A fiaimtól elkaptam a "péksüteményeritiszt", ez egy családi járvány úgy tűnik. A múltheti graham zsömle után a zabpelyhes került ma terítékre a főzelék mellé. Hozzávalók:
3 dkg élesztő langyos cukros vízben felfuttatva
60 dkg kenyérliszt (BL 80)
10 dkg zabpehely
2 kk. só
A hozzávalókat összedagasztottam, 16 zsömlét formáztam belőle, és sütőpapírra helyeztem. Majd az 50 fokos sütőben 1 órát hagytam kelni. Bevagdostam keresztben a tetejét és 170 fokos sütőben pirulásig sütöttem. Kivettem és vízzel megkentem a tetejét és 1 percre visszatettem még. Kivéve konyharuhával letakartam és egy másik tepsivel letakarva, saját gőzében hagytam kihűlni.
Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.” Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.” Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik. Mk 4,26-34
A minap Szász Ilmától újra kaptam egy kulcsos képet neten. Chiharu Shiota Kulcs a kézben című képét. Egy installáció látszik a képen, egy egész termet beszövő piros fonalháló, melyről temérdek kulcs lóg le, egy régi ladik is feltűnik a terem közepén.
A Mandala-Mesélő Igazgyöngyhalász korszakom óta tudom, hogy a kulcs Vízöntő-szimbólum. Janus: Kétarcú római isten. Neve boltozatos átjárót is jelölt, ő volt a városkapu, a városba való bemenetel és az útra kelés oltalmazója Szimbólum: AJTÓ, KAPU. Kettős arcú ábrázolásából következik, hogy mindenféle ellentétpár jelképe is lehet (pl. test és lélek, jobb és bal, konzervatív és progresszív, nő és férfi) (androgün/hermafrodita, kettő). Attribútumai: a KULCS és a BOT, az UTAZÁS jelképe. JANUÁR- VÍZÖNTŐ Amikor ezt a képet megláttam, „dezsavü” érzésem volt. A koponyát, amin az időfolyama folyik át már láttam valahol. Itt előre és hátrafele is folyik az idő.
Tíz éve foglalkoztam Katona Áron: Kulcsok című képével. Szász Ilma meditációs csoportjában próbáltuk megfejteni.
Nagyon örültünk kezdetben az arany és kék színeinek. Majd Szász Ilma írta nekem, hogy ő fejetlen kulcsokat is lát. Akkor bizony én is megláttam. Ebből keletkezett egy PÉLDA-KÉP-MEDITÁCIÓM, KULCSOK címmel. A VÍZÖNTŐ hívókép kapcsán egy koponya jelent a Kulcsok képen is, de minden más is a KITÜKRÖZÖTT változatban. Újabb összefüggés, amire találtam, hogy egy kép csak egy KÉPKIVÁGÁS, az élet egy részlete, aminek képkeretein kívül valahol ott a folytatása minden irányban, de akár még térben és időben is. A kép lehet egy kitükrözött kép részlete is. A valós kép és a tükörkép együtt adhat ki formákat és jelenségeket.
Végül eltávolodva a képtől egy felforgatott temető képe jelent meg, ahogyan ki lehet olvasni a csontok halmazából élet-halál kérdéseit. Nem csoda hát, ha természeti népek némelyikénél csontokból jósolnak. De a mai bűnügyi krónikákban is hallunk arról, hogy régi büntettek felderítésében mennyi információt tartalmaz a csont. A „KULCS” a CSONT a megfejtésben. Tudjuk, hogy magyarul van egy csontunk, amit KULCSCSONTnak is hívnak. De ez már lehet, hogy inkább szójáték. Vagy kitudja. A kulcs, az olló, az ajtó, a zár, halál és újjászületés, a tükör-tükröződés mind-mind Vízöntőhöz kapcsolható fogalmak, ha egy kis „Szent Antal Láncban gondolkodunk”.
Követve a Széll Kálmán tér átépítésének folyamatát a minap találtam a Kalef Hírmondó fb-oldalán ezt a fotót. A Kalef egy olyan részletét mutatja, amelyiken – úgy tizenegy éve – egy igencsak különös jelenségnek voltam szemtanúja. Akkor naplómba jegyeztem le e jelenség részleteit, majd három éve egy rövidfilm-forgatókönyvvé írtam át.
1.Helyszín Augusztus közepe, tikkasztó hőség, a budapesti Széll Kálmán téren néhányan várakoznak a 61-es villamos megállóban. Egyszerre csak a rövidke alagútból egy hűvös fuvallattal, a Vérmező felől egy zöld léggömb sodródik a villamossíneken. Mintha valamilyen kis élőlény lenne. A sínpár között lebeg, hol jobbra, hol balra hömbörödve. Kis csavargó, még talán a zsebre dugott kezét is látni véljük és valamilyen hallhatatlan dalt is fütyülhet, miközben a Napba néz. Egy járműre várakozó szemszögéből látjuk a teret. Majd a léggömbkamera végig pásztázza a megállóban állók arcát, akik közül néhányan szintén figyelik a jelenséget.
A kamera ráközelít a léggömbre, amin ez olvasható: BOLDOG ÉLETEM BOLDOG ÉTELEM BOLDOG ÉTTEREM. A következő pillanatban a kamera a léggömb szemszögéből láttatja az eseményeket. Ott lebeg az ég és a villamossínek között és egy Bob Dylan dallamot fütyül: Majd elfújja a szél…, és vakmerően belenéz a Napba. Érzi, ahogy nézik őt. Egy narrátor mondja a léggömb monológját: (A film szellemi ingatlana-1.*) Mintha héliumot lélegzett volna be, a férfias hang gyermekivé válik: -Nos idejutottam, nézzétek! -Hogy honnan? Életem, Boldog Életem, Boldog Ételem végét járom, mert így döntöttem. Míg be nem fut a „végzet villamosa” lepereg előtte mi és ki volt eddig.
2.Helyszín: (A film szellemi ingatlana-2.*) Egy kaucsuk erdő, kaucsukgyűjtés: -Az őserdő mélyén növő kaucsukfa megkarcolt kérgének fehér vére csordult egy kókuszdió héjába. 3.Helyszín: (A film szellemi ingatlana-3.*) Egy léggömb gyártó játéküzem a gyártási folyamat bemutatása: -Egy gumigyár játéküzemében vettem fel a léggömbformát. 4.Helyszín a BOLDOG ÉTTEREM – gyerekzsúr terme: Itt-Héliummal töltögetik a léggömböket melyeken a felirat: BOLDOG ÉLETEM BOLDOG ÉTELEM BOLDOG ÉTTEREM. -Majd felvállaltam egy mostanság oly divatos gyorsétterem gyerekvendégeinek szórakoztatását. Helyszín a születésnap a BOLDOG ÉTTEREMBEN sok gyerek -Egy születésnap kellős közepén egy szőke fürtös hajú kislány kezébe kerültem, miután a Nap gázával, a héliummal nagyra fújtak, hogy ne csak úgy csüngjek, hanem kiemelkedjek és, hogy felemeljem e kisgyermek tekintetét is a Fény felé. -Véget ért a születésnap, melyet kényelmes szülők rendezetek, hogy a nagy vircsaft után megússzák a rendrakást a rontópálok és -paulinák után. -A kislányka szökdécselve, büszkén vitt és fel-felsandított rám. Aztán hogy-hogy nem leoldódott csuklójáról a zsineg és nagy sírás-rívás következett, amit én már egyre távolodva hallottam, emelkedés közben a Nap felé, a Fény felé.
5.Helyszín Budapest fölött: -Már felülről láttam a várost és a kislány is beleveszett a szürkeségbe. -Talán már megvigasztalódott, valami mással kárpótolták őt a szülei. Majd egy nagy zuhanás. A gyermekhang egyre férfiasabbá válik, a hogy a hélium kimegy belőle: -Hirtelen megszűnt a száguldás felfelé és egy jó ideig egy bizonyos magasságban lebegtem, majd egyre gyorsabban zuhantam és megérkeztem a Postapalota melletti sínekre. -Na most sínen vagyok - elmondhatom magamról.
Újra az 1. Helyszín: A Széll Kálmán téri kis alagút:
-Most jön egy hűvös fuvallat és benn vagyok a Széll Kálmán téri 61-es villamos megállójában, a síneken tétovázom egy kicsit, majd megállok középen büszkén és odaadóan. -Egy pukkanás és vége?
Már megindul a villamos, hogy átgázolva a zöld léggömbön beálljon és felvegye utasait. De hirtelen a váltónál megáll. A zöld léggömbre néz a villamos vezető, majd egy ott álló, villamosra várakozó hölgyre és int, hogy mentse ki. A hölgy kedves mosollyal kiemeli a zöld léggömböt a sínek közül és a következő fuvallat egy termik felé viszi, mely megint felemeli a város fölé, a Fény felé.
*Szellemi ingatlan - forgatókönyvírás szakkifejezése - jelentése: közkincs, valami, amit nem kell hosszan magyarázni. Itt a hélium hatása az emberi beszédre, a kaucsukból gumi készítés, és léggömb készítés technológiája.
Miért piros a színe Miklós köpenyének? Miért kapunk virgácsot? A krampuszokról és a Miklós-napról szól ez az összeállítás.
Egy kreatív Mikulás
Két éve írtam már a Mikulásról a Talita.hu-n, egészen pontosan arról, hogy miért pont a cipő, a harisnya, az ablak, a kandallópárkány és a cipőpucolás játszanak szerepet a legendás Miklós püspök ünneplésében.
Most pedig az elején lelövöm a poént. Számomra is furcsa módon, a Coca Cola marketingjétől lett piros a Mikulás színvilága. Így esik áldozatul egy keresztény szimbólum a profitmaximalizálásnak.
Magyarországon a szüzek, a hajósok, a vándordiákok védőszentje nem feltétlenül jóságos, inkább egy fenyegető szimbólum, aki a krampuszaival megbünteti a rossz gyerekeket és virgácsot hoz nekik. A Lajtán túl inkább ajándékozó szent Miklós. (forrás)
Miklós-nap Magyaroszágon
A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék („alakoskodás”) volt Miklós-napon, december 6-án. A miklósoláskor 1900 előtt a fiatalok házról-házra jártak Miklós napján ijeszteni, amikor hosszú láncaikat csörgették és meg is verték vele a járókelőket, ilyenkor az emberek a házakból sem mentek ki szívesen. A népszokásból kiszorult a karácsonyra való lelki készülődés, s a gonosz-űző jelleg lett hangsúlyosabb. Nem ismert, hogy a Mikulás ünnepen történő ajándékosztó népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém „Láncos Miklós”, aki egyszerre jutalmazott és büntetett.
Többféle eredetmagyarázat alakult ki, a legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak Odin germán főisten továbbélése, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban: jóságos alakja ajándékot oszt, míg büntető alakja ijesztgetett. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás. (Forrás: wikipédia)
Tűnemezelt kreatív Mikulások
A Mikulás
“A napot homály előzi meg; karácsony ünnepének verőfényes örömét meg a fehér szakállu Mikulás és ördöngős szolgája, kik csak büntetni tudnak s nem jutalmazni, aszalt szilvából csinált rettenetes kéménysöprőkkel s vörös nyelvű krampuszokkal ijesztenek rá az apró cselédekre. A piaczon a nagyfejü káposzták s köpczös répák, a fonnyadt szőlő s piros arczu almák, a koppasztott kappany s a tojásgarmada mellé, csodálatos portékák csatlakoztak egyszerre. Mint ha csak éjnek idején valami boszorkányság által bújtak volna ki a földből az apró sátrak, melyek alatt viaszból gyúrt, gyermek arczu s gyapot szakállu püspökök, gyönyörű, aranyos misemondóban s hófehér süvegben valóságos papirosból, vannak szépen glédában fölállítva. Háromrétben fölkunkoritott farku, szikrázó szemű, szarvas Luciferek zörgetik pipadrótból kötött szörny bilincseiket, melyekkel sorra fűzik a szófogadatlan gyermeket s hetesével nyolczasával kanyaritják a borzasztó puttonyba, hol aztán hasztalan rimánkodnak, mert onnan nincs szabadulás. Úgy kell nekik, viselték volna jobban magukat!” (Vasárnapi Ujság: Képek a hazai népéletből, Pest, deczember 3-án 1865)
Mi is az a virgács?
