AZ IDŐ ÉS AZ Ő ÉRZÉKELÉSE

"Az idővel kapcsolatban sokszor használunk pénzügyi kifejezéseket: beoszt, ráfordít, tartalékol, elveszteget. Ezért állítják egyesek, hogy az időhöz való viszonyunkra a kapitalista múlt nyomta rá a bélyegét. Való igaz, hogy a kapitalizmus nagy hívének Benjamin Fanklinnek, a kedvenc mondása volt: „Az idő pénz”. A két fogalom összekapcsolása azonban valószínűleg régebbről ered, és inkább épül általános emberi, mint csupán a mi kultúránkra jellemző tapasztalatra.

Jó érvek szólnak amellett, hogy inkább a pénz nyeri értékét az időből, mint megfordítva. A pénz egyszerűen csak valaminek a véghezvitelére, vagy előállítására fordított idő legáltalánosabban használt mértéke. És azért becsüljük a pénzt, mert életünk korlátait kitágítva képes némi szabad időt biztosítani számunkra." 

(Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete)

(Saját címlap terv)

A minap a nagyobbik fiam, Marcell érdekes rádióműsorról számolt be, az időérzékeléssel kapcsolatosan. Hogy vajon miért érzékeljük az időt másként, ha várunk valamire-valakire, vagy ha belefeledkezünk valamilyen érdekes tevékenységbe.

Meg is fogalmazódott bennünk, hogy az utóbbi a FLOW, az áramlás meglétét feltételezi.

Íme, amit a wikipédián leltem róla:

A flow egy pszichológiai jelenség elmélete, melyet Csíkszentmihályi Mihály http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszentmih%C3%A1lyi_Mih%C3%A1ly fogalmazott meg. Az emberek a flow-élményt szerinte a következőktől kísérve tapasztalják meg:

- az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok

- a tudat erős fókuszáltsága

- az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése

- az időérzékelés torzulása

- azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre

- egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt (a feladat se túl könnyű, se nem túl nehéz)

- a szituáció feletti kontroll érzése

- a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő

- az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja

A flowélményhez nem szükséges mindegyik jellemzőnek teljesülnie.

Zenészek, sportolók tipikusan átélhetik a flow-t a munkájuk során, de szoftverfejlesztők és részvénytőzsdei kereskedők is számot adtak már a jelenségről. Emellett a több keleti vallás által is tanított „egységérzés”, azaz az univerzummal való eggyé válás érzése is legalábbis roppant közeli rokona a Csíkszentmihályi által flow-ként leírt állapotnak.

Majd megvettem és elolvastam Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete című könyvét, ahol a következő főcímek mentén néhány gondolatot kijegyzeteltem:

- Hogyan telnek hétköznapjaink?

- Érzelmek, szándékok, gondolatok

- Milyen érzésekkel telnek a napjaink?

- A munka paradoxona

- A szabadidő kockázatai és lehetőségei

- A kapcsolatok és az életminőség

- Az életvitel átalakítása

- Az autotelikus személyiség

- A sors szeretete

HOGYAN TELNEK HÉTKÖZNAPJAINK-BÓL néhány idézet:

Ha tényleg élni vágyunk, rögtön ki kell próbálnunk; Nem baj, ha nem, de akkor a halált várjuk. (W.H. Auden)

…az élet egyáltalán nem olyasmi, ami önmagától megtörténik. Mi több, minden ellene szól.

Milyen a jó élet? … Mit értek a jó életvezetésen?

… az „élet” mindazt jelenti, amit reggeltől estig, a hét minden napján átélünk, ha szerencsések vagyunk, nagyjából hetven éven át, de a még szerencsésebbek, annál is tovább.

Az ősi mítoszokban azoknak, akik boldogságra, szerelemre, örök életre törekedtek, sokszor előbb meg kellett járniuk az alvilágot.

Emmanuel le Roy Laduire történész írja a tizenharmadik századi – akkoriban a világ legfejlettebb települései közé tartozó – francia falvakról, az emberek legközönségesebb szórakozása az volt, hogy egymás hajából szedegették ki a tetveket. Most természetesen más a helyzet. Ma van már televíziónk.

Az idővel kapcsolatban sokszor használunk pénzügyi kifejezéseket: beoszt, ráfordít, tartalékol, elveszteget. Ezért állítják egyesek, hogy az időhöz való viszonyunkra a kapitalista múlt nyomta rá a bélyegét. Való igaz, hogy a kapitalizmus nagy hívének Benjamin Fanklinnek, a kedvenc mondása volt: „Az idő pénz”. A két fogalom összekapcsolása azonban valószínűleg régebbről ered, és inkább épül általános emberi, mint csupán a mi kultúránkra jellemző tapasztalatra.

Jó érvek szólnak amellett, hogy inkább a pénz nyeri értékét az időből, mint megfordítva. A pénz egyszerűen csak valaminek a véghezvitelére, vagy előállítására fordított idő legáltalánosabban használt mértéke. És azért becsüljük a pénzt, mert életünk korlátait kitágítva képes némi szabad időt biztosítani számunkra.

Egyes antropológusok szerint a technikailag kevésbé fejlett társadalmak, ….. felnőtt tagjai ritkán fordítanak négy óránál több időt létfenntartásra – a fennmaradó időben pedig pihennek, csevegnek, énekelnek, és táncolnak.

Több régi gondolkodó szerint az ember igazán akkor tudja felmérni adottságait, amikor nincs semmi dolga.

 Görög filozófusok szerint a szabad időnkben bontakozhat ki igazán emberi mivoltunk, ekkor van lehetőségünk saját magunk fejlesztésére… A szabd időben végzett tevékenységre használt görög scholea szóból ered az iskola szó, ami jól tükrözi azt az elgondolást, hogy a szabad idő legjobb hasznosítása a tanulás.

Társadalmunk három jellemző szabadidős tevékenysége nagyon távol áll a fenti elképzeléstől. Első a tömegkommunikációs eszközökre fordított idő. … Második a beszélgetés… Harmadik áll legközelebb az eredeti elgondoláshoz: a hobbi tevékenységek, sportolás, muzsikálás, étterembe, moziba járás.

Életünk tehát lényegében olyan élményekből áll, amelyeket a munka, a birtokunkban levő tárgyak fenntartása és a szabadidős tevékenységek közben szerzünk.

Ilyen feltételek közepette zajlik az életünk, a közöttük való választás és hozzáállás dönti el, hogy napjaink összessége formátlan masszát alkot, vagy műremekké áll össze.

Arisztotelész óta tudjuk, hogy az ember társas lény… A legtöbb ember nagyjából egyenlő mértékben háromfajta társadalmi környezetben tölt az idejét.

1. idegenekből, munkatársakból, diáktársakból áll
2. család – gyerekeknek - szülők testvérek, felnőtteknek –társ, házastárs, gyereke
3. a többiek hiánya – a magány.

Technikailag fejlett társadalmakban nagyjából napjaink egyharmadában egyedül vagyunk, ez jóval több, mint a legtöbb törzsi társadalomban, ahol általában nagyon veszélyesnek tartják az egyedüllétet.

A NŐ LEGMAGASZTOSABB FELADATÁRÓL

gondolatok Pál Feri atya 2012. 04. 17-én, a MOM-ban,  kizárólag hölgyeknek tartott előadása nyomán

Borbás Marcsi a NÉGY SZELLEM, boldogságról szóló adásában figyeltem fel Pál  Feri atyára először.

http://www.sikerrefel.hu/negy-szellem-mi-az-igazi-boldogsag/.

Utána pedig a BELSŐ UTAKON című könyvben olvastam egy írást tőle sorsunk dimenzióiról. Majd jött a következő szinkronicitás egy hónapon belül, a MOM-ban már személyesen is megismerhettem Pál Feri atya közvetlen előadói stílusát.

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l_Ferenc_(pap)

Mint egy madárházban, olyan csivitelés volt még a kivetítők előtt is. Nőkkel telt meg a ház, még a csilláron is lógtak. Negyed kilenc után nem sokkal megjelent a színpadon egyszerűen, farmerosan Pál Feri atya. Férfiként és papként a nőkről, nőknek a női lét nehéz kéréseiről tartott humoros és ugyanakkor lenyűgöző, közel két órás előadást.

Verena Kast meséjével kezdte Brünhildáról, akit a családja el akart veszejteni, és aki a legelkeseredettebb pillanatában felmászott egy fára. Onnan meglátta megmenekülésének kicsinyke házát, ahol egy ideig egy Földtehénke gondoskodott róla, s aki önmagát is feláldozva megtanította a továbbélés lehetőségeire a főhősnőt…

A mese arra mutatott rá, hogy egy nőnek, hogyan kell felnőnie, talpra esettnek lennie…, hogy a magányban, kétségbeeséskor bizony fára kell megmászni…, hogy a távlatok csak ekkor láthatók igazán…, hogy a cselekvőképesség megőrzése bizony női feladat is…, hogy anyai örökségünk akkor is megmarad, ha már nem él az édesanyánk…, hogy ez adhat biztonságérzetet a  legelkeseredettebb pillanatinkban is…, s hogy végül az édesanyánkat is el kell engedni, hogy talpra állhassunk…

Mert ha nem, akkor jön a depresszió.

Az előadás következő részében humoros stílusú statisztikákban megtudhattuk, hogy kétszer annyi nő depressziós a világban, mint férfi, s ez a kór a XX.-XXI. századra járványszerűen terjedt el.

Az ok nem a nyomor-jólét, nem a munka-háztartás, nem a női életciklusok és nem is a genetika, hanem a tanult tehetetlenség, a tépelődés és soványság kultusza.

Tanult tehetetlenség okai a kisfiúk és a kislányok nevelésének különbözőségében leledzik:

A lányoknak jobb soruk van az első 6-7 életévükben, hisz több babusgatást kapnak, mint a fiúcskák. Nekik már 4 évesen össze kell szedniük magukat, hogy nehogy anyámasszony katonái legyenek. Aztán a „kiképzésnek” megfelelően 6-7 évesen egy fiúcska már egyedül megy iskolába, verekszik, megverik-visszaüt, s ezért még meg is dicsérik. A lánykát viszont ekkor kezdik el cselekvéseiben korlátozni: Segíts a testvérednek! Ne kiabálj! Hogy néz az ki, hogy egy lány megverekszik valakivel? Egyszóval a lányok sorsa sokkal rosszabb lesz.

Ekkor jó, ha egy Brünhilda fel tud mászni a fára.

Mert különben egyre jobban sújtja őt a tanult tehetetlenség átka.

A nők is vágyják a sikert. Csak férfi szerepben kevésbé hiszik el, hogy sikeresek lehetnek. Így önsorsrontók lesznek. Míg a férfiak megtanultak egymással küzdeni, és  nem teszi őket tönkre ez a mindennapos harc, addig a nők nincsenek erre evolúciósan felkészítve. A nők sosem voltak győztesek. A nők a második helyre sorolódtak. Így azóta is folyik a férfiak és nők harca.

„Muszáj harcolni?

Valószínű igen…, de csak, ha a harc elvezet a belátáshoz.

Ne harcolj velem azért, hogy a társam lehessél! – mondja a férfi.

Ehhez viszont az is szükséges, hogy a férfi társnak tekintse a nőt!

Harc nélkül nem vagyunk társak? Sok sebet vágunk egymáson, de van-e értelme?”

Az este második felében Erik H. Erikson-tól http://hu.wikipedia.org/wiki/Erik_H._Erikson idézett két példamese következett Pál Feri atya színészi módon közvetített előadásában. Az első egy nagyon kövér és csúnya lányról szólt, akit a híres terapeuta brutális módon szembesített önmagával. Ő azóta boldog három gyerekes családanya lett. A második történet már a tépelődés témájához szolgált illusztrációul miszerint, míg a férfiak régen túl vannak egy problémán, addig a nők százhuszonötször átgondolják ugyanazt. Tépelődnek-kérődznek-rágódnak rajta hetekig-hónapokig-évekig.

A soványság kultusza pedig egyfajta testalkat ideálról szól, amely a nők 95 %-ának elérhetetlen. „Elégedetlen vagyok a testemmel… Fogyókúrázom… A májam segítségért kiált… Depressziós leszek…” ördögi körébe keveredve epekednek a nők ezért az ideálért. Ettől lesznek már nem csak kövérek, hanem depressziós-kövérek. Tágul az ördögi kör a későbbi, a szülés utáni elégedetlenséggel, amely a nők-férfiak normális szexushoz visszatérését is gátolja. Ezután pedig a megcsalás-megcsalatást és a válóper következik.

Pedig a férfiak nagy része azt mondja még az elején, hogy „Hagyd már abba és gyere…” Agyonepekedik magukat a nőkért.

A nők pedig fogyókúráznak és szenvednek tovább. Fokozva a bajt, még beüthet a vágy hiánya és/vagy az orgazmusra való képtelenség is.

Ennek oka pedig a kóros önmegfigyelés. A nő önfeledség helyett kívül helyezkedik magán.

Utolsó témaként az elmélyültségről hallhatunk. Aki elmélyül, az belső forrására találhat. Ennek első feltétele, hogy elfogadja magát, olyannak amilyen. Ekkortól kezdve nem lesz harc és túlkompenzálás, s a nő a legmagasztosabb feladatára találhat rá.

Hogy mi a legmagasztosabb feladata egy nőnek?

AZ ÖNMAGÁRA TALÁLÁS!

Teszem hozzá:

Csak ezután lehet jó gyereke a szüleinek, jó tanuló, jó osztály- és munkatárs, jó feleség és családanya, jó nagymama.

2012. 04. 22.

Antalffy Yvette

Mint egy elromlott TV…, vagy mintha nokedli szaggatóval szaggatnák a gondolataimat…

avagy a LOGOPÉDIA EUROPAI NAPJA 2012. az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben

Afáziásnak lenni olyan, mint… - egy kiállítás képei és

Egyveleg - a Démoszthenész Thália Pódium előadása

Mint egy elromlott TV.

Adásszünet van. És a család nézi a TV-t. Várja, hogy legyen újra adás. Ez volt a válasza Őrley Zita logopédus egyik betegének, amikor azt a befejezetlen mondatot kellett befejezetté tennie, hogy…

Afáziásnak lenni olyan, mint…

A kiállítás rajzait afáziás személyek készítették. Olyan emberek, akik nyelvi és kommunikációs zavarral élik mindennapjaikat, akik nap mint nap megvívják csatájukat a nyelvvel, a szavakkal. A terapeuták arra kérték őket, próbálják meg lerajzolni, mit jelent számukra ez az állapot, milyen afáziásnak lenni.

A rajzokat az OORI IV. és V. osztályának afáziás betegei, a Károlyi Sándor Kórház afáziásai, valamint az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesületének tagjai készítették.

Mi az afázia?

Az agy meghatározott területeit ért sérülések sok esetben nyelvi zavarral, afáziával járnak. Ilyenkor károsodást szenved a beszélt vagy írott szimbólumrendszer használata és/vagy megértése. Az afázia súlyossága, megjelenési formája, típusa eltérő lehet, mivel az agykárosodás helyétől és kiterjedésétől függően eltérő nyelvi tüneteket mutathat. Az afáziás személynek (súlyosságtól függően) gyakorta gondot okoz megtalálni és/vagy kiejteni a szavakat, nem képes grammatikailag megfelelő szerkezetek használatára és/vagy nem érti, amit mondanak neki.

A logopédusok gyakran találkoznak azzal a jelenséggel, amikor az afáziás személyt a környezete beszélni, írni, olvasni tanuló gyerekként kezeli (kifejezéseikben azt sugallják, hogy az afáziás személy olyan, mint egy gyerek).

Az afáziás személyek rajzai azonban egészen másról szólnak.

a vendégkönyv egy oldala

A kiállítás anyagát Őrley Zita (OORI Hemiplégia Rehabilitációs Osztály), Kotra Mónika (OORI Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya), valamint Nagy Katalin gyűjtötte és állította össze.

Bálint Éva, az OORI sajtó-kommunikációs referense és Őrley Zita logopédus az előadást bevezető gondolatai után a…

Dadogónak lenni olyan, mint…

befejezetlen mondatra Kotra Mónika logopédus pedig ezt a befejezést idézte egyik dadogó kliensétől:

…mintha nokedli szaggatóval szaggatnák a gondolataimat

Egyveleg - a Démoszthenész Thália Pódium előadása

rendező: Rácz Ferenc (drámapedagógus)

szakirányító terapeuta: Kotra Mónika (logopédus)

 Egy dalösszeállítást és Örkény István Egyperceseiből láthatott válogatást az OORI – Kápolnájában az, aki ott volt 2012. március 6-án.

Az előadásra érkezőket egy képet megvilágító apró mécses fénye fogadta. A fényképen Dr. Szentkuti-Kiss Katalin logopédus-kolléga, aki nem rég távozott el az élők sorából. Lelkét ezzel a figyelmes gesztussal idézték meg a rendezvény szervezői.

A Démoszthenész Thália Pódium tevékenységéről honlapjukon (http://demoszthenesz.hu/thalia-podium) az alábbi ismertető olvasható:  

"A különböző verbális elégtelenséggel küzdők számára akár terápiás célú, vagy pusztán csak a gyakorlás, a tréning lehetőségét biztosító közösségként működik a csoport. 

              

Az esélyegyenlőség elvéből fakadóan támogatást, segítséget nyújt az önismeret, az önbizalom növelés, az önérvényesítő törekvés, a pszichés gátlások feloldása, megszüntetése, a személyiség-, én-képalakító törekvés területén, a hasonló sorsú emberek számára a közös tevékenység közegében.

Részlet az Egypercesekből:

- Kedves Feri, az a harmadik kutya nem húz.

- Sajnos, egy kissé rövid az ostorom.

- Sőt, úgy veszem észre, mintha bicegne is egy kicsit.

- Hogyne bicegne, mikor csak három lába van!...

(Örkény István: Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók!)

Ugyanakkor lehetőséget teremt egy más típusú megmérettetésre, a közös játék örömének megtapasztalására, a kreativitás a fantázia, fejlesztésére, az emberi társas kapcsolatok viselkedésvariációk közvetlen érzékelésére. Közvetlen tapasztalások útján a résztvevők szerezzenek pozitív élményeket, éljék meg a sikeresség érzését.

Az eddigiekből kiviláglik: a Démoszthenész Thália Pódium nem kíván hagyományos, klasszikus értelemben vett színtársulat tevékenységet folytatni! Nem tekinti célkitűzésének, kizárólagos törekvésének az előadóművészi szempontú és igényű produkciók színpadra állítását, de meghatározott közművelődési, esztétikai nevelési törekvésekről természetesen nem mond le! Nem akar színházat csinálni, és nem kíván versengeni hasonló státuszú amatőr társulatokkal sem. Egyszerűen csak cselekvő, alkotó mozgásteret kíván biztosítani egy különös területen – a színpadon – különös emberek számára.

A társulat természetesen nem zárja ki és örömmel fogad olyan jelentkezőket is, akiket „csupán” a szereplési lehetőség vonz, és alkalmazkodik a társulat fentebb körülírt ars poétikájához. Korra, nemre, foglalkozásra, világnézetre és pártállásra függetlenül nyitottak.

„Virágozzék száz szál virág!”

Előzmények: 
http://yvette-hildegard.blogspot.com/2012/02/kommunikacio-tobb-mint-beszed.html

2012. március 7.

Szerző: Antalffy Yvette – az OORI Ergoterápiás Osztályának önkéntese

A KOMMUNIKÁCIÓ TÖBB MINT A BESZÉD FOLYAMATOSSÁGA

A LOGOPÉDIA EURÓPAI NAPJA 

2012. MÁRCIUS 6.

A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület (MLSZSZ) http://mlszsz.mediacenter11.hu A LOGOPÉDIA EURÓPAI NAPJA jegyében tartotta sajtótájékoztatóját 2012. február 28-án, a Chagall Caféban http://www.chagallcafe.hu/, a budapesti Hajós utcában.

Hogy miért éppen ezen a helyszínen?

A kávézó névadója - Chagall, a festő - maga is dadogott.

A bevezetőben szó volt arról, hogy hány híresség küzdött ezzel a problémával - Mózes, Moliére, Newton, VI. György - angol király, és a miniszterelnöke - Winston Churchill, Thomas Mann, John Updike, Hevesi András, de Marilyn Monroe és Őze Lajos is.

Mit jelent a logopédia európai napja?

Az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága a CPLOL (Comité Permanent de Liaison des Orthophonistes/Logopèdes) a logopédia népszerűsítése érdekében indította útjára a logopédia európai napját

2004-ben.

A kezdeményezés fontos célkitűzése, hogy betekintést engedjen a kommunikációs zavarok sokféleségébe és azoknak az egészségre gyakorolt következményeire, valamint hogy az érintetteknek tájékoztatást nyújtson jogi kérdésekben és az ellátás területén. Ennek a napnak az üzenete, hogy a közös szakmai tudás felhasználásával egész Európában a megelőzés kerüljön előtérbe. Ezt alapul véve, minden évnek van a maga témája.

2012-ben: A KOMMUNIKÁCIÓ TÖBB MINT A BESZÉD FOLYAMATOSSÁGA

Ki-ki tájékozódhat a nyelvi és kommunikációs zavarokról, a logopédus tevékenységköréről, a helyi szakmai szervezetekről,  a logopédus kompetenciájáról,  az érintettek jogairól és a fejlesztési lehetőségekről.

Sajtótájékoztatón a logopédus szakma, továbbá a nyelvi, beszédnehézségekkel foglakozó civil szervezetek hívták fel a sajtó figyelmét a saját speciális területükre és ünnepi rendezvényeikre.

Többek között:

-

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar - Fonetikai És Logopédiai Tanszék http://logotanszek.barczi.hu/

A LOGOPÉDIA EURÓPAI NAPJA  -  legnagyobb hazai rendezvénye 

2010. március 10. 10:00-16:00

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar (1097 Budapest, Ecseri út 3., A épület)

-

Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI

http://www.beszedjavito.hu

Nyílt nap - 2012. március 6., 09:30-tól (1052 Budapest Deák Ferenc u. 17.)

-

Bliss Alapítvány Segítő Kommunikáció-módszertani Központja

http://www.blissalapitvany.hu/

Nyílt nap - 2012. március 6.án 9 órától

(1112 Budapest, Neszmélyi u. 36.)

-

Démoszthenész Egyesület Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete

http://demoszthenesz.hu/
Démoszthenész Thália Pódium tagjai az Egyveleg c. előadással mutatkoznak be.

2010. március 6-án, 13.30-tól 14.00-ig az OORI-ben (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet - Kápolna)

(1528 Budapest, Szanatórium utca 19.)

- társrendezvényként pedig az afázia metaforáit illusztráló kiállítás bemutatja a metaforahasználat néhány jellemző jegyét afáziás és egészséges személyeknél. 

-

Budaörsi Logopédiai Intézet és a Rap-tér

http://www.logopedek.hu/,

Nyílt nap - 2012. március 6-án, 11 órától

Budaörsi Logopédiai Intézet (2040 Budaörs, Ifjúság u. 6.)

-

Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság

http://www.mfflt.fw.hu/

-

Seneca Beszéd Stúdió

http://www.seneca.hu/

A szerző: Antalffy Yvette

2012. február 28.

Amit nem ismersz, annak hatalma van feletted…

Január végén egy keresztény szellemiségű meditációs kör meghívott előadója volt Miklósvölgyi János festőművész. Az előadás apropója a 2011 augusztusában megjelent Ember és művészet keresztútjárása című könyvének bemutatása volt, vetített képes prezentáció formájában...
Cikkem  itt olvasható:  http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=714:amit-nem-ismersz-annak-hatalma-van-feletted&catid=49:kultura&Itemid=72

SZeml-Életmód-Váltás (SZÉV) - ÉRTÉKMENTÉS

SZEML-ÉLETMÓD-VÁLTÁS (SZÉV) ÉRTÉKMENTÉS

gondolatok az ATV Magánbeszélgetés Csányi Vilmossal című műsora után

„A dolgok önköltsége, azonos a megszerzésükre fordított életmennyiséggel. Ha olcsónak tartjuk az életet, mi sem természetesebb, mint feláldozzuk a modern ipari fejlődés oltárán. De ha drágának tartjuk, akkor nem a kapitalista fejlődés, hanem az emberi boldogság lesz a társadalom célja.”

(Henry David Thoreau)

A NAGY EGÉSZ felől nézve…

Szemlélődöm - néhány lépéssel távolabbról figyelem a környezetem és benne önmagam.

Nézem a villamos ablakából az emberek viselkedését, vajon mit, miért tesznek és hogyan.

Van, ki hasonlít egy rég nem látott barátra, s aki este felhív véletlenül.

Van, aki pedig a körmét lakkozza a ritkán járó busz megállójában és lám, amint ezen gondolatokat írom, a www.talita-hu  –n Körömlakk. Mi van a címke mögött? – címmel most jelenik meg egy írás.

Elolvasom a feliratokat az utasok ruháján, táskáján. Nézem a szimbólumokat, amelyeket magukon hordanak, ki tudatosan, ki öntudatlanul. 

Melyek azok az összefüggések, amelyek mentén én magam is kapcsolódom hozzájuk.

EGYSZEMÉLYES KÖZÖSSÉG  -  a minap hallottam ezt a kifejezést Csányi Vilmos etológustól, az ATV, Juszt László vezette Magánbeszélgetés című műsorában.

(Csányi Vilmos (Budapest, 1935. május 9.) Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Jelentős tudományterjesztési és szépirodalmi munkássága is.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1nyi_Vilmos)

A beszélgetésben szó volt arról:

-     Hogy mi magyarok nem tudunk összefogni nagy ügyekben, mindig pártokra szakadunk, egyszemélyes közösségeket alkotunk.

-          Ha összefogunk is, érdekek mentén tesszük. Versenyzünk. Lenézzük, aki aláveti magát mások vezetésének. Pedig az alávetetteknek köszönhető, hogy 7 milliárdan lakjuk már a Földet.

-          Te diktálsz, vagy neked diktálnak, attól függ, hogy mennyire vagy biztos magadban.

-          Nincs olyan tulajdonságunk, ami egyértelműen jó, vagy rossz.

-          A kultúra: a közös akció + a közös hiedelem + közös konstrukció

-          Két választás van: Követed, vagy kimaradsz belőle – középút nincs. (Úszni és szárazon maradni nem tudunk egyszerre.)

-          A valódi vallás: a transzcendens utáni vágy, templomtól, felekezettől, iskolától függetlenül.

-          Az igazságosság, melynek emberiességi szintje, társadalmi szintje és személyes szintje is van.

-          Objektivitás, amely nincs. Objektív lehetne a nemzeti jövedelem, a termelés, de ezek nem fontosak az egyén szempontjából.

-          Az elosztásért folyt a verseny a klasszikus kapitalizmusban, ma a hatalomért.

-          A pénz az igazi hatalom.

-          A technológia lehetővé teszi, hogy anyagi javai lehetnek mindenkinek. Csak van, aki 1 dollárból és van, aki 1 millióból él naponta.

-          Akinek sok pénze van, az spekulatív módon meg tudja változtatni az egész világot.

-          Pénzforgalmi spekulációk, melyeket szigorú szabályozással mederben kellene tartani a Tobin által már régen kitalált adóformával.

(James Tobin Nobel-díjas közgazdász gondolatának lényege , hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval ( 0.01-0,25 % ) megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke gyakorlatilag zavartalanul áramolhat. Az adó ugyanis – alacsony volta miatt – csak a spekulációra jellemző napi többszöri átutalásokat sújtaná igazán.

Ezáltal csökkenthető lenne az az instabilitás, amit a napi 70 milliárd dollárról harminc év alatt 1,5 billióra  ugrott nemzetközi devizaforgalom okoz.

Ennek a pokoli összegnek több mint 80 %-ának semmi köze sincs a reálgazdasághoz, kereskedelmi ügyletekhez, befektetésekhez, kizárólag spekulációs célt szolgál.

Most már érthetőbb, hogyan keletkezett a jelenlegi gazdasági és pénzügyi világválság?????  Forrás: http://www.neplap.net/blog/a-tobin-ado)

-          Alkalmatlanság mindenütt és minden szinten.

-          Oktatás az alkalmatlanság ellen: Kreatív, új szemléletű oktatókkal.

-          Teljes szemléletváltás. Mexikói példa: a legmélyebb nyomorban élő családok felemelésére új program került bevezetésre.  Az anyának adják az akár 500 dollárnak megfelelő pénzt. Feltétel, hogy a gyerek biztosan iskolába járjon, hogy orvos lássa időnként. Ellenőrzik, hogy a gyereket nem verik-e otthon, ha nem teljesít megfelelően. Eredmény: 2 cm-rel magasabb, okosabb gyerekek.

