avagy gondolatok A Szupercellák szezonjában
Mióta az eszemet
tudom, valami hihetetlen erő vonz a természeti jelenségek felé, de leginkább az
igazi felhőszakadás, ami megigéz.
Hogy honnan ez a
vonzalom az égiháborúk iránt, az 1997. július 14-én tudatosodott bennem.
Örököltem - úgy gondolom -, az akkor „hatvankodóból” hetvenkedővé serdült
papámtól, aki már bőven „nyolcvankodik” azóta.
Még nem voltam
egy méteres sem, amikor láttam a hatalmas embert, amit az Ugocsa utcai ablakból
„vezényli” végig a viharokat és engem nyugtatgat, hogy csak a repülőgép érte
utol a hangját, azért ez a durranás a villámlás után. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hangsebess%C3%A9g
Saját földi
paradicsomában „Rio de Rákoskerten” is mindig hősiesen kiállt, hogy ezt
megtegye. Aztán egyszer hazaszólították bokros teendői Budára és akkor
becsapott mennykő és leszaggatta Marci unokájának ültetett diófájáról a láncon
lógó fából faragott játékrepülőt és a lépcső betonjába lyukat ütött. Hiszen
most az egyszer nem volt ott a karmester.
Az ilyen viharok
után megtisztulok és nagyon kicsinek érzem magam.
Bár már sok
mindent tudok. Például, hogy a villám 4-6 km hosszú, fénysebességű (299 792 458 m/s sebességű)
100 millió Volt feszültség van benne, 30 ezer Cº-os a hőmérséklete, ötszöröse a
Nap felszínének, és hogy naponta kb. 86 millió villám csap le. A villámok
felelősek részben az ózon réteg kialakulásáért. Nem lecsap, hanem felfelé
halad, csak a szemünk tehetetlensége miatt látjuk lecsapódónak. Hogy a
keletkezésről igazán halvány gőzük sincsen a tudós uraknak. Csak annyit tudnak,
hogy vihar idején a felhő alján pozitív részecskék a tetején pedig negatívak gyűlnek
össze és, ha már sok gyűlt össze belőlük akkor felfele kisülés történik. Hogyan
kerülnek a töltött részecskék a felhőre, hát ezt nemigen tudják. Csak
találgatnak. http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tantargy/Fizika/el/vill/villkel.htm
A durranásról
pedig, hogy túl azon, hogy a lökhajtású repülőgépek hanghatár-átlépéséhez
hasonlítható, de ma már tudjuk, hogy a csikós az ostorát, ha csattogtatja, a
hang hasonlóképpen keletkezik. Az ostor
vége gyorsabban halad, mint a hang. http://hu.wikipedia.org/wiki/Mennyd%C3%B6rg%C3%A9s
Az igazi szépség
egy ilyen vihar utáni délutánon a szivárvány. Amit csak repülőről lehet
kereknek látni. Fizikáját Sir Isaak Newton írta le először.
Amikor a napfény egy esőcseppet ér, közepén
keresztül halad, de a szabadesésben gömb formájú csepp alján és tetején eltérül
és eltérültével megtörik, hogy vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és
ibolya színekre bomoljon. Ha a fény a cseppbe belépésekor és kilépésekor is
megtörik, akkor mellék szivárvány is létrejöhet, melynek fordítottak a színei.
Ez a látvány lett az én éppen akkor hetvenkedni kezdő apukám ajándéka. http://hu.wikipedia.org/wiki/Sziv%C3%A1rv%C3%A1ny
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése