Elment a nagy polihisztor, Umberto Eco

Tőle tanultam el egy módszert, melynek neve Szent Antal-lánc,
avagy hogyan jutunk el öt lépésben a kolbásztól Platonig?

A SZENT ANTAL-LÁNC, amit más néven FUTÓTŰZ KOMMUNIKÁCIÓNAK is neveznek.

Hogyan is működik ez?
Umberto Eco: A Foucault-inga című regényében találtam meg a jó példamesét hozzá. Íme:

„Tapasztalatot, tudást halmoztam fel, és nem dobtam ki semmit. Mindent kicéduláztam. A céduláimat nem vittem számítógépre (a kompjúterek épp akkortájt kerültek piacra, Belbo úttörőnek számított), kézműves eszközökkel dolgoztam, de keresztmutatókkal ellátott, puha kartonlapokból én is létrehoztam azért egy memóriafélét. Kant→ködelmélet→Laplace… Kant→Königsberg→Königsberg hét hídja→topológiai teorémák… Kicsit úgy, mint amikor azt a játékos feladatot kapja az ember, hogy képzettársítás útján, öt lépésben jusson el a kolbásztól Platonig.

Lássuk csak: kolbász→disznó→sörte→ecset→manierizmus→idea→Platon.

Gyerekjáték. A legolcsóbb kéziratból is ki tudtam csikarni vagy húsz cédulát a maga Szent Antal-láncába. Szigorú alapelv szerint dolgoztam, úgy, ahogy – szerintem – a titkosszolgálatok is: egyik információ sem jobb a másiknál, az a fő, hogy mind meglegyen, s hogy azután megkeressem az összefüggéseket. Összefüggések mindig akadnak, ha tényleg meg akarja találni őket az ember.”

Ennek szellemében elemeztem már a Montázson egy filmet, címe Krízispont. De a család kedvence volt A rózsa neve című munkája is, melyben hasonló ok-okozati nyomozásba kezd a főhős, Baskerville-i Vilmos, s akit a filmváltozatban Sir Sean Connery alakít.

Úgy húsz éve láttam Umberto Ecoról egy dokumentum filmet, amelyben épp vendégül látta a kertjében a "félvilágot" - talán egy kerek számú születés napján -, s barátságos beszélgetéseit a vendégei anyanyelvén folyatta. Ha jól emlékszem vagy 30 nyelven beszélt a mester.

Umberto Eco (Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.) olasz író, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere.Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino  c. regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga c. regényében.1962-ben megnősült, felesége osztrák grafikus, egy fiuk és egy lányuk született.Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája . A szemiotika nagy tekintélyű tudósa lett, elnöke és tagja több olasz és nemzetközi társaságnak.Az igazi világhírt végül irodalmi munkássága, közelebbről A rózsa neve c. regényével nyerte el. Az Iron Maiden nevű brit heavy metal együttes is írt egy 11 perces eposzt e mű alapján, címe Sign of the Cross, és az X-Factor (illetve a Rock in Rio) albumon található. A filmipar is felfigyelt rá, és megbízták a francia Jean-Jacques Annaud-t, hogy Sean Conneryvel és Christian Slaterrel a főszerepben filmre vigye a történetet. A film elkészítésében a legnagyobb francia középkortörténészek egyike, Jacques Le Goff is közreműködött.A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, A Foucault-inga előtt.A tegnap szigete már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghezvitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.A Baudolino egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat, majd javakorabeli emberként elmeséli kalandos és csodás eseményekkel kísért élettörténetét egy bizánci krónikásnak. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino. (Forrás: wikipédia)

S mi a szemiotika?

A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya, eredete a görög szémeion (σημεῖον)(„jel”) szó. Ebbe beletartozik a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés: annak a folyamata, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, és fogjuk fel, értjük meg a világot. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.

A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentésük, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.

A szemiotika előfutárai Platón, Arisztotelész és John Locke, megalapítója Charles Sanders Peirce („a szemiotika atyja”).

Zsömle kísérletek - Zabpelyhes zsömle

A fiaimtól elkaptam a "péksüteményeritiszt", ez egy családi járvány úgy tűnik.

A múltheti graham zsömle után a zabpelyhes került ma terítékre a főzelék mellé.









Hozzávalók:

• 3 dkg élesztő langyos cukros vízben felfuttatva
• 60 dkg kenyérliszt (BL 80)
• 10 dkg zabpehely
• 2 kk. só

A hozzávalókat összedagasztottam, 16 zsömlét formáztam belőle,
és sütőpapírra helyeztem. Majd az 50 fokos sütőben 1 órát hagytam kelni. Bevagdostam keresztben a tetejét és 170 fokos sütőben pirulásig sütöttem. Kivettem és vízzel megkentem  a tetejét és 1 percre visszatettem még.

Kivéve konyharuhával letakartam és egy másik tepsivel letakarva, saját gőzében hagytam kihűlni.

A föld magától hoz termést

   Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek:
   „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána  akár
   alszik, akár ébren  van, éjjel  vagy nappal,  a mag  kicsírázik és  szárba
   szökken, maga  sem  tudja hogyan.  A  föld magától  hoz  termést:  Először
   szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a  termés
   engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.”
   Majd   folytatta:   „Mihez   hasonlítsuk   az   Isten   országát?   Milyen
   példabeszéddel szemléltessük?  Olyan,  mint  a  mustármag,  amely,  amikor
   elvetik a  földbe,  kisebb  minden  más magnál  a  földön.  Mikor  azonban
   elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt,
   úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.”
   Sok hasonló  példabeszédben  hirdette  nekik  az  igét,  mert  így  tudták
   megérteni. Példabeszéd nélkül  nem szólt hozzájuk.  Mikor azonban  egyedül
   volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
   Mk 4,26-34

Vízöntő hava és újra a kulcsok

A minap Szász Ilmától újra kaptam egy kulcsos képet neten.
Chiharu Shiota Kulcs a kézben című képét.

Egy installáció látszik a képen, egy egész termet beszövő piros fonalháló, melyről temérdek kulcs lóg le, egy régi ladik is feltűnik a terem közepén.



A Mandala-Mesélő Igazgyöngyhalász korszakom óta tudom, hogy a kulcs Vízöntő-szimbólum.


Janus: Kétarcú római isten. Neve boltozatos átjárót is jelölt, ő volt a városkapu, a városba való bemenetel és az útra kelés oltalmazója

Szimbólum: AJTÓ, KAPU.
Kettős arcú ábrázolásából következik, hogy mindenféle ellentétpár jelképe is lehet (pl. test és lélek, jobb és bal, konzervatív és progresszív, nő és férfi) (androgün/hermafrodita, kettő). 

Attribútumai: a KULCS és a BOT, az UTAZÁS jelképe.

JANUÁR- VÍZÖNTŐ

Amikor ezt a képet megláttam, „dezsavü” érzésem volt. A koponyát, amin az időfolyama folyik át már láttam valahol.  Itt előre és hátrafele is folyik az idő.

Tíz éve foglalkoztam Katona Áron: Kulcsok című képével. Szász Ilma meditációs csoportjában próbáltuk megfejteni. 

Nagyon örültünk kezdetben az arany és kék színeinek. 
Majd Szász Ilma írta nekem, hogy ő fejetlen kulcsokat is lát. Akkor bizony én is megláttam. 










Ebből keletkezett egy PÉLDA-KÉP-MEDITÁCIÓM, KULCSOK címmel.
A VÍZÖNTŐ hívókép kapcsán egy koponya jelent a Kulcsok képen is, de minden más is a KITÜKRÖZÖTT változatban. 





Újabb összefüggés, amire találtam, hogy egy kép csak egy KÉPKIVÁGÁS, az élet egy részlete, aminek képkeretein kívül valahol ott a folytatása minden irányban, de akár még térben és időben is.
A kép lehet egy kitükrözött kép részlete is. A valós kép és a tükörkép együtt adhat ki formákat és jelenségeket.

                          
Végül eltávolodva a képtől egy felforgatott temető képe jelent meg, ahogyan ki lehet olvasni a csontok halmazából élet-halál kérdéseit. Nem csoda hát, ha természeti népek némelyikénél csontokból jósolnak.
De a mai bűnügyi krónikákban is hallunk arról, hogy régi büntettek felderítésében mennyi információt tartalmaz a csont. 
A „KULCS” a CSONT a megfejtésben. Tudjuk, hogy magyarul van egy csontunk, amit KULCSCSONTnak is hívnak. De ez már lehet, hogy inkább szójáték. Vagy kitudja.




A kulcs, az olló, az ajtó, a zár, halál és újjászületés, a tükör-tükröződés mind-mind Vízöntőhöz kapcsolható fogalmak, ha egy kis „Szent Antal Láncban gondolkodunk”. 

Vízkereszt - három királyok / lángos csillag az égen / s jászolban Jézus

A tükör tovább tükröz

Egykor a tükörbe nézve megláttam egy artistalányt

S mostanság a tükör további dimenziókat is mutat. 

Nappal  a fénytörésben a remény szivárványa ível át szobám terén.

S éjszaka a lámpafény vetíti moziként a falra, hogy az artistalány a túlsó partra ért.

Zöld léggömb a Kalefon

Követve a Széll Kálmán tér átépítésének folyamatát a minap találtam a Kalef Hírmondó fb-oldalán ezt a fotót. A Kalef egy olyan részletét mutatja, amelyiken – úgy tizenegy éve – egy igencsak különös jelenségnek voltam szemtanúja. Akkor naplómba jegyeztem le e jelenség részleteit, majd három éve egy rövidfilm-forgatókönyvvé írtam át.

1. Helyszín

Augusztus közepe, tikkasztó hőség, a budapesti Széll Kálmán téren néhányan várakoznak a 61-es villamos megállóban.
Egyszerre csak a rövidke alagútból egy hűvös fuvallattal, a Vérmező felől egy zöld léggömb sodródik a villamossíneken. Mintha valamilyen kis élőlény lenne. A sínpár között lebeg, hol jobbra, hol balra hömbörödve.

Kis csavargó, még talán a zsebre dugott kezét is látni véljük és valamilyen hallhatatlan dalt is fütyülhet, miközben a Napba néz.

Egy járműre várakozó szemszögéből látjuk a teret. 
Majd a léggömbkamera végig pásztázza a megállóban állók arcát, akik közül néhányan szintén figyelik a jelenséget.

A kamera ráközelít a léggömbre, amin ez olvasható: 
BOLDOG ÉLETEM
BOLDOG ÉTELEM 
BOLDOG ÉTTEREM.

A következő pillanatban a kamera a léggömb szemszögéből láttatja az eseményeket. Ott lebeg az ég és a villamossínek között és egy Bob Dylan dallamot fütyül: Majd elfújja a szél…, és vakmerően belenéz a Napba.

Érzi, ahogy nézik őt. 

Egy narrátor mondja a léggömb monológját: 
(A film szellemi ingatlana-1.*)
Mintha héliumot lélegzett volna be, a férfias hang gyermekivé válik:

- Nos idejutottam, nézzétek!
- Hogy honnan? Életem, Boldog Életem, Boldog Ételem végét járom, mert így döntöttem. 

Míg be nem fut a „végzet villamosa” lepereg előtte mi és ki volt eddig.



2. Helyszín: 
(A film szellemi ingatlana-2.*)
Egy kaucsuk erdő, kaucsukgyűjtés:

- Az őserdő mélyén növő kaucsukfa megkarcolt kérgének fehér vére csordult egy kókuszdió héjába.


3. Helyszín:
(A film szellemi ingatlana-3.*)
Egy léggömb gyártó játéküzem a gyártási folyamat bemutatása:

- Egy gumigyár játéküzemében vettem fel a léggömbformát.


4. Helyszín a BOLDOG ÉTTEREM – gyerekzsúr terme:

Itt-Héliummal töltögetik a léggömböket melyeken a felirat: 
BOLDOG ÉLETEM
BOLDOG ÉTELEM
BOLDOG ÉTTEREM.

- Majd felvállaltam egy mostanság oly divatos gyorsétterem gyerekvendégeinek szórakoztatását.

Helyszín a születésnap a BOLDOG ÉTTEREMBEN sok gyerek
- Egy születésnap kellős közepén egy szőke fürtös hajú kislány kezébe kerültem, miután a Nap gázával, a héliummal nagyra fújtak, hogy ne csak úgy csüngjek, hanem kiemelkedjek és, hogy felemeljem e kisgyermek tekintetét is a Fény felé.
- Véget ért a születésnap, melyet kényelmes szülők rendezetek, hogy a nagy vircsaft után megússzák a rendrakást a rontópálok és -paulinák után.
- A kislányka szökdécselve, büszkén vitt és fel-felsandított rám.
Aztán hogy-hogy nem leoldódott csuklójáról a zsineg és nagy sírás-rívás következett, amit én már egyre távolodva hallottam, emelkedés közben a Nap felé, a Fény felé.

5. Helyszín 
Budapest fölött:

- Már felülről láttam a várost és a kislány is beleveszett a szürkeségbe.
- Talán már megvigasztalódott, valami mással kárpótolták őt a szülei.

Majd egy nagy zuhanás. A gyermekhang egyre férfiasabbá válik, a hogy a hélium kimegy belőle:

- Hirtelen megszűnt a száguldás felfelé és egy jó ideig egy bizonyos magasságban lebegtem, majd egyre gyorsabban zuhantam és megérkeztem a Postapalota melletti sínekre. 
- Na most sínen vagyok - elmondhatom magamról.




Újra az 1. Helyszín:
A Széll Kálmán téri kis alagút:

- Most jön egy hűvös fuvallat és benn vagyok a Széll Kálmán téri 61-es villamos megállójában, a síneken tétovázom egy kicsit, majd megállok középen büszkén és odaadóan.

- Egy pukkanás és vége? 

Már megindul a villamos, hogy átgázolva a zöld léggömbön beálljon és felvegye utasait. De hirtelen a váltónál megáll. 
A zöld léggömbre néz a villamos vezető, majd egy ott álló, villamosra várakozó hölgyre és int, hogy mentse ki. 
A hölgy kedves mosollyal kiemeli a zöld léggömböt a sínek közül és a következő fuvallat egy termik felé viszi, mely megint felemeli a város fölé, a Fény felé.

*Szellemi ingatlan - forgatókönyvírás szakkifejezése  - jelentése: közkincs, valami, amit nem kell hosszan magyarázni. Itt a hélium hatása az emberi beszédre, a kaucsukból gumi készítés, és léggömb készítés technológiája.