpontot szeretnék kérni telefonon az egyik osztályukon.

Vadászkutya legyek, ha értem, hogyan megy ez az egész beutalósdi és időpontkérősdi és mi köze az e.ü. finanszírozásához. És nekem mi közöm ehhez, ha minden hónapban befizetem/levonják a jövedelmemből a nem kevés e.ü. hozzájárulást évtizedek óta (s tettem/tették ezt akkor is, amikor még nem kellett orvoshoz sem járnom egyáltalán, oly’ egészséges voltam.)

A régi Kínában addig fizették az orvost, amíg a császár nem lett beteg.

Manapság pedig az egészségügynek nem az az érdeke, hogy meggyógyítson, ha nem hogy betegségben tartson – dünnyögök még mindig magamban.  Így hát rendszeresen látogatom is a rendelőiket, kórházaikat, váltom ki sorra a horror-árú gyógyszereket. Van úgy, hogy csak egy árva receptért kell elmenjek a világ végére, amit akár ki is postázhatnának, vagy on-line átküldhetnének a lakóhelyemhez legközelebbi gyógyszertárba, ha megbíznának bennem, meg a saját orvos-gyógyszerész kollégáikban.
Mert hát túl sok a visszaélés - mondják. Hogyan és kik élnek vissza?! S miért engem büntetnek ezért a várakoztatással?!
Akik visszaélnek, azok most, ebben a pillanatban is azt teszik, hiába agyonszabályozott/agyonellenőrzött a rendszer – dünnyögök tovább.

Beutaló
Na, de vissza a telefonhíváshoz. A telefont kb. ötödszöri hívásomkor már fel is veszi a rendelő intézet központja, majd kapcsolna is a megfelelő osztályra, ami - mit ad Isten -, épp mással beszél. Már 10 perce vagyunk vonalban mobilon, csúcsidőben, amikor is feladom. Hopp - ez már 585 forintomba kerül, mobilról városi hálózatba, és időpont még sehol. Valószínű személyesen kell elmennem, kivárni a soromat, hogy egyáltalán időpontot kapjak a vizsgálatra. Vagy miért is nem tudok mailben időpontot kérni?
Jártam már úgy is, hogy ahhoz beutaló kellet, hogy beutalót kapjak, s úgy is, hogy három hónapra kaptam időpontot percre pontosan és három órát ültem, míg rám került a sor. Várakozás közben kiolvastam egy többszáz oldalas könyvet - ez mondjuk legalább hasznomra vált.



Várólista
Van, ahol tudnak már májusban adni szeptemberre időpontot, de van, ahol még naptárat sem kaptak, ahová a várakozók listáját írhatnák többhónapos előjegyzéssel. Gondom ez is valami kis piros „kockásfüzet-technológiás” naptár lehet, amibe tintaceruzával írják bele a neveket „digitálisan”.

Jobb helyeken egészségügyi logisztikának hívják, a Lajtán túl egy központi egészségügyi diszpécser szolgálattal egyeztet a beteg illetve háziorvosa orvost-napot-vizsgálatot-műtétet.

Az idő pénz…, a beteg ideje is! Amíg várakozik, nem építi a kapitalizmust, amely finanszírozhatná az egészségügyet.
Hopp - így körbe is ért a beutaló- és várólista-finanszírozás történetem.
A dünnyögésem is befejezem mára…



Nincsenek megjegyzések: