Az élet a finomításról szól, nem a tökéletességről

Ezt a Dan Millman idézetet húztam a minap a Szent Jakab Utat járó és mások útját segítő Csilla zarándokajándék-idézetei közül.

Daniel Jay Millman 1946 Február 22.-én született, Kaliforniában, Los Angeles városában. Már gyerekkorától folyamatosan sportolt. Aktívan űzte a harcművészeteket, a modern táncokat, és a gimnasztikát. John Marshall Középiskolában végzett. 1968 ban Millman Gimnasztikai edző volt a Stanford egyetemen. 1972 ben pszichológiai tanulmányokat végzett az Oberlin kollégiumban Ohio államban. 2006 ban jelent meg első könyve a "Békés harcos útja" címen ami egy sportoló életéről szól aki balesete után nagy nehézségek árán de visszatér a sport világába. 2007-ben film készült a szerző könyvéből.

 

S vajon mi a finomítás és tökéletességre való törekvés közti különbség, ezen elmélkedem.

Formák, tökéletes formák és mintázatok jutnak eszembe olyanok, mint a Mandelbrot-ábrák mintázatainak finomsága, ahogy kinagyítva egy kis részletet, a nagyot látjuk benne ismétlődni a végtelenségig. Ahogy az Isteni Pont is egyenlő az Isteni Végtelennel.

Az örökölt és továbbadott családi mintázat finomítása?! Hogy a felfedezett családi átokmintát, hogyan nem viszem tovább, vagy javítom ki?!

A nagy puzzle kirakósban a saját egyedi mintázatom?! Melynek helyét keresem egész életemben, s amelyik illeszkedik a családom, a nemzetem,  az egész Föld, végül az Univerzum mintázatához?!

Egy kisfiú odament az apjához és játszani akart vele. De az apjának nem volt rá ideje és kedve sem. Tehát elgondolkodott azon, hogyan foglalhatná le a kisfiút.Egy újságban megtalálta a Föld részletesen megrajzolt képét. Kitépte a képet és sok kis darabkára vágta össze. Utána odaadta a fiúnak és úgy gondolta, hogy a gyermek most hosszú időt el fog tölteni ezzel a nehéz kirakós játékkal. A fiú leült a sarokba és elkezdte összeállítani a darabkákat. Néhány perc múlva odament az apjához és megmutatta neki a kész képet.Az apa nem akart hinni a szemének és megkérdezte a kisfiútól, hogy sikerült ez neki ilyen rövid idő alatt. 

A gyermek azt válaszolta:

- A kép hátoldala egy embert ábrázolt. Azt raktam össze. És amikor az ember már rendben volt, akkor a világ is összeállt…

Az élet a finomításról szól, nem a tökéletességről.

Túlmutat saját ön-ironikus idézetemen a tökéletességről, miszerint én is a tökéletességre törekszem. A legtökéletesebb forma a gömb... :)

Az élet a finomításról szól, nem a tökéletességről.

Teljesen összevág „Szamóca”( Eperjes Károly) a tavasz folyamán, a Párbeszédházában elhangzott - "Ép lélekben ép test" - gondolatával.

S mindez hogy összecseng az én egyik hívatásommal, a sérült emberek ügyének témájával, ahol nem mondhatom egy végtaghiányos embernek ennek pont az ellenkezőjét - „Ép testben ép lélek” –, a fitnesztermek ideológiáját.

Az élet a finomításról szól, nem a tökéletességről.

Éjszakánként is, álmomban is ezen munkálkodom:

Munkálkodás az elromlotton.

„Az ember rossz helyzethez alkalmazkodott, igazi lényét elnyomták, szabadságát belefojtották, s most tehetetlen, mert a múlt beleépült a lényébe, és bénító súllyal nehezedik rá… A szülők vétke a gyermekben folytatódik… Amit itt most megváltoztatsz, az a múltat is megváltoztatja… Nem magát a megtörtént eseményt - hanem a nyomasztó emlékét… A rohadás, a felbomlás, a születő újnak az előfeltétele… Találd meg a bajok okát,a múltból eredő nyomasztó emlékeket, beléd ívódott mérgek forrását - és szabadulj meg tőlük… Gyengeséged, konokságod s tehetetlenséged miatt ne örökíts tovább „betegítő géneket”...

Innen kezdve, nem az a kérdésem, mit szól a tetteimhez az apám, az anyám vagy az egész világ – hanem az, hogy mit mond az Isten, aki a költő szerint „belülről vezérel”. (Müller Péter)

Vass István-Pál haikuja