2026. november 17., kedd

Örökké - Tökéletes érzék

Napi 4000 karakter - 2026.11.15. - Örökké - Tökéletes érzék

Ma egy gyönyörű anyaság-gondolat került elém elsőnek reggel egy csodás magzat-grafikával illusztrálva.

“Terhesség alatt a baba sejtjei az anya véráramába vándorolnak, majd visszakerülnek a babába, ezt nevezik „magzati-anyai mikrokimérizmusnak”.



A sejtek 41 hétig keringenek és összeolvadnak oda és vissza, majd a baba születése után ezeknek a sejteknek nagy része az anya testében marad, állandó lenyomatot hagyva az anya szöveteiben, csontjaiban, agyában és bőrében, és gyakran ott is maradnak évtizedeken át. Az anya minden egyes gyermeke egy hasonló lenyomatot hagy a testében.

Még akkor is, ha a terhesség nem teljes idejű, vagy ha abortuszt végzel, ezek a sejtek továbbra is vándorolnak a véráramodban.

A kutatások kimutatták, hogy ha egy anya szíve megsérül, a magzati sejtek a sérülés helyére rohannak, és más típusú sejtekké alakulnak, amelyek a szív meggyógyítására specializálódtak.

A baba segít helyreállítani az anyát, míg az anya építi a babát.

Milyen klassz ez?

Gyakran ez az oka annak, hogy bizonyos betegségek terhesség alatt eltűnnek.

Hihetetlen, ahogy az anyák teste mindenáron megvédi a babát, a baba pedig védi és újjáépíti az anyát – hogy a baba biztonságosan fejlődhessen és életben maradhasson.

Gondolj egy pillanatra az őrült sóvárgásra. Mi hiányzott az anyának, ami miatt a baba vágyat keltett benne?

A vizsgálatok kimutatták a magzat sejtjeit egy anya agyában 18 évvel a szülés után. Milyen csodálatos ez?

Ha anya vagy, tudod, hogyan érezheted intuitív módon a gyermeked, még akkor is, ha nincs ott… Nos, most már tudományos bizonyíték van arra, hogy az anyukák még évekig hordozzák őket, azután is, hogy megszülettek.

Ezt gyönyörűnek tartom"

forrás angolul: Heart Prints


Forrás: Győrfi Zsuzsanna


 .........


"A család csírája anyád vágyódásában rejlik." - Khalil Gibran idézet és az Örökké cimű filmből egy gondolat jutott eszembe, ami nőiségünk - női mivoltunk lényege földi pályafutásunk által az Univerzumban:


„A keresztelő után Mathilde úgy érezte, mintha újjászületett volna. A gyermek helyet csinált neki a végtelenben és az ismeretlenben.”

Egy anyáknapi / gyereknapi írásomban már felidéztem korábban ennek a filmnek a gondolatiságát.



A Tanulmányok a méhben lévő magzatról Leonardo da Vinci két színes, tükörírással írt jegyzetekkel ellátott vázlata, amelyeket körülbelül 1511-ben készített.A rajzok helyesen ábrázolják az emberi magzatot a boncolt méhben, a megfelelő pozíciójában.Leonardo a méhet egyetlen kamraként jelenítette meg, szemben azzal az elmélettel, hogy a méh több kamrára oszlik, amelyek az ikrek esetében külön rekeszekbe zárják a magzatokat. Továbbá helyesen ábrázolta a méhartériát és a méhnyak, valamint a hüvely érhálózatát is. A két rajz ma a brit The Royal Collection gyűjteményében található.

.....

Tökéletes érzék

Az előző napi  Szemfüles elmélkedésemhez rajzolt grafikám pedig ez lett. Majd tovább bővítettem a további köztudott érzékszerv hozzárajzolásával. 
Aztán továbbgondoltam az érzékeléseink szerepét a emberi létünk nagyobb léptékű világában is.

 


A fülkagylónk hajlataiban is ott az embrióállapot lenyomata.
A hallójárat maga köldökzsinór a csigavonal közepén. A belsőfülben az egyensúlyert felelős kristály  gyémánt tengelye létünknek.

Szemünk fenekén a makula, rugalmas apró köldök szerű bemélyedés, összehúzódik kitágul a fényviszonyoknak megfelelően.  

A fény és  sötétség eldöntésére a tobozmirigy Ré napisten szem-szimbólumára emlékeztető alakot kapott a teremtőtől. 

Orrunk szaglószerv és a másik nem ézékelésére hivatott feromon receptorok helye is.
A COVID alatt sokan szenvedtek a szaglás képességük időszakos vagy végleges elvesztéséről. 

Nyelv a szánkban a nyelés elősegítésén túl  az izlelőbimbóival az ízekért felelős. 
Ha betegek vagyunk a nyelvünk színéről és a lepedék meglétéből tud az orvosunk diagnózist felállítani. Te tudok térképnyelv szindrómáról is. 
A magyar anyanyelvünk neve, ami nem azonos az édesanyánk szájában lévő ízérzékelő szervvel….
Érdekes, hogy az angoloknak pl. más-más szava van e két dologra…

magyarul
beszélt nyelv
nyelv a szájban

angolul 
spoken language
tongue in the mouth

Gyomornak és a Szívnek mint érzékszervnek az intuicióban és a telepátiában is van szerepe.

Halántéklebeny mint érzékszerv: 

Halántéklebeny(temporális lebeny)- ebből kettő van, három részre osztható: felső rész, ami a hallás funkcióját szolgálja, a középső és alsó rész pedig a látás asszociációs területei (részben).

Belső csend érzékelése pl. meditatív állapotban az elnyújtott légzésszünetben tettenérhető: 

A hagyományok és a holisztikus szemlélet szerint a belső csend valójában nem a külső érzékek működése, hanem azok megfékezése vagy visszavonása – az a belső tér, amely akkor nyílik meg, amikor az érzékszerveink kifelé irányuló figyelmét befelé fordítjuk.

 

Ré "harmadik szem" - tükör-variációim (Gömbkockásítás korszakomból)

....

Tökéletes érzék

A COVID első napjaiban láttam egy filmet Perfect Sense / Hétköznapi pár címmel, amelyben egy kísértetiesen hasonló világjárjárványban lassan minden érzékelését elveszíti az emberiség..., a szaglás tűnik el elsőnek, majd a látás...

A film egy gyönyőrű gondolattal zárul:



A szerelmeskedés után a férfi a nőre, a nő az ég felé tekint a végső elsötétedés előtti pillanatban. Majd futnak az utolsó képsorok, vakok vezetik egymást át a síneken, a szerelmes pár is már-már vakon talál egymásra.

A narráció szövege:

„A legrosszabbra készülnek, de a legjobbat remélik.

Az igazán fontosra fókuszálnak, a “zsíron és liszten túl”.

…

Iskolapadban ülő gyerekeknek vetítenek képeket:

„Úgy gondoltunk a jégkorszakra, mint ami lassan következett be. A gleccserek terjeszkedtek… A hőmérséklet fokozatosan csökkent…

De nemrégiben teljes mammutokat fedeztek fel, a gyomruk tele volt emésztetlen fűvel.

Villámcsapásként sújthatott le rájuk a hideg.

Így ereszkedett a sötétség is a világra.

De előtte volt egy világos pillanat.

Az emberek temporális lebenyeinek közös rezdülése. Az élet értelmének mély élvezete.

Egymás érintésének heves vágya uralkodott el, melegség, megértés, elfogadás, megbocsátás, szerelem.

Most sötét van, de érzik egymás lehelletét, és mindent tudnak, amit tudniuk kell.


Csókolóznak, érzik egymás könnyeit az arcukon. Ha még van olyan, aki látja őket, olyanok, mint az átlagos szerelmesek.

Megfeledkezni a körülöttünk lévő világról. És az élet megy tovább. Így…”



...........

GEMINI.AI definiciói a fenti témákhoz

Intuició: 

Nem egyetlenetlen szervhez köthető, hanem egy egész testre kiterjedő hangoltság: a szíved érez először, a gyomrod (a bélrendszered) reagál rá zsigerekként, az agyad és a tobozmirigyed pedig tudatosítja és formába önti a felismerést.

Telepátia:

Mely érzékszervünkkel vagyunk telepatikusak? 
A telepátiával kapcsolatban a tudományos álláspont az, hogy nincs olyan biológiai érzékszervünk, amellyel fizikai szinten mérhető vagy bizonyított módon képesek lennénk gondolatokat átvinni vagy fogni. 
Ha mégis megkeressük a biológiai, intuitív és spirituális analógiákat – visszakapcsolva az előbbi témákra (mint a tobozmirigy és az intuíció központjai) –, akkor a hagyományok és a holisztikus szemlélet nem egyetlen hagyományos külső érzékszervhez (szem, fül, bőr), hanem belső „szervekhez” és területekhez köti ezt a képességet: A tobozmirigy (a belső szem): Az ezoterikus és spiritualista hagyományokban a tobozmirigyet tartják a „harmadik szemnek”, amely képes túllépni a fizikai érzékek korlátain. 
Úgy vélik, hogy ez a mirigy működik energetikai „antennaként”, amely rezonálni tud a finomabb, finomanyagi rezgésekkel és a kollektív tudatmezővel. A szív (az érzelmi rezonancia központja): A szív elektromágneses mezeje sokkal erősebb, mint az agyé, és a szív alapú megközelítések szerint a mély érzelmi kötődések (például szeretteink felé) ezen a mezőn keresztül hidalják át a távolságot. Nem fizikai érzékszerv, hanem egy belső központ, amely „veszi” a mások rezdüléseit. 
A teljes idegrendszer és az elme csendje: A telepátiásnak tűnő pillanatok (amikor valaki pontosan ráhangolódik egy másik emberre) biológiai szinten a túláradó agyi zaj lecsendesítéséhez köthetők. Amikor az elme elcsitul, az ember felerősíti a belső figyelmét, és képes észrevenni azokat a finom mikro-jeleket vagy belső rezonanciákat, amelyek a mindennapi zörejben elvesznek. Összességében tehát, ha létezik ilyen „csatorna”, azt a tradíciók nem a hagyományos öt érzékszervünkhöz, hanem a tobozmirigy – szív – belső csend hármasához kapcsolják.

A tobozmirigy (vagy epifízis) egy apró, fenyőtoboz alakú belső elválasztású mirigy a középagyban.

Főbb jellemzői és funkciói röviden:
Alvás-ébrenlét szabályozása: Fő feladata a melatonin nevű hormon termelése, amely a szervezet biológiai óráját (cirkadián ritmusát) irányítja. Sötét hatására több melatonin termelődik (segítve az elalvást), míg fény hatására a termelése lecsökken.

Spirituális jelentőség: A keleti hagyományokban és az ezotériában gyakran nevezik a „harmadik szemnek” vagy a lélek székhelyének, amely a magasabb szintű tudatossággal, az intuícióval és a spirituális látásmóddal köthető össze.


A belső csend

A belső csend nem egyetlen hagyományos külső érzékszervünkhöz (mint a szem vagy a fül) kötődik, hanem az idegrendszerünk egészéhez és a belső figyelemhez, különösen pedig a halláshoz és a belső érzékeléshez (propriocepció / interocepció).
Ha biológiai és anatómiai szempontból vizsgáljuk, hogyan tapasztaljuk meg a csendet, a következő tényezők játszanak benne szerepet:
A hallórendszer és a fül (akusztikus csend): Fizikai szinten a fülünk regisztrálja a hangok hiányát, de az agyunk az, amelyik a hallókéregben szűri a külső zajokat. A belső csend eléréséhez az agynak aktívan le kell csendosítania a feldolgozott ingerek áradatát.
Az idegrendszer és az agyhullámok (mentális csend): A belső csend leginkább az idegrendszerünk állapotához kapcsolódik. Amikor lecsendesedik a belső monológ, az agyhullámok lelassulnak (a béta-állapotból a mélyebb alfa- vagy théta-állapotba rendeződnek), ami a teljes testben békét teremt.
A belső érzékelés (interocepció): Az a képességünk, hogy érzékeljük a testünk belső folyamatait (szívdobogás, légzés, testhelyzet). A belső csendben a külső világ zajai elhalkulnak, és felerősödik a testünk finom, belső rezonanciája.
A hagyományok és a holisztikus szemlélet szerint a belső csend valójában nem a külső érzékek működése, hanem azok megfékezése vagy visszavonása – az a belső tér, amely akkor nyílik meg, amikor az érzékszerveink kifelé irányuló figyelmét befelé fordítjuk.

Ré

Ré (régebben Rá) az ókori Egyiptom egyik legfontosabb és legnagyobb hatalmú napistene, a fény, az élet, a teremtés és a rend (Maat) megtestesítője.

Főbb jellemzői és mítoszai

Eredete és központja: Kultusza Héliopoliszból (Ón) indult, ahol a teremtéstörténetek szerint ő emelkedett ki elsőként a Nun ősi káoszvizeiből. 
A nap hármas ciklusága: A nap múlását és újjászületését három különböző isteni alakhoz kötötték:
  • Hepri: a felkelő nap (szkarabeusz bogár vagy bogárfejű ember alakjában).
  • Ré: a déli, teljes erejű nap (sólyomfejű férfi, feje fölött a napkoronggal).
  • Atum: a lemenő, öreg nap (idős férfi alakjában). 

Az égi utazás: Úgy hitték, hogy Ré minden nap arany napbárkáján (Mandjet) hajózik végig az égbolton, éjszaka pedig egy másik bárkában (Mesektet) az alvilágon (Duat) utazik keresztül, ahol minden éjjel meg kell küzdenie a káosz kígyójával, Apophisszal, hogy hajnalban újra felkelhessen. 

Összeolvadások (szinkretizmus): Története során több más istennel is egyesült, például Hórusszal (Ré-Harahti – a Fényhegyen lévő Hórusz) és a thébai Ámonnal (Ámon-Ré), aki az Újbirodalom idejére az államistenek legfőbbikévé vált. 

Kapcsolat a fáraókkal: A IV. dinasztiától kezdve a fáraókat Ré fiaiként tisztelték, a mindenkori uralkodó az isteni rend földi biztosítójaként szerepelt. 




Nincsenek megjegyzések: