Az anyag a csapdába ejtett fény.

Az anyag a csapdába ejtett fény. Ezt a művészi megfogalmazást egy természettudományos irodalomban olvastam és íme, Edward Hopper képén a látható fény ibolyától a vörösig terjedő tartományából a zöld-sárga-okker stációi válnak anyagivá.

Edward Hopper, Sun in an Empty Room (Nap egy sötét szobában) , 1963, olaj, vászon, 62×84 cm + a negatívja

Az ablak, amely a szimbolikában az ajtóval együtt a kapcsolatainkat jelentik, most a küszöb a színlépcsők között. A fényáramlat a szobában már fény-árnyéklépcsőkben folytatódik a fal és padló ornamentikája nyomán. A délutáni Nap melegíti fel az üres szobát, amelyből talán most költöztek ki az eddig benne lakók. Itt állhatott az étkező asztal, amely körül a gyerekek futkostak uzsonna időben és néha lekaptak a gyümölcsös tálról egy-egy barackot, szőlőt, szilvát, vagy almát.

Antalffy Yvette, Egy mozit szerető szakács szobája felkelés után 2010. július 21. - Oroszlán hava - a Nap hava + a negatívja

A magam képe pedig az anyagból a szellem felé törekszik afféle komplementereként az Edward Hopper festménynek. Az álom még itt kering a szoba előterében kékes-lilán. A roló résein áttörő fény sziluettje egy dupla filmszalag perforációjára emlékeztet, melyet az éjszaka folyamán nézhetett a fiú. De már ébredezik, hiszen félig nyitva az ablakszempár. A nyitott ablakszem a reggeli nap sugarait beivó és oxigénné alakító fa leveleit látja. Mögötte egy sárga házfal veri vissza a napkelte fényeit. Míg a festmény befelé hívogat, a másik szobából a fény felé kívánkozunk, álom és ébrenlét határán. A fény néhány szobanövényen, egy vízipipán és egy díszlámpán fut végig, de jobb oldalon az erő reprezentálásaként, egy súlyzó három különböző átmérőjű tárcsáján is feldereng. Szakács fiam szobája ez, aki sötétkékben „utazik” a falak színe és a drapériák tekintetében. Esténként van, hogy művészfilmek nézése közben tör rá az álom. Így van az, hogy szó szerint idézi némelyiket. Ezért a cím: Egy mozit szerető szakács szobája felkelés után – 2010. július 21. - Oroszlán hava - a Nap hava.

Édesek és mostohák, avagy egy kis elmélkedés a mozaikcsaládról

A minap egy kulturális műsorban egy könyvtáros hölgy beszélt a doktori disszertációjáról, amit a mozaikcsaládokról írt a történelemben. 

Nem is gondolnánk, hogy a régi időkben még talán gyakoribb jelenség volt a járványok, háborúk okozta elárvulás után a mostohasors mint manapság.  Mindig voltak, akik az édesszülők helyébe léptek, hozva magukkal a saját édesgyerekeiket, s hogy nem volt ez másként a bibliai időkben sem.

A mozaikcsalád fogalma:
A bennünket körülvevő társas közeg, ökoszisztéma legelemibb egysége a család. Napjaink társadalmi, gazdasági és szemléletbeli változásai következtében már nem csak a hagyományos családforma létezik, hanem új életközösségek, családformák jöttek létre. Ezek egyike a mozaikcsalád: egy olyan újraformálódott közösség, melyet az egyik szülő és gyerekei alkotnak az új partnerrel, akinek esetleg szintén van már gyermeke. A mozaikcsalád hazánkban a legelterjedtebb olyan válás utáni családforma, amely mindkét nemi és szülői mintát biztosítja a gyermekek számára, ezek közül az egyik vér szerinti szülő.

Éppen Szent Annát, Szűz Mária édesanyját hozta fel példának, akinek a legenda szerint további leánygyerekei születtek két férjtől is:

"A legenda elbeszélése szerint Szent Anna szüleit Stolanusnak és Emerenciának hívták, és Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, s mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között.

Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta.

Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe.

Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el. Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újra leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el.

A legenda -- az apokrif szerzőktől vett értesülések alapján -- így részletezi Jézus rokonságát: az a Mária, aki Anna második házasságából született, később Alfeus felesége lett, és négy fiút szült: a fiatalabb Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta Simont, akik Jézus apostolai lettek, valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki Jézus tanítványa volt. A harmadik Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak, Zebedeus felesége, Jakab és János apostol anyja lett.

Ezek az adatok természetesen nem fedik a történeti valóságot, de azt a hívő és szeretettel teljes gondoskodást jelzik, ahogy a hagyomány próbálta értelmezni az evangéliumokban is előforduló ,,Úr rokonai'' kifejezést.

A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték." (Forrás: A szentek élete)

Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával 

A minap a déli harangszó a Jessze-fájáról híres gyöngyöspatai templom tornyából szólt.

Ezt a Jessze-fát Jankovics Marcell is elemezte, a leírásból egy idézet Mária születéséről:

"Valamivel följebb a fa öt felé ágazik. Két szélső, egyben rövidebb alsó ágának végén egy-egy virágkehelyből fehér szakállas férfiak emelkednek ki derékig, szemüket a fa csúcsára emelve. A beljebb lévő két oldalág a középső főágon, a fa tengelyében lévő tojásdad alakú oltárképet fogja koszorúba, mely Mária születését ábrázolja, és amelynek keretére a képet magyarázó latin feliratos szalag tekeredik. Az oldalágakból, melyek a kép fölött összeérnek, nyolc-nyolc mellékág sarjadzik, négy kifelé, négy befelé mindkét oldalon. Mindegyik ágcsúcson egy-egy virágkehely és belőlük derékig kiemelkedő férfialak látható. A fa csúcsán lévő virágkehelyből a koronás, jobbjában jogart tartó Szűz Mária emelkedik ki, bal karján a gyermek Jézussal. A fából faragott alakok száma Jesszével és az angyalokkal együtt 22, de ha csak a fa ágait, virágait számoljuk, akkor 19 – Máriát és a kis Jézust egynek véve, mivel a gyermek nem külön virág gyümölcse.
A virágokat, és az alakok ruházatát dúsan aranyozták, a fa törzse és ágai ezüstösek. Szemre úgy tűnik, mintha a fa nem is fából, hanem fémből készült volna. Az ágakat eredetileg levelek borították, erre az ágakon levő lukak emlékeztetnek, illetve egy utólag odaillesztett levélke. A műtárgyleírás szerint az eredeti levélzet egy tűz alkalmával leégett. Értelemszerűen gyertyák okozta kisebb tűzesetről lehet szó, ami csak a gyorsan hamvadó (aranyozott vagy ezüstözött papírból készült?) levelekben tudott kárt tenni."

A mi családunk és barátaink emlékezetében is bőven akad mostohaszülő. Volt köztük jóságos és igazi Grimm-mesét megelevenítő gonosz banya is, aki csak a saját édesgyermeke érdekében vadította el a háztól a mostohagyermekeket, de olyan is aki, ugyanezért nem akart vagy elvetette az új házasságban fogant közös gyermeket. 

Voltak Szent Józsefhez hasonlatosak, akik sajátjukként nevelték fel édesapák helyett a gyermeket és adtak emberségből leckét a világnak.

Drága tanítómesterem, Szász Ilma szokta mondani:

"Akármilyen nehéz sorsunk is legyen az életben, a világ azért olyan irányba halad, hogy mindig van/volt/lesz legalább egy ember, aki anyánk helyett anyánkként, vagy apánk helyett apánkként megsimogat bánatunkban, vagy büszke ránk valamely tettünkért. "

Két filmet is ajánlok a témában: Édesek és mostohák, Fanny és Alexander, valamint Jennifer Lash (Ralph és Joseph Fiennes színész fiúk édesanyja) Vérségi kötelékek című könyvét, amelyben a "családi átokminta" feloldására kaphatunk receptet. Egy korábbi angol nyelvű videóban a Fiennes-gyerekek beszélnek édesanyjukról és idézgetve ajánlják a könyvet. 

Az ő családjuk is egy ilyen mozaikcsalád.

Jennifer Anne Mary Alleyne Lash, más néven Jini Fiennes (1938 – 1993) angol író- és festőnő.
Chichesterben, Sussex tartományban született az ír katolikus Joan Mary Moore és Henry Alleyne Lash dandártábornok gyermekeként. Apja brit gyarmati tisztviselő volt, így Jennifer Lash Indiában is élt hat évig. Amikor a család visszatért, Angliában, Surreyben telepedett le. Jennifer bentlakásos iskolába járt, majd a farnhami művészeti iskolán folytatta. 16 éves volt, amikor családi problémák miatt tanulmányait megszakítva Londonba költözött, ahol alkalmi munkákból fedezte tanulmányainak költségeit.
1962-ben házasságot kötött Mark Fiennes-szal, akitől hat gyermeke született: Ralph és Joseph színészek, Martha és Sophie filmesek, Magnus zeneszerző, Jacob ökológiai szakember. Az idők során örökbe fogadta Michael Emery-t, aki régész lett. A család gyakran költözött: éltek Suffolk-ban, Wiltshire-ben, Írországban és Londonban.
Regényei: The Burial, The Climate of Belief, Get Down There and Die, The Dust Collector, From May to Oktober, On Pilgrimage (Zarándokúton címmel magyarul is megjelent)
Festményei szerepeltek számos kiállításon. Olyan helyeken, mint a Penwith Galéries St Ives, a Halesworth Galery és Westleton Chapel Galeries Suffolk.
Az 1980-as években Jannifer Lash-nél mellrákot diagnosztizáltak. Míg a betegséggel küzdött, szakrális helyekre is elutazott: Lourdes-ba és Saintes Maries de la Mer-be (Franciaország) és a spanyolországi Santiago de Compostellába. Ekkor írta Zarándokúton című könyvét. 55 évesen halt meg.
Utolsó regénye a Blood Ties, (Vérségi kötelékek) poszthumusz jelent meg 1997-ben. Sokak szerint ez a legjobb munkája. Magyarul 2001-ben adták ki (Szabad Föld Kiadó) Thomka István fordításában. Antikváriumokban még kapható.

  

Köldök - asszociációk

Tegnap este lefotóztam a majdnem-teliholdat.

A Hold felszínén az a kráter olyan, mint egy köldökforma, sőt a telihold maga olyan, mint a várandós anyukák gömbölyű hasa.

De a Hold maga is az anyaság, a női ciklus szimbóluma, megtestesítője. Máriát is gyakran ábrázolják a Holdon állva.

Napba öltözött asszony - a Holdon áll

Jónéhány éve az egyik barátunk első unokájának első, tán 2 éves-kori rajzával, dicsekedett el, ami őt magát ábrázolta és ezt megmutattam a fiatalabb fiamnak. Ő vette észre, hogy ezeken az első saját magukat ábrázoló gyerekrajzokon a pont-pont-vesszőcske készen van a fejecske, kicsi nyaka, nagy a hasa...-n túl rendre megrajzolják az ifjú művészek a cicit és a köldököt jelképező 3 pontot a nagy hason.

Hivatalos fogalomként: A köldök

A has közepén levő kicsiny mélyedés, a születéskor elvágott köldökzsinór maradéka.

Mit gondolok a családról? - válasz egy körkérdésre

Néhány hete lettünk másodjára is anyóssá-apóssá, az idősebb fiúnk is megnősült, a fiatalabb augusztusban lesz egy éves házas.

Új szerepre is készülünk a családban. Két és fél hónap múlva nagyszülők leszünk. Most úgy gondolom, hogy fiús szülőként bizonyára kevesebb nagyszülői szerepet szánnak nekünk, mintha lányaink lennének… De ki tudja…?
A férjem nagymamája 40 évesen, az anyukája 50 évesen lett nagymama. Én pedig már „Hatvanon túl, Egerben” - mondhatnám némi fanyar humorral.
Nekem nem voltak nagyszüleim, nem élték meg a születésemet, illetve az az egy nagyapám, aki megélte, elég távolságtartóan kezelte az unokákkal való kapcsolatát. A házbeli nénik-bácsik jobban törődtek velünk, mint ő.

A mi fiainknak voltak nagyszüleik. Az én szüleim halálukig részesei is voltak az életüknek, a férjeméi is – míg kicsik voltak -, a maguk módján, születésnapi tortákkal, vasárnapi ebédekkel, egy-egy iskolai vakáció idején való néhányhetes pesztrálással.

Az egy élő, igen csak „nagytermészetű” nagymama pedig két éve megözvegyült és az elmúlt hónapban leesett a lábáról. Most pedig orvosi javaslatra egy kórház rehabján várja az otthonban való elhelyezését, mert önellátásra már nem képes.  Nem lehet egy órára sem egyedül hagyni, mert kárt tesz magában, vagy a környezetében. Mi sem vagyunk már olyan fittek, hogy el tudnánk látni a baját. Egy hozzánk közeli otthonban pedig - orvosi felügyelet és gondos ápolás mellett -, akár napi kapcsolatban lehetünk vele. Egyelőre így gondoljuk…

A minap néztük meg "Övék a mennyek országa" című magyar dokumentumfilmet, amelyben a háborúk sújtotta Irakban a káld és asszír keresztényeket látogatta meg Böjte Csaba testvér, Sajgó Szabolcs atya és az MTVA stábja. Elhangzott egy olyan mondat, ami nagyon megérintett. Hogy a háború sújtotta Irakban, nincsenek árvaházak és öregotthonok. A család fogalma egészen más, mint minálunk. Ha valakinek a közeli hozzátartozói meghalnak, vannak távolabbiak, akik befogadják a gyerekeket-öregeket.

Hát ehhez képest, a mi viszonylagos jólétünkben, sehol sem vagyunk, se morálisan, se spirituálisan, se humanitásunkban… Azzal nyugtatjuk meg a lelkiismeretünket, hogy mások a körülményeink és valójában előre kell tekintenünk, a múltat pedig helyén kezelni.
Ezt intézményesített formában nemrégen megtapasztalhattuk a traumatológián, ahol 4. kategóriás besorolásban vártunk a mamával végig 11 órát, míg sorra került, mert mindig bejött egy 1-2-3. kategóriás, aki fiatalabb volt, súlyosabb eset, közszolgálat teljesítése közben lett sérült, stb… Elesettségünkben így kategorizálnak majd bennünket is valószínű…

Kérdem én: Az a régi családi forma nem hozható már létre itt Kelet-Közép-Európában, ami Arany János: Családi körében  még meg volt, pedig az hasonlít leginkább az iraki keresztényekére?

Nászajándékba és a tavaszi-nyári születésnapokra mostanság van egy „házi áldás – haiku-kalligráfia – triptichon”-om, ami arról az ideális állapotról szól, ami számomra a család fogalmát is lefedi:

Ha a szép, nagy családra gondolok, akkor pedig Bergman: Fanny és Alaxander című filmjében, a még boldog családi epizódjának filmkockái jutnak eszembe.  Valahogy arra az idillre vágyom magam is, boldogan játszadozó gyerekekkel és bölcsen mosolygó és elégedett öregekkel. (A filmről egyébként már írtam karácsonykor a kYVETítés blogomon)

Meseterápiával az entrópia ellen

Az öregedésre magam úgy tekintek, mint entrópiára, amely bekövetkezik szépen lassan fizikálisan és mentálisan is, ha napról-napra nem fektetünk bele fizikai és mentális energiákat. Testi szinten káosz, összeomlás, szétesés; mentálisan pedig hanyatlás, beszűkülés, elbutulás következhet be. Nem mindegy viszont, hogy milyen energiákat vetünk be. Csak is a tiszta energia az, ami visszahozhat bennünket a kezdődő entrópiából és szinten tarthat, ameddig csak akarjuk.

Mentális, tudati entrópiánk meggátolására kiváló lehetőség a meseterápia. Ami roppant egyszerű önkarbantartó módszer, ha felfedezzük magunkon a hanyatlás első jeleit. De a későbbi szakaszban is hatékony lehet.

Saját fejlesztésű meseterápiám lépései a következők:

1. Találjuk meg a saját mesénket (életmesénket), amiben meglátjuk önmagunkat. Ha nem jövünk rá magunk, akkor kérjünk meg valakit, akiben megbízunk, hogy mondja meg ő, hogy szerinte mi is a minket legjobban meghatározó mese…
2. Ezt a mesét nyomtassuk ki magunknak és hordjuk magunknál.
3. Amikor egy kis időnk van, olvassuk el mondatról mondatra.
4. Aláhúzhatunk benne szavakat, rajzolhatunk hozzá ábrákat, szimbólumokat. 
5. Vegyünk egy füzetet magunknak, amibe csak a mesénkkel kapcsolatos dolgokat írunk-rajzolunk.
6. Tegyük fel a kérdést magunknak, hogy mely részek tetszenek a mesében és mely részek a rendkívül idegesítők.
7. Mindegyikről írjuk le, hogy miért tetszik. Rajzolhatunk is hozzá. Színekkel is elláthatjuk, de mindig írjunk indoklást, hogy mit miért írtunk-rajzoltunk.
8. És ugyanezt tegyük az idegesítő részekkel. Ezek a talán a legfontosabbak a feldolgozásban.
9. Találjuk meg a mese kulcsmondatát! Ezt emeljük ki… Ízlelgessük és írjuk ki magunknak szép nagy betűkkel. Ez a mondat lesz valószínű az akkori életproblémánk megoldásának kulcsa. 
10. Fűzzünk ehhez a kulcsmondathoz megjegyzéseket, egészítsük ki saját gondolatokkal.
11. Használjuk ezt a meseterápiát bármilyen válsághelyzetünkben. Lehet, hogy egy másik szituációban más kulcsmondat lesz fontos. Akkor is járjuk végig ezt az utat. 
12. Rövid mesékkel érdemes kezdeni, amit a szüleink meséltek nekünk. Később lehet felnőtt meséket, novellákat, regényeket is használni ilyen célra, olyanokat, amelyek egykor megérintettek bennünket.
13. (Végül is bármelyik mese alkalmas rá, hogy leírja az élettörténetünket a benne levő konfliktusokkal és megoldásukkal együtt.)

Az én gyerekkori mesém a Hamupipőke volt, ami végigkísérte az egész életemet. Úgy 15 éve dolgoztam fel először. S azóta megtaláltam azt a bizonyos folyton ismétlődő részt az élettörténetemben is.
Még pedig azt, hogy mindig akad egy gonosz mostoha, aki a feltételekhez köti, hogy szeressen/vagy ne szeressen és időnként a kölest ki kell válogatnom a hamu közül időre...


Mióta rájöttem, azóta másképp állok a szeretetlenség és a "szívatás" témájához is. Nemet is tudok mondani...


A felnőtt meséimet pedig Herrman Hesse: Üveggyögyjátékában és a Napkeleti utazásában találtam/találom meg. Ezeket már Mandala-Mesékben és Haiku-Kalligráfiákban meg is örökítettem, többféle változatban is. A honlapomon és blogjaimban mindezeket dokumentálom folyamatosan a magam számára, de aki olvassa, tán okul az én hibáimból és így nem kell a sajátjaiból...


Hm?!


MI A TE MESÉD? TALÁLD MEG BENNE A KULCSMONDATOT! HASZNÁLD EZT A MONDATOT ÉLETVÁLSÁGAID MEGOLDÁSÁRA!

Egy kis hetvenkedés

.... a tegnapi Budapestre lecsapó viharra való tekintettel még egyszer.

"A természet hatalmas, az ember parányi." (Szent-Györgyi Albert)

Mióta az eszemet tudom, valami hihetetlen erő vonz a természeti jelenségek felé, de leginkább az igazi felhőszakadás, ami megigéz.

Hogy honnan ez a vonzalom az égiháborúk iránt, az 1997. július elején tudatosodott bennem. Örököltem - úgy gondolom -, az akkor hatvankodóból hetvenkedővé serdült papámtól, aki azóta már bőven nyolcvankodott is. Idén lenne kilencven éves, de öt éve a túloldalról szemléli már ezeket a földi jelenségeket is.

„A halál az Egésznek felőlünk látszó oldala. A másik oldalt így hívják: Feltámadás.” (Romano Guardini)

Még nem voltam egy méteres sem, amikor láttam a hatalmas embert, amint az Ugocsa utcai ablakból vezényli végig a viharokat és engem nyugtatgat, hogy csak a repülőgép érte utol a hangját, azért ez a durranás a villámlás után.

Saját földi paradicsomában „Rio de Rákoskerten” is mindig hősiesen kiállt, hogy ezt megtegye. Aztán egyszer hazaszólították bokros teendői Budára és akkor becsapott mennykő és leszaggatta a Marci unokájának ültetett diófájáról a láncon lógó fából faragott játékrepülőt és a lépcső betonjába lyukat ütött. Mert ugye most az egyszer nem volt ott a karmester.

Az ilyen viharok után megtisztulok és nagyon kicsinek érzem magam.

Kép forrása wikipédia

Bár már sok mindent tudok. Például, hogy a villám 4-6 km hosszú, 160 000 km/h sebességű 100 millió Volt feszültség van benne, 30 ezer Cº-os a hőmérséklete, ötszöröse a Nap felszínének, és hogy naponta 86 millió villám csap le kb., és részben ő a felelős az ózon rétegért is. Nem is lecsap, hanem felfelé halad, csak a szemünk tehetetlensége miatt látjuk lecsapódónak. Hogy a keletkezésről igazán halvány gőzük sincsen a tudós uraknak. Csak annyit tudnak, hogy vihar idején a felhő alján pozitív részecskék, a tetején pedig negatívak gyűlnek össze, s ha már sok gyűlt össze belőlük akkor felfele kisülés történik. De hogyan kerülnek a töltött részecskék a felhőre, azt nemigen tudják.

A durranásról pedig, hogy túl azon, hogy a lökhajtású repülőgépek hanghatár-átlépéséhez hasonlítható, de ma már tudjuk, hogy a csikós az ostorát, ha csattogtatja, a hang hasonlóképpen keletkezik. Az ostor vége gyorsabban halad, mint a hang ezek szerint.

Az igazi szépség egy ilyen vihar utáni délutánon a szivárvány. Amit csak repülőről lehet kereknek látni. Fizikáját Sir Isaak Newton írta le először.

Ezt a fotót Tóth Titusz, gyengénlátó barátunk készítette és bocsátotta rendelkezésemre

Amikor a napfény egy esőcseppet ér, közepén keresztül halad, de a szabadesésben gömb formájú csepp alján és tetején eltérül és eltérültével megtörik, hogy vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya színekre bomoljon. Ha a fény a cseppbe belépésekor és kilépésekor is megtörik, akkor mellék szivárvány is létrejöhet, melynek fordítottak a színei. Ez a látvány lett akkor az én hetvenkedő papám ajándéka 1997. július 14-én.

u.i.: A villámhárító működési elvét Benjamin Franklin találta fel 1749-ben Amerikában

A film Loyolai Szent Ignác életéről és a "Harminc kegyelem"

"Ha meghallanád Isten szavát, titokban akarnád tartani?" 
Történelmi dráma Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend alapítójának visszaemlékezései alapján.


Az Ignác c. filmet nagyon vártam, mert Szent Ignác személye, felismerései, lelkigyakorlatainak újszerűsége, szemlélődő imamódja már évekkel ezelőtt megérintett, megindított.

A film nagyszerűen ábrázolja azt, ahogy a családi elvárások miatt harcossá lett ember, az első csaták súlyos sebei után feladni kényszerül a hívatását. Azután pedig felismerve az Istenhez vezető utat, hogyan járja végig azt az aszkézistől, a depressziókon, az önmagával vívott belső harcokon át, a tanításig. Betegágyán olvassa a szentek és Jézus életét, amelyre alapozza később a maga által kidolgozott lelkigyakorlatos praxist. A  fülöp-szigeteki produkcióban, Spanyolországban és a Fülöp-szigeteken forgatott film ezen praxis inkvizíció előtti megmérettetéséig követi nyomon Ignác életét.


Harminc kegyelem

Hat éve történt, hogy egy októberi napon néhány óra leforgása alatt, három megrázkódtatás is ért. A fogorvoshoz menet a bokám kificamodott. A fogorvosom közölte, hogy jónéhány fogamtól búcsút kell vegyek. Kaptam egy telefonhívást, hogy Anikó barátnőm egy évi szenvedés után meghalt, 57 évesen.

Testi bajaim miatt remete lettem néhány hétre, s így elgondolkodhattam rajta, hogy mi, miért is történik velem.
A remeteség nem áll messze tőlem.
(Antalffy nevem Remete Szent Antalja, maga is így élt.) Mindig is szerettem volna egy kicsit belekóstolni ebbe az életformába, s a lelkem is sajgott a barátnőm halála miatt.

Szász Ilma, kedves tanítómesterem meditációs ajánlata a harminc Szent Ignác-i kegyelemről, bibliai hozzárendelésekkel és szakrális képek egész sorával, éppen ekkor talált rám. 

A harminc hetes lelkigyakorlat „kegyelmei”.

1. Bizalom Isten közelségében és törődésében.
2. Ámulat teremtésemen,  Isten folytonos viszonyulásában.
3. Isten visszavár
4. Isten fel akar szabadítani
5. Jézus Krisztuson keresztül hív
6. Felismerem bukott állapotomat és azt, hogy ennek ellenére - és éppen ebből - akarnak megszabadítani.
7. Bűnbánat és az irgalom értékelése.
8. Saját hajlamaim, döntéseim és a világ hatásai, amik életemet befolyásolják
9. Jézuson keresztül kegyelemben részesülhetek.
10. Bensőségesen megismerhetem Jézust, hogy szeressem és kövessem Őt.
11. Testetöltött.
12. Névadása, bemutatása a templomban.
13. Egyiptomi menekülése, majd názáreti ács-fiúsága
14. Küldetéstudata 12 évesen
15. Nyilvános fellépése, keresztsége. Első tanítványok. Engem is tanítványul hív.
16. Kísértéseinek legyőzése.
17. Felismerem saját csapdáimat.
18. Miben kell döntenem, hogy saját életem körülményei között követhessem Őt?

19-22. Jézus nyilvános működésének tapasztalati ismerete, hogy jobban szeressem és kövessem  őt. (Tanítványok elhívása, Kánai menyegző, Hegyi Beszéd,  Tanításai, Természeti csodái, Gyógyításai, Halott feltámasztásai /Az én törődésem betegekkel/, Megkenetése /=Elfogadja a szeretet megnyilvánulásait/,Megdicsőülése, Bevonulás Jeruzsálembe, Kufárok kiűzése, Utolsó vacsora, Lábmosás)  

23-26a.  Jézus szenvedésének átélése és keserűség, hogy miattam is szenvedett, mert én ilyen lettem (és ki akar szabadítani az Alvilágból).
26b-28. Mély öröm Jézus dicsőséges feltámadása, mennybemenetele és jelenléte miatt. Szőlővesszőként a szőlőtövön, az Ő tudatosságában akarok maradni!!!
29. Ismerjem fel kapott kegyelmeimet életemben és meditációimban, hogy szeretettel és szolgálattal válaszoljak rájuk.
30. Pünkösd utóhatásai. Ismerjem fel magamban a Szentlélek működését és kívánjam Őt szolgálni. 

A Harminc kegyelmem