Monstre Deliciosa - magyar hangja Könnyező Pálma

Ez a történet szolgáljon újabb bizonyítékul arra, hogy a növények képesek telepatikus kapcsolatba kerülni más élőlényekkel - így akár emberekkel is.

Tizenöt éve kaptuk Vali barátnőmtől őnagysága Monstre Deliciosát (magyar hangja Könnyező Pálma), a hídőrvirágúak rendjének kiválóságát.

Elejétől fogva éreztük nem mindennapi jelenlétét az életünkben.

4-5 szívalakú levelének némelyikén cseppformájú szeldeltségek is megjelentek. Ha jól tartottuk, akkor a levélvégeken egy-egy „örömkönnycsepp” is megjelent.

Egy szó mint száz, a mi Monste Deliciosánk nőtt-nődögélt és egyre nagyobb levelei behálózták a hálószobánk egyik sarkát, a padlótól a plafonig.

Mondogattuk is egymásnak a „Zurammal”, hogy öregkorunkban keresgélni fogjuk egymást a hatalmas levelek erdejében.

Egyre nagyobb cserepekbe, aztán egy dézsába ültettük. De hiába a gondoskodás, egyszer csak alulról elhullottak az első levelek.

Családunkban a „Zuram” a virágfelelős. S ha ő nincs itthon, minden virág megérzi a hiányát.

Ő volt az, aki egyik nap elhatározta, hogy derékban elvágja a felkopaszodott szárat és megpróbálja újra gyökereztetni az addigra alaposon elburjánzott növényt.

Másnap reggel elhúzva a sötétítő függönyt, láss csodát, két új levél jelent meg őnagysága  Monstre Deliciosát (magyar hangja Könnyező Pálma), a hídőrvirágúak rendjének kiválóságának tövén. Így elmaradt a „gyilok”. Így az évekkel későbbi festés-mázoláskor, mikor nem tudtuk ki vinni a szobából úgy, mint a Szeleburdi család a fikuszt, mese nem volt, fel kellett darabolni. Egy, a belőle kimetszett szárdarabból gyarapodik nap-nap után. Újabb sarokbehálózásra készül, úgy látjuk.

Ez a történet tehát szolgáljon újabb bizonyítékul arra - Clive Bakster* poligráfos kisérletét is alátámasztva -, hogy a növények képesek telepatikus kapcsolatba kerülni más élőlényekkel - így akár emberekkel is.

 

A könnyező pálma, vagy levélfa (Monstera deliciosa), az egyszikűek osztályának, hídőrvirágúak rendjének és kontyvirágfélék családjának lágyszárú növénye.

Dél-, és Közép-Amerika trópusi mocsaras vidékein, többek között Mexikóban honos, de mára dísznövényként, szobanövényként az egész világon elterjedt.

A fiatal növény első levelei szív alakúak, épszélűek, később lyukacsossá, szeldeltté, karéjossá válnak. A kifejlett levelek színezete sötétzöld. Fényesek, bőrszerűek 40-90 cm hosszúak és 30–70 cm szélesek is lehetnek. Erezetük párhuzamos. Lágyszárú, kúszónövény. Hosszú léggyökereket fejleszt, melyek segítségével természetes körülmények között fákra, magasabb növényekre kúszik fel, akár 20 méteres magasságba is, egészen a lombkoronaszintig.

Ritkán virágzik, egy fellevéllel védett torzsavirágzatot fejleszt. Termése két év alatt érik be, legfeljebb 25 cm hosszú, kukoricacsőhöz hasonló. A fellevél színe sárgás, vagy krémfehér.

Forrás: Wikipédia

*A Kaliforniában élő tudós, Clive Bakster a CIA kötelékében kezdte meg még 1966-ban poligráffal (hazugságvizsgálóval) kapcsolatos kutatásait, amelyet később, pusztán kíváncsiságból kiterjesztett a növényekre is. Elméletileg ez lehetséges, hiszen a poligráf olyan hiperfinom elektromos, ill. elektrokémiai változásokat is képes érzékelni, amelyek szinte azonosan zajlanak az emberi bőrön, ill. egy levél felszínén.

Ugyanakkor a tudomány jelenlegi állása (vagyis a legtöbb tudós által elfogadott nézet szerint) a növényeknek nincsen a miénkhez hasonló idegrendszere, így nem lehetnek gondolataik, érzelmeik, és nem érezhetnek fájdalmat sem.

Clive Bakster ettől függetlenül rákapcsolta a hazugságvizsgáló egyik érzékelőjét egy kiválasztott levélre, azzal az elhatározással, hogy a növény egy másik (távolabbi) levelét öngyújtóval felperzseli.

Állítása alapján - nem kis megdöbbenésére - a poligráf hatalmas kilengést mutatott, de nem akkor, amikor meggyújtotta a lángot, hanem jóval korábban - méghozzá már akkor, amikor eldöntötte, hogy mit fog tenni néhány másodperc múlva, és melyik levéllel.

Clive Bakster ennek alapján meg van róla győződve a mai napig, hogy a növények képesek telepatikus kapcsolatba kerülni más élőlényekkel - így akár emberekkel is.

Forrás: http://www.idokep.hu/hirek/ereznek-a-novenyek