Nem elég a 40 fok odakint, elhagyva az 59. életévemet mára el kell fogadjam, hogy "banyakórral" köszöntött be nálam is saját levemben való fővések vagy inkább hűlések?! korszaka.
Utána olvasva a klimax fiziológiájának és kémiájának, s megértve mi miért is történik velem, talán jobban el tudom viselni a következő éveket. A hozzáállásom a döntő, az gondolom.
Idegsejtek lehetnek a felelősek - olvasom a napidoktor.hu-n
Ahogyan nemrégiben a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent, az UA College of Medicine kutatói közelebb jutottak a hőhullámok és az izzadás mechanizmusának megismeréséhez. A tudósok beazonosítottak egy KNDy nevű idegsejt csoportot a hipotalamuszban, amely valószínűleg kontrollálja a hőhullámok kialakulását, valamint kapcsolatot teremt az idegrendszer és a hormonális jelek közt.
A kísérletek során a kutatók mesterséges menopauzát hoztak létre patkányokban az ösztrogén hormon kivonásával. Kiderült, hogy azoknál a patkányoknál, amelyeknél a KDNy neuronok inaktiválódtak, alacsonyabb volt a testhőmérséklet. Ebből arra következtettek, hogy ezek kontrollálhatják a vazodilatáció nevű folyamatot, vagyis tágítják az ereket, hogy több vér folyhasson át rajtuk.
A KDNy neuronok ugyanis a keringő ösztrogénre reagálnak. Ha ez utóbbi szintje lecsökken – ahogy a klimax alatt történik – a neuronok „megzavarodnak”, egyre nagyobbra nőnek és egyre több ingerületátvivő anyagot gyártanak. Mivel pedig kapcsolatban vannak az agy hőtermelő központjával, megnövekedett aktivitásuk téves üzenetet közvetít: „nagyon meleg van”. Így tehát beindul a vazodilatáció, vagyis a hőleadás – elkezdünk izzadni, hőhullámok jelentkeznek.
Az izzadás kémiájáról pedig jogagrubedli.hu oldalon találtam jó leírást.
Az izzadás természetes jelenség, feladata a testhőmérséklet szabályozása, és az anyagcsere során felhalmozódott káros méreganyagok kiválasztása. Végterméke kellemetlen szagú folyadék, mely vízből, ásványi sókból, hormonokból, savakból és egyéb anyagokból áll. Az izzadságot a verejtékmirigyek termelik, melyekből összesen 2–5 millió található a test különböző pontjain. A mirigyek kis csatornákon keresztül csatlakoznak a bőrpórusokhoz. Működésüket a központi idegrendszer szabályozza. Két fő fajtájuk bocsátja ki az izzadságot. Az ekrin nevű mirigyek teljes testfelületet behálózzák, legsűrűbben a tenyereken, a talpakon és a homlokon helyezkednek el. Ezek szerepe a test hűtése, hőszabályozása, valamint a bőrt védő savköpeny fenntartása. Az általuk termelt verejték színtelen, szagtalan, enyhén sós folyadék. A mennyisége elsősorban a külső hőmérséklet emelkedésével növekszik, illetve akkor, ha megerőltető tevékenységet végzünk.Az apokrin mirigyek a serdülőkor idején kezdik meg működésüket. Hónaljban és a nemi szervek környékén találhatók, és sűrűbb összetételű izzadságot bocsátanak ki. Itt kevesebb szerep jut a test lehűtésének, sokkal inkább stresszhatás, szorongás és fájdalom hatására növekszik meg a mennyisége.
Mit tartalmaz a verejték?
Az izzadság legnagyobb része vízből áll, azonban ásványi anyagokat, nyomelemeket, fehérjéket és enzimeket is tartalmaz. A verejtékmirigyek igen híg, kissé savas folyadékot termelnek, amely főleg nátrium-kloridot, kálium-kloridot, tejsavat és karbamidot tartalmaz. Az izzadság összetételéből az immunrendszer állapotára is következtetni lehet
Honnan jön a szag?
Az izzadsággal azonosított kellemetlen szagokat olyan baktériumok okozzák, amelyeket pont a sós tartalmú veríték pusztított el - bomlásuk eredménye a testünk illata, ha sok izzadság termelődik. A Streptococcus albus baktérium tejsavat választ ki, amelyet más baktériumok megemésztenek. A folyamatban keletkező termékek többsége karbonsav, például butánsav (vajsav), pentánsav (valeriánsav) és hexánsav (kapronsav). A verejték más vegyületeket is tartalmaz, például hormonokat, butándiont (ennek a szaga a sajtéra emlékeztet) és "hónaljszagú" 3-metil-2-hexénsavat.
Miért más a szagunk?
A verejték összetevőinek mennyisége, aránya egyénenként különböző, ezért nem egyforma az emberek testszaga. Ez az arány sok mindentől függ. Például a menstruációs ciklus során változik a nők hónalji izzadságában található feromonok mennyisége, ezáltal a verejték szaga is. Az izzadság összetétele függ a táplálkozástól is: bizonyos aromaanyagok, mint a fokhagyma, a vöröshagyma és az erős fűszerek, valamint a vitaminok, például a B-vitamin, kiválasztódhatnak a verejtékben, jellegzetes szagot adva annak.