A témához jó illusztráció lehetne: A calabriai fiú című film. http://wizio.hu/a-calabriai-fiu.php

További analógiák:*

-          A KÖZÖS MINIMUMBAN VALÓ MEGEGYEZÉS - Teszem hozzá, mint anno a Tízparancsolat. Az emberiség akkor is hasonló erkölcsi minimumon élhetett, hogy ezt a törvényt küldte nekik a Jóisten Mózes által:

Lásd Szász Ilma egy fajta modern, mai értelmezésével:

1. Ne tisztelj más isteneket.

Tudd és hidd: EGY AZ ISTEN – S TE EGY VAGY ISTENNEL!

 2. Ne csinálj faragott képet (bálványt) és ne imádd.

NE LEGYENEK BÁLVÁNYAID!

 3. Isten nevét hiába ne mondd.

ISTEN NEVÉT CSAK IMÁBAN VEDD FEL!

 4. Szenteld meg a hetedik napot.

IDŐD MIN. EGY HETEDÉT SZÁNDISTENNEK. IMÁDKOZZ!

 5. Tiszteld apádat és anyádat.

FÖLDI ÉS LELKI DINASZTIÁDAT FOGADD EL, ÉS VÁLTSD MEG MAGADBAN!

 6. Ne ölj.

TISZTELD AZ ÉLETET!

 7. Ne törj házasságot (ne paráználkodj).

KEZELD HELYESEN A NEMISÉGET! 

NE FOJTSD EL (MINDENT MEGPRÓBÁLJ, S AMI JÓ TARASD MEGTARSD)!

NE ÁRTS MAGADNAK VAGY MÁSNAK

NE MARADJ MEG ÉRTÉKTELEN KAPCSOLATBAN, AZ ÉRTÉKESEKHEZ LÉGY HŰ ÉS ELKÖTELEZETT!

 8. Ne lopj.

TARTSD TISZETELETBEN MÁS TULAJDONÁT/ÉRDEMÉT, SZELLEMI ÉRTÉKEIT SE PLAGIZÁLD!

 9. Ne tégy hamis tanúságot.

LÉGY IGAZMONDÓ ÉS TAPINTATOS!

10. Ne kívánd, ami embertársadé.

NE IRIGYKEDJ, NE KÖSSENEK MEG FÖLDI JAVAK!

Baritz Sarolta Laura közgazdász, domonkos szerzetes pedig a Veiser Alinda vezette, néhány évvel ezelőtti Zárórában AZ EMBER KÖZPONTÚ GAZDASÁGI SZEMLÉLETRŐL beszélt, amelyből idézve:

 „…ha az ember gondolkodásmódja változik, változni fognak konkrét cselekedetei is, ennek alapján a gazdaság rendje és a világ rendje is, továbbá vele együtt az emberiség jövőjét meghatározó természeti környezet ügye is.”

Hogyan jutottunk ide?

A gazdaság elméletében és gyakorlatában a főáramú paradigma ezzel a mondattal jellemezhető:

„Az ember van a gazdaságért”

Vagyis, ez a gondolkodásmód a gazdasági gondolkodást és gazdasági törvények, mechanizmusok érvényesülését tartja relevánsnak az élet minden területén, s ebben a paradigmában a gazdaság fő célja a profit maximálása, ennek a célnak van alávetve minden más cél.

Létezik azonban ennek a gondolkodásmódnak egy alternatívája is, melyet „az ember központú gazdaság” kifejezéssel illetnek, ahol a gazdaság van az emberért.”

Baritz Sarolta Laura előadásait számos befutott bankár és közgazdász látogatja a Sapientián. http://www.sapientia.hu/hu/foiskolank/oktato/91

Előadásaira itt találtam:

http://www.teremtesvedelem.hu/letoltes

* További analógiák:* 

Magyar hasonló példa: a Jezsuiták Cigánypasztorációs tevékenysége Borsodban.

http://regi.jezsuita.hu/rend/korom.htm

„Köröm községben Kuklay Antal plébános kezdeményezésére 2001 őszén - egy nemzetileg, hitben elkötelezett baráti körtől szellemileg és anyagilag is támogatva - elindít egy „játszóház programot”.

„Játszunk háztartást” a mottó! A közel 80 gyermeket foglalkoztató program munkatársai próbálják a gyermekekkel megismertetni egy normál család hétköznapjainak életét. Kisebb csoportokban, rendszeres beosztás és foglalkoztatás keretében közösen sütnek, főznek, takarítanak, mosnak, tanulnak, kertészkednek, kirándulnak, énekelnek és ünnepelnek.

A programnak egy felújított parasztház adott otthont, ami valódi családi otthont mintáz. Minden gyerek önkéntes jelentkezés után első alkalommal részt vesz egy személyes beszélgetésen, amikor is elmondhatja, miért szeretne járni a foglakozásra, mit vár azoktól. Megbeszéljük, hogy kik azok, akikhez csatlakozni szeretne, hiszen sokszor testvérek, unokatestvérek jelentkeznek egymás biztatását követve. Ilyenkor beszélnek önmagukról, családjukról, iskolai eredményeikről, a jövőre vonatkozó terveikről, érdeklődési körükről. Nagyon meghatározó ez az első találkozás, hiszen ez lesz a kiindulópontja egy-egy gyerek személyre szabott segítésének. Ilyenkor megbeszéljük az alapvető szabályokat, amit fokozatosan követ majd a többi a találkozások során. Minden gyerek kap egy időpontot és csoportot. Nem kis feladat volt számunkra, hogy egy meghatározott napon, egy meghatározott időpontban jelenjenek meg nálunk, mivel a legtöbb gyerek nem ismerte sem a napokat, sem az órát.

A faluban élő, dolgozó óvónők, pedagógusok és segítő foglalkozásúak több évtizedes tapasztalata, hogy az általános iskolából kikerülve a gyerekek szinte minden átmenet nélkül visszasüllyednek az otthon tapasztalt igénytelenség szintjére, és a további életükben nem marad nyoma az iskolás években elért eredményeknek.

Ezekre a tapasztalatokra építve döntöttünk 2002 tavaszán arról, hogy a gyerekek mellett a felnőttekkel, az iskolából kimaradt fiatalokkal is foglalkoznunk kellene. Így indult el cigányasszonyokkal egy sütő-főző, majd később egy varró tanfolyam. Az asszonyok kiválasztásánál elsősorban azokkal vettük föl a kapcsolatot, akiknek gyermekeit már megismertük. A főző, varró csoportok - hasonlóan a gyermekcsoportokhoz - rokoni szinten szerveződtek: anya, lánya, menye, koma asszonya stb.

A családlátogatások alkalmával sikerült a férfitársadalommal is kapcsolatba kerülni. A foglalkoztató ház kerítésének felújításában már a férfiak is részt vettek, miközben lehetőségeinkhez mérten elindul egy-két porta bekerítése a telepen is. A közös éneklésekre lassan felnőttek is jelentkeztek és jelezték, hogy ők is szívesen kirándulnának a gyerekekkel (Tiszadob, Sárospatak, Lillafüred).

…

Erről pedig Mark Twain Tom Sawyer-ének híres kerítésfestés részlete jut eszembe, http://mek.niif.hu/04100/04170/04170.htm (a II. fejezet), melynek konklúziója:

 „Ezek után Tom már nem tartotta reménytelennek az életet. Tudtán kívül felfedezte az emberi cselekedetek egyik örök rugóját. Nem kell mást tenni, ha kívánatossá akarunk varázsolni valamit - akár felnőttekről, akár kisfiúkról legyen szó -, mint nehézségeket gördíteni kívánságuk elé. Ha Tom bölcselkedő kedély lett volna - mint például ennek a könyvnek az írója -, hamarosan megérti a "munka" és a "szórakozás" közti különbséget. Minden munka: amit meg kell tenni, és minden szórakozás: amit önként vállal az ember. És ez a fogalmazás hozzásegítette volna annak a megértéséhez, hogy művirágokat csinálni vagy taposómalomban dolgozni bizony kemény munka, de a kuglizás vagy a Mont Blanc megmászása szórakozás. Vannak Angliában gazdag urak, akik komoly anyagi áldozattal szerzik meg azt a kiváltságot, hogy nyáron naponta húsz-harminc mérföldnyi útszakaszon ők hajtsák a postakocsit; de ha nekik kínálnának bért a fáradságért, kedvtelésük munkának minősülne, s így már nem vállalnák.”

…

S hogy háborús körülmények között is milyen kreatívak tudnak lenni emberek, álljon példaként  Sztéhlo Gábor Örömvárosa http://hu.wikipedia.org/wiki/Sztehlo_G%C3%A1bor

„1945 szeptemberében – öt hónappal a Magyar Köztársaság kikiáltása előtt – a közel nyolcszáz menekült gyermek megalapította a „Gyermekköztársaságot”. A gyerekek ünnepségeket szerveztek; könyvtárat, énekkart alapítottak. Az „örömpolgárok” szakmát tanulhattak, nem volt kötelező a munka, de szívesen dolgoztak a közösségért. A gyerekköztársaságnak alkotmánya volt, és önálló törvénykönyvet is alkottak. A fizetőeszköz a „Gapo dollár”, az állami vicclap neve a „Gapo-Matyi” volt. Gaudiopolist sem a magyar állam, sem az egyház nem támogatta. Segítséget csak a Nemzetközi Vöröskereszttől kaptak, azóta is rejtély, hogyan sikerült 1950-ig életben tartani az intézményt.”

Éppen a mai új cikk a TALITÁN, tán nem véletlen, hanem „vélet”J:

http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=677:embermentl-1-sztehlo-gaboraz-angyal-koezeleben&catid=34:ittesmost&Itemid=58

HAIQU-KALLIGRÁFIÁK MAKOVECZ IMRE EMLÉKÉRE

HAIKU: VASS ISTVÁN PÁL

HAIKU: ANTALFFY YVETTE-HILDEGARD