A Mikulás-napi ajándékozás furcsasága, hogy büntetőajándékot is kaphatunk.
Virgács szó etimológiája:
„A virgász, virgács a magyarban már kifejezetten ’fenyítésre használt vesszőnyaláb’ jelentésben került, de előfordult ’megvesszőzés’ jelentésben is. A korbács hatása a jelentésbeli hasonlóságon kívül azért is feltételezhető, mert a virgács előfordul virgáncs alakban is, és a korbács is megjelenik korbáncs alakban. A korbács egyébként oszmán-török eredetű szó, először 1585-ből adatolt.” (forrás)
A virgács a rossz gyermekek ajándékaként került be a köztudatba, A Mikulás állandó kísérőjének, a krampusznak volt a fenyegető eszköze a virgács. Mivel a Mikulás teljességgel a jó megtestesítője, szükség volt mellé egy olyan büntetést osztó személyiséget kitalálni, mely azokat “jutalmazza”, kik rosszat cselekedtek. A krampusz virgácsot hozott a rossz gyerekeket. Egy másik történet szerint a virgács a középkorban a szófogadatlan gyerekek fenyítőeszköze volt. Egy ősi pogány szokás azt vallja, a vessző ütése szerencsehozó jelként élt. Megint másik történet szerint a seprűből eredt a virgács. Nem véletlen, hogy vízkeresztkor a spanyol gyerekek nemcsak ajándékot, hanem virgácsot is kaphatnak, ha rosszak voltak. Egyes vélemények szerint, a virgács kimondottan bántó hatással van a gyerekekre, hiszen azzal, hogy a rossz gyerekeknek járó ajándékot kapnak, már megbélyegzik őket. Ez akár személyiségfejlődési zavarokhoz vezethet.
Nevelésfilozófusok szerint azonban a virgács ajándékozási szokás egy hagyomány, amit követni kell és életben kell tartani. Szerintük nem a gyerekek személyiségét büntetik a virgáccsal, hanem valamely rossz cselekedetüket, nevelési szándékkal. (forrás)
Talán tompítva a büntetés nagyságát felénk, az én gyerekkoromban az apukám magának a virgács mellé, hagymát és szenet is tett, tanúsítva, hogy ő volt a legrosszabb köztünk.
A Krampusz elviszi a rossz gyermekeket (1907)
A gonosz Krampusz a jóságos Mikulás állandó kísérője
Ez az ördög formájú figura osztrák területről származik, neve is az ausztriai németből való. A német Krampus szó a karom jelentésű régi német Krampen szóból származik, a figurát egyes területeken Krampeln néven ismerik. A gyermekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket megbünteti. A krampusz alakja minden bizonnyal a téli napforduló pogánykori hiedelemvilág szellemeinek testet öltője, ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör gonosz elképzeléseire vezethető vissza. A jóságos ajándékosztó megtestesítője mellett, aki a Mikulás, szükség volt a rosszaság és a büntetésosztó megformálására is. A keresztény néphagyomány következtében a jóságos Mikulás mellett a gonosz krampusz, az ördöggel azonosult. A krampusz mára már megszelídült, hiszen a bécsi cukrászdák kedves kis marcipán krampusz figurákat gyártanak és a játékboltok is szívesen árulnak vidám és mókás krampuszbábokat.
Mikulás-járás főleg a Dunántúlon, Csallóközben, Ipoly mentén szokás. A rituálé szerint szalmába burkolt Mikulás és az ördögök, a krampuszok ijesztgetik, ami aztán vidám szórakozássá alakult. (Forrás: wikipédia)