Az apokrin mirigyek – melyek a serdülőkorban lépnek működésbe, és a szexuális hormonokkal vannak kapcsolatban, nemiségünkre jellemző illatot termelnek. Ezek a mirigyek jellemzően az intim testrészek – emlők, nyak, hónalj – környezetében találhatók. Ezek mindig a szőrtüsző mellett nyílnak a bőrfelszínre, azért felelősek, hogy „szagcsapdába” ejtsék a kiszemelt párt. A feromon hormon által termelt folyadék is színtelen, ennek az illatát azonban – ha nem nyomja el dezodor, tusfürdő vagy parfüm – akár érezni is lehet. Termelődésüket befolyásolja a hormonszint, így nőknél elsősorban a menstruációs ciklus, de a hangulat is. Ez az illat néha még parfümök alapanyagaként is ismert lehet, ám nagyon gyorsan bomlik, azonnal reakcióba lép a bőrön található összes más anyaggal, így kipárolgása büdösebb, kellemetlenebb.
A hónalj szőrzete erős szerepet kap abban, hogy rajta megüljön a büdösebb mirigyváladék. Ma már minden magára adó nő – és sok férfi is – leborotválja, legyantázza a hónaljszőrzetet, a szőrzet eltávolítása ugyanis segít az izzadtság szag elkerülésében. Az izzadást tehát nem lehet – nem is szabad! – teljesen meggátolni, de a hónaljban illatosított, vagy szagmentes, a mirigyváladékot közömbösítő szereket használni bátran lehet – a hónaljban ugyanis az összes veríték-mirigy mindössze 1%-a található.
Mit tegyünk?
Izzadjunk! Semmiképpen se zárjuk el a verejtékmirigyeket, ne gátoljuk a kiürülést, mert az a mirigyek megduzzadásához, elégtelen működéséhez vezethet. Az izzadtság önmagában színtelen és szagtalan, a kellemetlen illat akkor érezhető, ha a verejtéket nem távolítja el valaki idejében a testéről vagy a ruházatról. Ebben az esetben a bőr, valamint a benne lévő mikroorganizmusok bomlási terméket hoznak létre, ami már kellemetlen is lehet. A nedvességet hintőporral érdemes felitatni. A kellemetlen testszagot okozó baktériumokat pedig illóolajokkal, pl: teafa, levendula, fenyő és az örök sláger, a borsmenta segítségével lehet kordában tartani.
A megfelelő táplálkozás is segíthet: klorofilban gazdag ételeket érdemes fogyasztani: zöld, leveles zöldségeket, mint pl: a káposzta, vagy a spenót.
A stresszes izzadást egészséges belső egyensúly kialakításával lehet a leginkább kordában tartani. Mozgással, jógával, rendszeres testi és mentális felfrissüléssel lehet kialakítani a szervezet és az idegrendszer olyan állapotát, amelyet a külső környezet hatásai nehezebben billentenek ki egyensúlyi helyzetéből.
A legmelegebb időszakban az öltözködés is befolyásolja az izzadást. A bőrfelszínnek – éppen az izzadás mértéke miatt – nem kedvez a műszálas, testhez tapadó anyag, ilyenkor inkább laza, pamut vagy lenvászon viselet ajánlott. A testet elfedő lenge ruha, amilyet például a mediterrán országok lakói viselnek, nemcsak a káros napsugaraktól óvja a bőrt, hanem az izzadás okozta fertőzésektől is.
Emberek időjáráshoz való alkalmazkodásra pedig a www.tudtad.com oldalon találtam tömör magyarázatot
Az emberek melegvérűek, meg kell tartaniuk állandó 37 Celsius fokos testhőmérsékletüket. Ha ez a testhőmérséklet jócskán megemelkedik vagy csökken, dehitrációhoz, vagy az esetleg halálos kimenetelű hypothermiához vezethet: ha nagyon leesik a testhőmérséklet, fagyást vagy hypothermiát, azaz fokozatos testi és szellemi leépülést eredményez.
Az izzadás Fizikai tevékenységek felgyorsítják a test anyagcseréjét, és intenzívebb izzadást ereményeznek. Az izzadság párolgásával csökken a bőr hőmérséklete. Szélsőséges körülmények között a test óránként akár 4 liter folyadékot is veszíthet.
Meleg viszonyok között az emberi test úgy védekezik a forróság ellen, hogy fokozza a véráramlást a végtagokba. A különösen nagy meleg vagy a fizikai tevékenység verejtékezést idéz elő, amikor az izzadtság párolgásával lehűl a bőr. Mindössze egy hét, vagy egy kicsivel több kell az embereknek, hogy hozzászokjon a mérsékelt meleghez, ekkor a verejtékezés és a keringési rendszer sokkal hatékonyabbá válik.
Hidegben az emberi test eleinte úgy tartja vissza a hőt, hogy összeszűkíti a bőr alatti ereket. Ezt általában hidegrázás követi, ezzel felgyorsul a test anyagcseréje, s extra hő termelődik. Az ember nehezen viseli a hideget, és általában nem is tud hozzászokni. A történelem során tudományos törekvésének nagy része arra irányult, hogy kényelmesebben élhessen környezetében.
A hűtésért felelős mirigy Az izzadságmirigyek a bőr alatti szövetben helyezkednek el. A verejtékcsatornán keresztül szállítják az izzadságot a bőrfelületre. A verejték párolgásával a bőr lehűl. Ha nyirkos a levegő, az izzadság lassabban párolog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése