2021. július 4., vasárnap

Kafka után is van remény

A "nincs remény" érzése önt el ettől A törvény kapujában-tól is. Csak mindig eszembe jut, hogy van egy mélypont minden élethelyzetben, ami már nem süllyed lejjebb. 

És amikor ezt a pontot megérzem, akkor szoktam égre emelni a tekinetetmet. És a Fénycsírát felfedezni, még a legsötétebb éjszakában is, ami után reggelre van, hogy jön a megvilágosodás... Hát így valahogy... 


A napokban olvastam, hogy a Hold, hogy tud így világitani az éjszakában, hiszen a Naptól kapott fényt veri vissza, a majdnem fekete-szürke por. Aztán azt is írták, hogy a Földről visszavert fény is megvilágítja és azt is visszatükrözi.... Ez nagyon tetszik... Szembe-fordított tükrök Nap-Hold-Föld konstellációja. 

Weöres Sándor - A teljesség felé / Szembe-fordított tükrök

"Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.

Hiányosságom váljék jósággá benned.

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: 

igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.

Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.

Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában."









Nincsenek megjegyzések: