2012. január 22., vasárnap

Gárdonyi Géza: Bölcsesség a hullámokon

Egy vén révésznek ócska csónakán
ült hat tudós. És azt beszélgeték,
hogy nincs Isten, s mily bárgyú a nép!

A csónak roppant. Szólt a vén:
- No lám!...Ha tudnak úszni, hát most ússzanak!
- Jaj Istenem! - kiáltott mind a hat.

2012. január 17., kedd

Hully Gully, vagy Holy Bible az Apor Vilmos téren?





A LÉLEKÉPÍTŐ címmel a magyar organikus építészetet megalapozó  építészre Makovecz Imrére emlékeztek munkatársai, tanítványai, művészbarátai 2012. január 12-én Budán, a Szent Margit Gimnáziumban.
Lokálpatriótának tartom magam. Életem jelentős részét Budán, a XII. kerületben, Sashegy, Széchenyi-hegy, Krisztinaváros által határolt területén töltöttem.
Gyermekéveimben még olyan telek voltak, hogy korcsolyázni is lehetett az iskolák éjszakánként frissen fellocsolt udvarának jégpályáin. A hó decembertől február végéig hullott, így szánkózni is eljárhattunk a templomdombra, óvatosan kerülgetve a betonvasakat, melyek még a háború előttről maradtak ott, jelezve:

Ide valaha templomot terveztek Isten dicsőségére!
(Fotó: Fortepan)

Majd más idők jöttek és a szent (Holy) helyen, a templom helyett, Hully Gully diszkó- és sztriptíz bár létesült, gusztustalan, ablak nélküli, hatalmas bunkerként elcsúfítva Buda egyik legszebb terét.
Később - 1999-ben - urnatemetőként ugyan felszentelték az épületet, de egyre borzasztóbb állapotban várja a jobb időket.
Fotó: Antalffy Yvette

E helyre álmodta meg a Szentek és kárhozottak templomát Makovecz Imre.

Az egész területet néhány hónapja masszív fémkerítés védi. Talán valami készülődik…?

A január 12-i előadáson elhangzott, hogy már minden készen áll az építkezés beindításra. Van jóváhagyott építési engedély, lennének kivitelezők, lenne közadakozás, csak a Katolikus Egyház legfelsőbb méltóságai nem adják rá áldásukat - Makovecz Imre épületeinek szimbolikáját félreértve és félremagyarázva -, valamilyen személyes sértődöttség okán.

Tanulságként egy hasonló történet, egy jezsuita atya tollából:
„ Amikor szeretetté válsz, amikor szeretetté transzformálódsz. Martini bíboros, Milánó érseke elmesélt egy kedves történetet, amely láttatja, milyen veszélyt idézhet elő a vallás. A történet egy házasulni készülő olasz párhoz kapcsolódik, akik előre megbeszélték a plébánossal, hogy egy kis ünnepséget tartanak a templomkertben. De esett az eső, és ők nem tudták megtartani az ünnepséget. Azt kérdezték tehát a plébánostól: "Baj lenne, ha az ünnepséget a templomban tartanánk meg?"
 Mármost az atya cseppet sem volt boldog afelett, hogy fogadást rendezzenek a templomban, de ők azt felelték: "Eszünk egy kis süteményt, éneklünk egy kicsit, iszunk egy kis bort, és hazamegyünk." Így hát meggyőzték az atyát. De, minthogy derék, életszerető olaszok voltak, ittak egy kis bort, énekeltek egy kicsit, aztán ittak még egy kis bort, és énekeltek még néhány dalt, és fél órán belül nagy ünnepelgetés folyt a templom falain belül. És mindenki jól érezte magát, volt sok tréfa és csintalan dévajkodás. Az atya viszont tele volt feszültséggel, fel s alá járt a sekrestyében, háborogva a társaság keltette zaj miatt. A segédlelkész bejön, és így szól:
"Látom, ön tele van feszültséggel."
"Hát persze, hogy feszült vagyok. Hallgassa csak a lármát, amit ezek csinálnak! És mindezt az Isten Házában!
Az ég szerelmére!"
"Nos, atya, ezeknek az embereknek valóban nincs hova menniük."
"Tudom! De muszáj nekik ilyen zenebonát csapni?"
"Nos, atya, ugyebár nem szabad elfeledjük, hogy Jézus is jelen volt egy esküvőn!"
Mire az atya: "Tudom, hogy Jézus Krisztus jelen volt egy esküvői banketten, ÖN aztán nem kell elmondja nekem, hogy Jézus Krisztus jelen volt egy esküvői banketten! De ott nem volt Oltáriszentség!"
Tudod, vannak még hasonló esetek, amikor az Oltáriszentség fontosabb, mint Jézus Krisztus. Amikor az ima fontosabb lesz, mint a szeretet, amikor az Egyház fontosabb, mint az élet.”
(Anthony de Mello: Ébredj tudatára)

Apor Vilmos szobra éppen szemben áll az urnatemető bejáratával. Egészen véletlenül tudom, hogy a szobor vörösmárvány talapzata az egykori Felvonulási téren levő Lenin szobor alapzatából való. Micsoda metamorfózis…
Fotó: Antalffy Yvette
Jó lenne, ha egy reggel arra ébrednénk, hogy az egykori Hully Gully romjai helyett a Holy Bible – a Szent Biblia jelképeit csodálhatnánk meg - a nemrég elhunyt – nagyszerű, organikus építészünk, Makovecz Imre tervei nyomán.

(Fotó: netpolgar.hu)

2011. november 30., szerda

Hétköznapi mennyország

(Adventi filmajánlat és rendhagyó filmelemzés)


Következő
Örömmel láttam, hogy az egyik kedvenc svéd filmemet FILMBOX PLUS Pénteken (December 2.) 1:25-kor levetíti.
Címe: Hétköznapi mennyország
Alkotói: Rendező: Kay Pollak, forgatókönyvíró: Kay Pollak, Anders Nyberg, operatőr: Harald Gunnar Paalgard, zene: Stefan Nilsson, producer: Anders Birkeland, Göran , Lindström, vágó: Tomas Täng
Magam amatőr kutatója vagyok a filmek szimbólumainak, így ez a film is csemege volt a számomra e tekintetben.
Felfedezetem az utóbbi időben, hogy vannak olyan filmek, amelyekben megtalálható az a tizenkét archetípus (nagy árkánum), amellyel az asztrológia is dolgozik.
Így mostanában ebből a szempontból is nézem a filmek karaktereit, melyik Kos, Bika… Halak karakter a filmben és milyen szerepet játszik el.
Nem történt ez másként Hétköznapi mennyországgal sem.

A Film egy gyermek hegedűjátékával kezdődik a gabonamezőben. Egy háromfős fiú csapat pedig megveri a hegedűst.
Emiatt a mama elviszi ebből a faluból messzire, hogy soha többé ne kelljen ide visszajönnie. A kisfiú a mamáját akarja feleségül venni ezért.
Kisfiúból híres hegedűs, majd karmester lesz, aki olyan zenét szeretne írni, amelyik megnyitja az emberek szívét. Az ügynöke 15 évesen megváltozatja nevét. Maximalista és nehéz természetű ember válik belőle. A hangversenyeken orrvérzésig hajtja magát.
Szívinfarktus lesz a vége. A szíve teljesen elkopik, annak az embernek, aki az emberek szívét szeretné megnyitni.
Visszatér gyerekkorának színhelyére, hogy kiheverje a bajt. De nem hagyják békén előbb az emlékek, majd a falu lakói piszkálják ki a magányból. A helyi evangélikus lelkész egy Bibliát hoz neki. Egy ellentmondásos jelenet, ahogy a pap vadászpuskáját hozza egy férfi megjavítva. Ki is próbálja egy nyúlon. Majd miután csak fenékbe lőtte így a falhoz csapja, így végleg kimúlik az állat.
Ezek a jelenetek fizikai fájdalmat okoznak a karmesterünknek.
Ő egyszerűen csak figyel az első napokban. Nem hagyják őt békén. A boltban egy angyalruhás lány szerencse sorsjeggyel ajándékozza meg.
A helyi templomi kórus vezetésével bízzák meg.
Új módszerrel fog a kórus megszervezéshez. Inkább jóga-fittnesz-pszichoterápia mint kóruspróba.
És a terápia hatására mindenki megmutatja valójában ki is ő.
De ugyanakkor ők tükrök is, a karmester tükrei. Személyiségének minden oldala megmutatja magát ezeknek a tükröknek.
Ezen személyiségjegyeknek az egyensúlyba hozása hozza meg a falu és a karmester életének a harmóniába jutását.
Ehhez a gyerekkor helyszínére való visszatérés adja kiindulópontot, ahogy ezt minden pszichológiai módszer kezdi.
„Ha már a gyerekkorom rendben van, akkor kezdhetek a társas kapcsolatokhoz, párkapcsolathoz, a családhoz, a közösség építéséhez, ami aztán már nélkülem is megállja a helyét, ha kötelességeim vagy az élethelyzeteim elszólítanak.”
Ha mindenki megtalálja a saját hangját, abból tud csak összeállni az összhang.

Valójában a falu lakói számomra a karmester egy-egy személyiségjegyének megtestesülése.  
(Hiszen mindegyikünkben működik a harcos, a szépség, a közvetítő, az anya, az apa, a szolgáló, a partner, a csábító, a szószóló, a mester, a bolond és az angyal. Csak az a kérdés ki vagy kik a főszereplők jelen pillanatban.)

A nevek jelentése is sokat sejtető.
főszereplő(k):
Michael Nyqvist (Daniel Daréus) – Isten a bírám, Hatalmas
Frida Hallgren (Lena) – Helena: Nap, Hold,  Magdalena: Torony bástya
Helen Sjöholm (Gabriella) -  Isten harcosa
Lennart Jähkel (Arne) - Szent
Ingela Olsson (Inger) – Ingwias istenség által oltalmazott női lovas
Niklas Falk (Stig) Stigma

A stigma testi jegy, vagy fájdalom, amely olyan testtájakon jelenik meg, ami Jézus keresztre feszítését idézi. A szó Szent Pál Galatákhoz írott leveléből származik: „Ezután senki se okozzon nekem kellemetlenséget, mert én az Úr Jézus jegyeit viselem testemen” – írta Szent Pál (6:17).

Majd a karaktereket összepárosítottam a Peter Orban – Ingrid Zinnel – Thea Weller féle Symbolon kártyák szerepszemélyiségeivel és a következő eredményre jutottam.

1. A hegedűs-karmester (Daniel Daréus) 
   
2. A pap (Stig)

3. A papné (Inger) 

4. A falu legidősebb asszonya (az anya utóképe)
                                          
5. Az autókereskedő (Arne)

6. Az angyal-boltos lány (Lena)

7. Az áldozat feleség 

8. Az agresszív férj  

9. Az aggszűz tanárnő

10. A szellemi fogyatékos 

11. A daginak csúfolt férfi  

12. A férfi, aki öregen vall szerelmet  

13. A nő, akinek szerelmet vallanak

A végén mindenki megtalálja a saját hangját és ebből lesz az összhang. Az utolsó filmkockákon, a karmester megsebződve, kívül állóként hallja azt a harmóniát, amit ő maga teremtett ebből a kis faluközösségből. A végén pedig a film elején megsebzett belső gyermek sebe is begyógyul.

Így lesz gömbölyű a világ!




Itt is megnézhető:
http://www.gloria.tv/?media=129762