2026. november 16., hétfő

KarácsonY-VETületeim

 2026.11.16. A karácsony vetületei - "yvettesítve":) - KarácsonY-VETületeim

Kétdimenziós karácsony

Két hét múlva Advent. Készülünk is már a legnagyobb unokámmal egy ajtódísszel.

A trópusi fenyőnket megtépázta a szélvihar október végén és az egyik 50 cm-s ágvég tökéletes kétdimeziós karácsonyfává lett. Gyorsan fel is ragasztottam egy hullámpapírlemezre. Majd elkezdtünk rá kétdimenziós 3-4-5-6-7-8-9 ágú quilling-csillagokat és -gömböket gyártani. Még kerül rá ez-az valószínű, de most így állunk… A sablont is rajzoltam segítségül a quillinghez.



Fennforgás van... - Régi karácsonyok angyalai az ebédlő asztalunk felett!


Bóbita, Bóbita táncol,

Körben az angyalok ülnek,

Béka hadak fuvoláznak,

Sáska hadak hegedülnek.


Bóbita, Bóbita játszik,

Szárnyat igéz a malacra,

Ráül, ígér neki csókot,

Röpteti és kikacagja.


Bóbita, Bóbita épít,

Hajnali ködfal a vára,

Termeiben sok a vendég,

Törpe király fia, lánya.


Bóbita, Bóbita álmos,

Elpihen őszi levélen,

Két csiga őrzi az álmát,

Szunnyad az ág sűrűjében.


(Weöres Sándor: Bóbita)

... és ki az a Szárnyati Géza...? Hahaha... - hát az, aki szárnyat igéz a malacra !!!

Énekeljük és a legkisebb unokáink megpörgettetik velünk a régi karácsonyok angyalait az ebédlő asztalunk felett. Már nem is szedjük le többet őket.

Így már kilenc éve "fennforgás" van...

Időnként egy-egy fáradt angyal alá-alászáll az angyali karból, mert a befőttes gumi, amivel fel van lógatva elöregedve elengedi.


Kantáros szárnyú angyalokról is írtam már.

"A „kantáros szárnyú angyalok” kifejezés Yvette-Hildegard írásaiból és a Talita magazinból ismert metafora, amely a hétköznapi, sokszor láthatatlan vagy egyszerű munkát végző, mégis nemes lelkű és segítőkész embereket takar. 
Eredet és jelentés: Azokat az átlagos embereket (például munkásokat, időseket, karbantartókat, lift-révkalauzokat vagy éppen a volt „Lipót” [Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet] dolgozóit) jelöli, akik nem hordanak mennyei tollas szárnyat, hanem kék munkásnadrágot, kantáros overált – mégis angyali türelemmel, szeretettel és gondoskodással vannak jelen mások életében." - a GEMINI.AI  így kivonatolta... 
 

Karácsonyfa alulnézetből


A nyolcvanas évek elején a még óvodás korú nagyfiam a karácsonyfa alá feküdt, úgy várta végig, hogy a "mennyből az angyal" leszálljon.

Tőle tanultam el, hogy ezzel a hanyattfekve nézelődéssel minden új vetület és nézet közelebb visz a fel- és megismerésekhez.



Így például, hogy egyes fák eddig megmagyarázatlan okokból úgy nőnek, hogy közben gondosan elkerülik más fák koronáit. Még véletlenül se érnek össze. A természetes jelenség neve angolul “crown shyness”, magyarul leginkább koronafélénkségnek fordítható.

Ezeknek a fáknak a felső ágai egyszerűen nem szeretnek más ágakhoz érni.
Az érdekes jelenséget először az 1920-as években figyelték meg, és azóta számos elméletet állítottak fel, hogy megpróbálják megfejteni az okokat.

Egyesek úgy vélik, a fák azért viselkednek így, hogy csökkentsék a kártevők terjedési-átvándorlási lehetőségeit. Mások szerint viszont a növények megkísérlik megóvni egymást az ágak letörésétől, de az is felmerült, hogy így optimalizálják a fényviszonyokat, a lehető leghatékonyabb fotoszintézis.


Régi írásom még az Adventről



Nincsenek megjegyzések: