„Halál angyalai közé bevágva, egy betanított
szöveggel, egy eszelős elöljáróval,
s behajítanak a gyász tengerébe.”
Röviden A harcmező hírnökei (The Messenger)
című filmről és szemezgetés a benne elhangzó kulcsmondatokból. http://www.port.hu/a_harcmezo_hirnokei_the_messenger/pls/w/films.film_page?i_film_id=103199
A film története:
Berlini Nemzetközi
Filmfesztiválon 2009-ben a legjobb forgatókönyv díjat kapta.
Will
Montgomery-t (Ben Foster), az Egyesült Államok hadseregének egyik sérült tisztjét,
aki nemrég tért vissza Irakból, érzékenyítésként egy un. veszteségértesítő
egységhez osztják be arra a három hónapra, amíg le nem szerelik. Partnerével, Tony
Stone-nal (Woody Harrelson) ők a felelősek azért, hogy az elesett katona LKR-jével
(legközelebbi rokonával) közöljék a tragikus hírt. Will nehezen birkózik meg az
érzelemmentesített munkával, de egy nap
szerelmes lesz az egyik özvegybe, Oliviába (Samantha Morton), akinek éppen ő
vitte társával együtt a férj halálhírét...
Néhány kulcsmondat és jelenet a filmből:
-
Az egész
világ játszótér.
-
Nincs se
menny, se Isten. Minden le van írva szabályzatban:
-
Nem elveszett,
nem elment, nem eltávozott…
Egy példamese az „eltávozott”
kifejezésre:
-
A mama az
hitte, hogy átállt az ellenséghez.
-
Nem elesett,
semmi holttest… Nevén nevezzük…
-
Nem mondjuk
másnak, csak „LKR”-nek (LegKözelebbi Rokon). Ha nincs otthon, visszamegyünk
később.
-
Minden „lövésnek”
célba kell találnia.
-
Maga a hadügyminisztériumot
képviseli.
-
Ne érjen LKR-hez!
Nehogy kedve szottyanjon egy öleléshez!
-
Munka lényege
valami más, meg kell tennie, mielőtt megérti.
-
Azonosítás
után megvinni a hírt 24 óra alatt. Az ideális 4-óra lenne.
-
Nehogy a
netről, vagy TV-ből előbb tudja meg az LKR. Elsőnek kell lenni.
-
Halál angyalai közé bevágva, egy betanított
szöveggel, egy eszelős elöljáróval, s behajítanak a gyász tengerébe.
-
Egy férfi sose kér útbaigazítást, egy katona
még annyira sem. Kijelent értelmesen, határozottan. Nem parkol közel. Eggyel
több perc kínzás, ha katonát lát az LKR…
-
Szemüveg le.
-
Kiküldenek valakit
a hadseregtől, aki segít megszervezni a temetést.
-
Itt nincs
olyan, hogy elégedett vásárló.
-
Minden egyes átkozott temetést be kellene mutatni
a TV-ben, amelyen kötelezően meg kéne jelenjen az elnök és az alelnök.
Stone háromszor nősült, kétszer
ugyanazt a nőt vette feleségül.
-
Vietnámnál
távirattal intézték el. Ha lenne neje, mit szeretne? (távirat, vagy személyes bejelentés)
-
Ha már
kijelöltek valamire, meg akarom csinálni.
-
Így vagy,
úgy mind Isten gyermekei vagyunk.
-
Ez olyan
szerencsesütis duma…
Montgomery az orvosnál:
Szemcseppek… Siettetné a szeme
gyógyulását.
-
A testrészek nincsenek egy sebességre
állítva.
Egy gyerek mondókát mond
Montgomery
-
„Kérhető
király, katona, nem rakják össze Billit soha…”
Következő helyszín egy
szegénynegyed:
-
Lehetne
rosszabb is, pl. karácsonykor.
A feleségnek nem is kell
elmondani a szabványszöveget:
-
Hogy halt
meg?
-
DD 900-as
listáján Ön az első.
Egy férfiing szárad a kertben. Előítélet.
Mintha már új pasi lenne jelen.
-
Besétálunk
az életükbe és szart sem tudunk.
-
Mi a helyzet
a szüleiddel. Kóbor gyerek, aki család után kutat.
-
Miért mindig, a csöndes nyer?
-
Minden nemzedéknek kell egy háború. A fegyvereket
el kell adni.
Az özvegy férje harmadszor is
visszament a frontra Irakba:
-
Az az ember,
akit megismertem, az hiányzott.
-
Az ing
kiesett a szekrényből. Félem és harag szaga volt. (azért mosta ki)
Az utolsó hazajöttekor nem bánt
jól a fiával és a feleségével.
-
Még
fontosabb dologra kell a seregnek figyelni, mint az igazság.
-
Nincs olyan
család, mint a sereg.
-
A civil élet annak való, aki nem lát. Aki
látott, az már nem lehet többet biztosítási ügynök.
-
Ezek
emberek, veled ellentétben.
-
Seregé
vagyok.
-
Anya mondta,
hogy lesznek ilyen napok.
Montgomery tűzkeresztség
története:
Miközben mentette bajtársakat, az
egyiket egy aknára húzta véletlenül és közben sérült meg maga is. Ezért tüntették
ki. A kórházban a tetőről le akart ugrani a lelkiismeret furdalása miatt.
-
Leugrás?
Miért nem?
-
Feljött a Nap.
Többé nem volt kedvem meghalni.
Az eddig kőkemény Stone is sírva
fakad.
Utalás arra, hogy Montgomery végül
összejön az özveggyel.
„A világ labirintus, és a labirintus nyílása
nem más, mint a világ szépsége.
Befelé csalogat mindnyájunkat. És el is indulunk
mindannyian, életünk kezdetén, a világ szépségének igézetével. Alig teszünk
azonban néhány lépést, máris azt vesszük észtre, hogy az szertefoszlott
tekintetünk előtt, a labirintus járatai egy-kettőre megsemmisítették emlékét.
Nem találjuk többé a labirintus nyílását. Hirtelen úgy érezzük, végzetesen
egyedül vagyunk, egyedül menetelünk, elveszítve legközelebbi szeretteink
segítségét, de önérzékelésünket is.
Azt sem tudjuk, haladunk-e valójában vagy
csupán magunk körül forgunk. Legtöbb társunk elcsigázva adja föl a küzdelmet
anélkül, hogy helyzetükről a legcsekélyebb ismeretük lenne.
Kevesen vannak, akik nem veszítik el a
bátorságukat, és folytatják útjukat a labirintus belseje felé. És ott, a
labirintus középpontjában, Isten várja, hogy fölfalja őket. Istenben
átváltozva, Istentől „megemésztve” nyernek ezek kibocsátást, és lesznek ezek
után őrállók a labirintus bejáratánál.
A nyílás elé állnak, hogy szelíden befelé
tessékeljék az arra igyekvőket.”
(Simone Weil)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése