2016. július 13., szerda

Sasszem és szilánkok (könyvajánló)

A szem az egyik olyan téma, amely személyesen is érint engem (a viszonylag új keletű szemproblémáim miatt), és ilyenkor lépten-nyomon szemeket látok fűben-fában, képződményben, építményben, irodalmi alkotásokban. Szinkronicitásként pedig – mit ad Isten –, a napokban felkérést kaptam a Sasszem és szilánkok című könyv ajánlójának megírására.




A könyv szerzője Turnovszky Éva pszichológus, pszichoterapeuta. Az előző, igen népszerű kötete Az óvoda réme volt.


A felkérésben benne volt, hogy a címadó Sasszem (katarakta akta) fejezetre helyezzem a hangsúlyt, amely nemcsak Karinthy Utazás a koponyám körüljét juttatta eszembe egy szürkehályogműtét okán, hanem annál tovább lép, vagy inkább tovább lát… Bemutatja, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen éljük át az efféle megpróbáltatásokat. Valakinek a műtő hőmérsékleti viszonyai maradnak meg az emlékeiben, a szerző pedig így elmélkedik egy műtét alatti orvosi megjegyzésről:

„Az a mondat motoszkált bennem, hogy ne meditáljak, mert attól beszűkül a pupillám. Egyrészt ez teljesen új információ volt számomra, másrészt, ha továbbgondolom, akkor nyilván imádkozni sem szabad ilyen helyzetben, hiszen annak is van élettani hatása…”


Vizuális típus vagyok, s némi műszaki előélettel is rendelkezem, így ragyogóan el tudom képzelni, ha elmesélik részletesen, mi is történik egy-egy ilyen beavatkozáskor. Ilyen szemmel olvastam azt a bekezdést is, amely az új lézeres technikáról és az önmagától kinyíló, összehajtogatott szemlencséről szólt, amelynek anyaga „szembarát”. A világháborús katapultáló pilóták szeméből kivett plexi-szilánkok tulajdonságait fejlesztették tovább szemlencsévé. Olyan precizitással végzik ezt a műveletsort, hogy abba emberi hiba nem csúszhat. Ezek az újítások, amelyeket már a magyar egészségügybe is bevezettek, minden szürkehályogműtétre várakozónak a félelmét eloszlathatják.




katarakta:
„…hát az tulajdonképpen egy nagyon csúnya szó…, Kosztolányi nem válogatta volna be a tíz legszebb magyar szó közé…, vagyis a szó nem magyar, de hangzása is ronda, ha jelentésétől el is tekintünk…”

Majd a tisztánlátás öröme: a Seuzo-kincsek látványa a Parlamentben, az építési állványok nélküli Parlament, József Attila Duna-parti lépcsőn ülő szobra, a város látványa Attila mellett ülve, a metróállomás távoli feliratainak olvashatósága, a női karóra számlapján a számok felfedezése s hogy az új BKV-s kijelzők és feliratok már talán látássérültbarátak, végül a tűbefűzés…


Némi aggodalom:
amikor más szemműtétje nem jól sikerült, egy kis szemviszketés, az élesebb napsütés okozta káprázat…


Szembesülés a korábbi fölösleges aggodalmakkal: „…hogy majd késsel, villával és ollóval fognak a szememben turkálni…”, vagy egy fehér botos ember látványa keltette pánik…


A javallatok és ellenjavallatok: napsütésben napszemüveg-viselés (no de nem akármilyen), vagy a cipekedés súlykorlátai…


Egy humoros példamese az emberi törékenységre:
„Ha a teremtés hatodik napján szigorú és lelkiismeretes meós dolgozott volna, akkor semmiképpen nem veszi át az Úristentől ezt a konstrukciót, azaz minket, embereket. Visszadobta volna a rengeteg, idő előtt meghibásodó alkatrészt, eleve beépített hibaforrás és az egész rendszer alapvető sérülékenysége miatt… ebbe a kategóriába sorolható a szemlencsénk is…”


Egyfajta különleges látás felfedezése:
a film és felirata dimenziójának különbségére való rácsodálkozás…, a messzebbre látás képessége, de a visszafelé, a múltba látás képessége is javul :) „…Mikulás Télapóvá, Jézuska Fenyőünneppé alakítása… , az ideológiailag fejlett óvodai nevelés számos apró, megmosolyogtató részletét idézi fel, meglepő pontossággal, élethűen… „


Konklúzió:
„Talán a gyártó céget is tájékoztatni kéne, hogy a kiváló, pici, plexi protéziseiknek ilyen misztikus mellékhatásai vannak.”


Még a Méreg fejezet volt az, amely nagyon megérintett. Ebben a fejezetben Elemér, Igor, Viktor, Ferenc, Marika, Anna, Zsuzsika, egy saját ismerős és családjainak drámai történeteit olvashatjuk, amelyeknek főszereplői több évtizedes súlyos hazugságokat és titkokat hordoznak magukban. Ezek – nem is olyan ritkán – valami nagyon fontos problémát jelentenek, amit ki kell mondani, de jó hangosan. Ebben a kötetben a szerző jó hangosan ki is mondja…


A további történetekről, embermesékről pedig lássunk egy nagy címkefelhőt:

ajándékozás, angoltanulás, antik tárgyak, anyámasszony katonája, anyós, apáca, Bánat herceg, betegek közti szerelem, büszkeség, dieffenbachia, díszgyertya, disszidálás, elvált szülők gyereke, fogorvos, frontális ütközés, gyermekvédelem, hiányos teáskészlet, italozás, jelzálog, kabalababa, kábítószer, kakukkfióka, kecskesajt, kígyó, kitelepítés, klerikális reakció, közösképviselő, kukoricaliszt, kutya-macska barátság, kutyanyelv, lábas, lámpaernyőkésztés, leszázalékolás, liliom, macskák, mobiltelefon, mosogatás, nagymama titka, nem kívánt gyermek, nevelőapa, opálgyűrű, öngyilkossági kísérlet, örökbefogadás, pánikbetegség, portásfülke, rontás, rossz vér, skizofrénia, surc (ez a kötény egyfajta tájnyelvi elnevezése), svájci frank alapú hitel, szőlőgyökér, tartásdíj, teáskanna, történelem, válókereset


Ki-ki válogathat, hogy melyik szó vagy kifejezés miatt veszi meg ezt az olykor drámai élethelyzetekről is szóló, olvasmányos stílusban íródott könyvet.

2016. július 11., hétfő

Ronaldo szemén a pillangó


Micsoda élő szimbólum volt ez a foci EB döntőjében!



A foci EB döntőjében Ronaldo térde egyszer csak megnyekkent. Majd uralkodva fájdalmán, némi fagyasztásos ápolás és bandázsolás után újra beállt. Egy fejeléshez történő felugrás utáni visszaérkezés, s az arca eltorzult a fájdalomtól megint. Az az arc, amelyik korábban kicsit gőgösen a kameráknak pózolt egy-egy sikeres akció, vagy gól után, vagy dühös, hisztiben tört ki, ha nem úgy ment a játék, ahogy ő képzelte.

Ez a fájdalmas arcú Ronaldo pedig a számomra olyan emberivé lett ettől a pillanattól kezdve. Ekkor tudatosult benne, hogy számára nem lesz folytatás. Nem ő fogja megnyerni Portugáliának az EB-t, hanem a többiek. 




https://www.youtube.com/watch?v=FNDM8r2DB6Q

S ekkor szemére szállt egy lepke - egy a sok ezerből, amely már a meccs előtt ellepte a stadiont -, és ott időzött néhány másodpercig. A jószemű HD-kamera lassításának köszönhetően, az idő is megállt abban a pillanatban. 

Micsoda élő szimbólum volt ebben jelenségben. A pillangó szó ógörögül így hangzik: pszükhé = lélek.


A pillangó történetében ott van a lélek fejlődésének története is.Pillangó az átalakulás művésze. Hernyóképében a földhöz /fához kötődve, érezve maga alatt mindig a talaj, az alátámasztás biztonságát. Kis távolságokat jár be, keveset lát a világból, lényegében a testét fejleszti, táplálja. Életének ezen formája szükségszerű, nem lehet megkerülni, kihagyni, éppen ezért nem büntetés neki hernyótestben élni, hanem része a folyamatnak. Hernyó létének vége, a halála – a bebábozódás. Mozdulatlanul, begubózva, visszavéve energiáit a külvilágtól – várakozik. Nem tesz semmit. Rábízza magát a természetre, a pillangó-sorsra. Hogy azzá lesz, amivé kell lennie. És az lesz. Ahogy feléled és szárnyal, olyan perspektívát kap, ami korábban nem volt adott számára, eltávolodva mindattól, ami volt. Eltávolodva, de nem elfeledve. Ahogy már korábban hordozta a pillangó identitás lehetőségét, úgy ebben az új állapotában is megőriz valamit a hernyó létének állomásából. Emlékezik.Ebből következően a pillangó sokszor a halál, az elmúlás szimbóluma is. A mitológiában Hüpnosz álomistent és Tanatosz halálistent is gyakran pillangószárnyakkal ábrázolják. A mesék, mondák pillangószárnyú tündérei a kecsesség, báj és a női varázserő szimbólumai.A keresztény kultúrában a pillangó sokszor a világi dicsőség, hiúság múlékonyságának jelképe. A pillangók vonzódása a fényhez, tűzhöz pedig a megtisztulás iránt vágyakozó lélek halhatatlanságát szimbolizálja. Forrás
Ettől kezdve, Ronaldoban megszűnt a "kis én" és a kispadról afféle "másodezdőként" dirigálta végig Fernando Santos mellett a kétszer 15 perc hosszabbításos döntőt. 



Ettől kezdve a "nagy mi"-érzés öntötte el, s Portugália Éder gólján át jutott el a győzelemig. Ronaldo euforikus állapotban bicegett fel az emelvényre, a díj átvételére és a konfetti-esős közös ünneplésre. 

Mostantól pedig négy évig Portugália az EB győztes...

2016. június 14., kedd

Belső hallás - koncert a Vakok Intézetében, a Siketek és Nagyothallók szervezésben

Az ANIMA MUSICAE Kamarazenekar művészeinek komplex audiovizuális kamarazenei hangversenye volt június 13-án, világhírű zeneszerzők SIKETEN komponált műveiből a Nádor Teremben, az Ajtósi Dürer sor 39-ben.
A hallássérült résztvevők számára ingyenes, akadálymentesített programon BOYCE, BEETHOVEN, SMETANA és FAURÉ művei hangzottak el.

A felcsendülő zeneművek alatt BORBÉLY KÁROLY festőművész helyszínen festett és a hangzó zene által inspirált pasztell-képei jelenítették meg a zeneművek hangulatát. 


Az alkotás folyamatát nagy kivetítőn követhette a közönség.


Boyce: D-moll triószonáta no. 7


Beethoven: B-dúr kvartett Op. 130. II-IV-V. tétel

Smetana: Z domoviny (Otthonról)


Fouré:D-moll trió Op. 120





A jelnyelv szépségeibe VINCZE TAMÁS jelnyelvi verselő kalauzolta el a jelenlévőket, két vers drámai módon történő eljelelésével, előadását írótolmács közvetítette a halló vendégek számára.

A zenészek:

BORSOS KATA
DOMÁNY BERNADETT
INNOUE NAOKO
G. HORVÁTH LÁSZLÓ
BARTÓK TAMÁS
PINTÉR BALÁZS
VÁRAY PÉTER

VÁRAY-MAJOR ZSÓFIA

(ő volt az ötletadója az estének)

A hangszerek:

hegedű
brácsa
cselló
zongora, csembaló


A jelelő tapsvihar
További fotók a rendezvényről

2016. május 17., kedd

A munka képe

A "Munka" szláv eredetű szó, eredeti jelentése: kín, gyötrelem, szenvedés, erőfeszítés, vesződség.

Milyen fotóval illusztráljam ezt a bejegyzést? – kérdeztem a férjemet –, aki először egy fotómontázst gondolt, emberi aggyal és mindenféle munkafolyamatokkal, aztán kikötött egy számítógép mellett ülő, munkájának örülő (nem őrülő :)) ember fotójánál. 

Majd beírtam a keresőbe a MUNKA közgazdasági fogalmát és illusztrációnak a fenti, Egy munkás a gőzszivattyúnál című (Lewis Hine: Power House Mechanic, 1920) képet hozta első eredménynek.





A filozófiai értelemben vett munka célszerű emberi tevékenység, amely a természeti és társadalmi erők, források meghódítására irányul az ember történelmileg kialakult szükségleteinek kielégítése érdekében.„Mindenekelőtt olyan folyamat, amely az ember és a természet között megy végbe, amelyben az ember saját tetteivel közvetíti, szabályozza és ellenőrzi a természettel való anyagcseréjét." (Marx)"A munka minden emberi élet első alapfeltétele..., azt kell mondanunk: a munka teremtette meg magát az embert." (Engels) (Forrás: wikipédia)

A filozófiai munkafogalom, hát elég meredeknek hangzik, főként, hogy ilyen elődökre hivatkoznak még ma is.


Én találtam egy náluknál sokkal rokonszenvesebb filozófust, Henry David Thoreau személyében, aki a munkáról így írt a waldeni remeteségében:


"Miért sietünk annyira, miért herdáljuk úgy az életet? Úgy látszik, eltökéltük, hogy éhen halunk, még mielőtt megéheznénk. A közmondást azt tartja, hogy „amit ma meg tehetsz, ne halaszd holnapra”, így már ma agyondolgozzuk magunkat, hogy holnap előröl kezdjük, ez nem munka a szó valódi értelmében; az igazi munkánkhoz még hozzá sem láttunk; az emberiségnek vitustánca van, azért nem bír nyugton maradni...
A kétkezi munka, még ha a robot határát súrolja is korántsem a legrosszabb fajtája a naplopásnak...
A hosszú ideig folytatott nehéz munka ellen is az a kifogásom, hogy utána nehéz ételre, italra szorultam...
A dolgok önköltsége, azonos a megszerzésükre fordított életmennyiséggel. Ha olcsónak tartjuk az életet mi sem természetesebb, mint feláldozzuk a modern ipari fejlődés oltárán. De ha drágának tartjuk, akkor nem a kapitalista fejlődés, hanem az emberi boldogság lesz a társadalom célja.”



Egy előző blogbejezésemben az "igazi műszaki értelmiségiről" írtam, aki mindent az alapján ítél meg, hogy megmérhető-e vagy sem. De ugyanez az "igazi műszaki értelmiségi" az is, aki kerüli az ismétlődést. Ha neki kétszer ugyanazt a szöveget kell beírnia egy rubrikába, akkor harmadszorra algoritmust készít hozzá.





Ma pedig azt találtam egy jövőkutató honlapon, hogy a Georgiai Műszaki Egyetem hallgatóinak ügyeit, öt hónapig egy Jill Watson nevű tanársegéd intézte, aki valójában egy robot, egy mesterséges intelligencia: 
E-mailes és fórumos üzenetekre válaszolt, és még időpontokra is figyelmeztette a hallgatókat. A diákok elmondása szerint a digitális asszisztenstől érkező levelek hétköznapi és pontos üzeneteknek tűntek, sokszor még szlenget is használt. A dolog egyáltalán nem tűnt fel nekik, viszont gyanúsnak tartották, hogy a levelekre mindig pár percen belül választ is kaptak. Az egyik diák arra tippelt, hogy egy egyszerű, barátságos tanársegéd lehet, aki épp a doktoriját írja.
Azután egy másik bejezésben olvasom, hogy az amerikai CareerCast honlap kutatása konkrét szakmák esetében vizsgálta, hol várhatók a legnagyobb leépítések.
Ahogy egyre inkább elterjed az elektronikus eszközök összekapcsoltsága a neten, a dolgok internete nyilvánvalóan feleslegessé fog tenni olyan feladatokat, mint a mérőóra-leolvasás.A Top 10-es listában azonban akad néhány meglepetés is. Légiutas-kísérőből vagy szabóból miért lesz kevesebb? Csak tippelni tudunk. Utóbbiból talán azért, mert az úgynevezett diszkont-divatszektor szélesebb rétegeket hódít meg, s kevesebben választanak egyedi, méretre varrt ruhákat.
Ugyanakkor más kutatások adatai szerint egyértelmű, hogy a luxus – az egyedileg készített termékek mindenképpen idetartoznak – még mindig szárnyal. (Forrás: Út a jövőbe)


A modern társadalmakban a legtöbb ember a munkát terhesnek, „büntetésnek” tekinti, ezért keresi a lehetőséget arra, hogy mások dolgozzanak neki vagy helyette. 

Kivételek a munkamániások vagy a saját munkájukat elhivatottságból végző egyének, akik többnyire élvezik munkájukat és az érte járó elismerést, hírnevet, megbecsülést vagy jövedelmet. 

A munka örömteliségét a Csíkszentmihályi Mihály által létrehozott Flow kutatás és elmélet tárgyalja. 
"Több régi gondolkodó szerint az ember igazán akkor tudja felmérni adottságait, amikor nincs semmi dolga. Görög filozófusok szerint a szabad időnkben bontakozhat ki igazán emberi mivoltunk, ekkor van lehetőségünk saját magunk fejlesztésére… A szabad időben végzett tevékenységre használt görög scholea szóból ered az iskola szó, ami jól tükrözi azt az elgondolást, hogy a szabad idő legjobb hasznosítása a tanulás.
Társadalmunk három jellemző szabadidős tevékenysége nagyon távol áll a fenti elképzeléstől. Első a tömegkommunikációs eszközökre fordított idő. … Második a beszélgetés… Harmadik áll legközelebb az eredeti elgondoláshoz: a hobbi tevékenységek, sportolás, muzsikálás, étterembe, moziba járás.
Életünk tehát lényegében olyan élményekből áll, amelyeket a munka, a birtokunkban levő tárgyak fenntartása és a szabadidős tevékenységek közben szerzünk.Ilyen feltételek közepette zajlik az életünk, a közöttük való választás és hozzáállás dönti el, hogy napjaink összessége formátlan masszát alkot, vagy műremekké áll össze." (Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete)
A Flow témája egy időben engem is nagyon izgatott. Összefüggésekre is akadtam a Flow, a Tom Sawyer és a tanulás ill. a munka öröme témában.

A munka képe témájához végül egy videót tennék, annak illusztrálására, hogy nekem - az íráson és rajzoláson kívül - az ilyen munkahelyen, ilyen munkaeszközökkel készült alkotói munka tetszik igazán. Még nézni is gyönyörűség.

Egy aranyló színű fabolygó készül, egy kráterrel az oldalában egy csillagközi utazásról szóló animációs filmhez talán

2016. május 13., péntek

Ínhüvelygyulladás Pünkösd hetében, kórházi kálváriajárás és a családi munkamegosztás

Pünkösd hetének csütörtökjén utolért az ínhüvelygyulladás a bal csuklómban, amely olyan fájdalommal járt, hogy csillagokat láttam, nem csak éjjel, de nappal is.

Nem volt kérdés, a fájdalmat csillapítani kell, így felhívtam a reuma ambulanciát a kórházunkban, ahol közölték, hogy a doktornő szabadságon van és menjek a háziorvoshoz, ő majd ellátja a bajomat. 
Mit ad Isten, a háziorvosom szintén szabadságon volt, a helyettes háziorvos pedig elküldött a kórház sebészetére, ahol a problémámról már az ajtóban egy cédulán olvashattam, hogy nem hozzájuk tartozik, menjek az ortopédiára, vagy a traumára. Az ortopédián közölték, hogy tán a traumán kéne próbálkoznom...




És akkor azt gondoltam, hogy hazaindulok, mert tudom előre, mit mondanak az én "kis" ínhüvelygyulladás-problémámra...
Szedjek rá vénynélkül is kapható gyógyszert, kenegessem kenőccsel és pihentessem. Ezt pedig félnapos várakozás nélkül, magamtól is tudom. 

Öngyógyításba fogtam, elköltöttem a gyógyszertárban a "rokkantellátásom" egyharmadát gyógyszerre, kenőcsre és kötszerre. 

S láss csodát, tadadam..., péntek hajnalban, kétszeri felébredés és ápolás után már kevesebb csillagot láttam a derült égbolton. 



De ilyenkor derül ki, hogy - noha jobb kezes vagyok alapvetően -, vannak dolgok, amikhez szükség van a bal kezemre is, kenyér szeletelés, öltözködés, tisztálkodás... Nem lehet félkézzel, segédeszközökre, vagy segéderőre van szükség. Már az ünnepi ebéd lemondásán gondolkodtam, amikor is...

A férjem önként és dalolva, élete első igazán nagy főzéséhez elindult bevásárolni, sőt már a zöldséget is megpucolta... Igazi diétás "fivér" (nem nővér) lehet belőle.

Fokhagymás zöldbableves lesz, milánói spagettivel vega és nem vega változatban gombával; plusz fasírt, zöldséges rizzsel, a gombát és tésztát nem kedvelő családtagoknak. 



  


Lesz nagy "lepetés", ha kiderül vasárnap, hogy ki követte el az ebédet.

Nekem pedig tanulság:
Lehet, hogy ez az ínhüvelygyulladás jelzés megint, hogy valamit megint túlzásba vittem?! Hogy pihenni kell és megosztani az itthoni feladatokat, mint pl. a következő symbolon-kártyán?!


Juliska mos, miközben Jancsi fát vág


Én blogot írok, a "Zuram" főz... Hm...?!

2016. április 25., hétfő

Isten Pontja / sublerba fogva... vajon / hány pikométer?!

kulcslyukon át - haiku-kalligráfia 2016.
„Ha egy tudósnak nincs akkora súlya, amikor istenhitéről beszél, akkor ebből logikusan következik az, hogy akkor sincs különösebb súlya, ha ateizmusát bizonygatja.” 
(Vallás Szoba)  




















Az "igazi műszaki értelmiségi" csak azt fogadja el ténynek, amit mérésekkel is igazolni tud, azaz volt- és ampermérővel, vonalzóval meg tud mérni. Istent is csak akkor hajlandó tényként elfogadni tehát, ha be tudja fogni a sublerba. 

Manapság egyre több ilyen sikeres subalerba fogásról ad hírt a média.




Igaz, hogy a nagy elődök a kisebb és nagyobb léptékek irányában egyformán Istent látták az elektormikroszkóp és a csillagásztávcsövek lencséin át, de sajnos még most is - természettudományok címszó alatt - „tudományos materializmust” oktatnak az általános, a közép és felsőbb iskolákban egyaránt a nagyvilágban. 
Hallani sem akarnak a holisztikus gondolkodásról. 
A biológusok darabokra szedik az élőszervezetet mielőtt megvizsgálják, a biokémikusok pedig még meg is főzik mielőtt a mikroszkóp tárgylapjára helyezik.

„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.” (Isaac Newton, 1642-1727)
„A tudomány erősíti a vallásosságomat. Minél jobban kapcsolódom a fizikai világhoz, annál jobban hiszek az Isten valóságában.” (Hubert Aleya, a Princetoni Egyetem kémiaprofesszora)


A minap két gyémántlapka szobahőmérsékleten történő hét pikoszekundumos kvantum-összefonódását, azaz kommunikációját is ki tudták mutatni. Így a csak a szemüknek és az órájuknak hívő tudósok is megbarátkozhatnak a gondolattal, hogy nem csak az élőszervezetekben, de az élettelen gyémántkristályban is a kommunikáló Istennel találkozhatnak. 

Dr. Bruce Lipton, az új kvantumbiológia megalkotója pedig harminc éven át kutatta a sejtműködést. A hagyományos szemlélet csapdáit látva, egészen másként közelítette meg az élő szervezeteket. Őssejteken kísérletezve - különböző környezetbe helyezve őket - észrevette, hogy azok kommunikálnak a környezettel. (Attól függően lesz belőlük máj-, ideg- vagy bármilyen sejt, amilyen közegbe helyezi őket.) 



Élő állapotukban, működésük közben végzett megfigyeléseket. 
Így azt is megfigyelte, hogy a sejtek egyfajta tudattal rendelkeznek, amellyel lehetséges kommunikálni, ezáltal úgy a sejtekre, mint a genetikai programokra képesek vagyunk a saját tudatosságunkkal hatni.

Olvasom a PAF Pozitív Attitűd Formálás - Az emberibb egészségügyért facebookján:
"A műszerek igazolják, hogy a babáknak jobb az állapotuk, ha az anyukájuk kezében vannak, és ha zene szól közben.Műszerek igazolják, hogy, ha egy koraszülött babát meztelenül valamelyik szülője meztelen mellkasán tartunk naponta több órán át, akkor a baba sokkal jobb állapotba kerül, sőt, megnő a túlélés esélye. Műszerek igazolják azt is, hogy az egészséges újszülöttek is jobban alkalmazkodnak, ha az édesanyjukkal testkontaktusban vannak, és rosszabbul alkalmazkodnak, ha a "biztonságos" inkubátorban tartják őket. Műszerek igazolják azt, hogy az anya sokkal jobb állapotba kerül császármetszés KÖZBEN, ha a kisbabáját a hasából a mellkasára teszik.Azt is műszerek igazolják, hogy az anya jobban van császármetszés közben, ha az apa ott áll a fejénél, és fogja a kezét.Persze, mindezt tudnánk műszerek nélkül is. De most már műszerek is igazolják.Vajon miért nem hiszünk még így sem a kapcsolat erejében?"

....és egy kis elmélkedés a Baba utcai légzésrehabilitációs intézmény kertjében fotózott „fújszvirág” mibenlétén.



Különös összefüggésként a múlthéten a Talita To’Piro blogán levő Virághírben szereplő pongyolapitypang kis elfújható „ejtőernyős légiójához” a Baba utcai légzésrehabilitációs intézmény kertjében készült fotómat tettem illusztrációnak. (Légzésbénult festőművész barátnőmről, Doszkocs Zsuzsáról ott készült a fotósorozatom a fotóriporteri vizsgámhoz öt éve.) 

S közben azon elmélkedtem én is, hogy milyen csoda ez a növény. A bársonyos kis sárga virág egy éjszaka alatt metamorfózison megy keresztül és kész a „fújszvirág”(gyerekkoromban hívtam így). S ez kis virág milliószám nő a világban.  


El is gondolkodtam rajta, hogy egy „igazi műszaki értelmiségi” hogyan hozhatna létre egy ilyen növényt. A recept valahogy így hangzana: 

„Végy egy kis A és C vitamint keverd össze némi zöld sejtépítő masszával és sárga bársonyszálakból a virágbojtot csomózd hozzá. Mikro-bio-szobrászként építsd fel a szárát és leveleit és lehelj bele életet, majd egy éjszaka alatt a sárga szirmokból készíts fehér ejtőernyőket, magejtőernyősökkel és gömbformában tűzködjed rá a szár végén levő gömbformájú magházra és így tovább… S tedd ezt egy időben, minden réten, füves járdaszigeten, aszfaltos út repedésében, vasúti sínek kőzúzalékai között, ott ahol tavasz-nyár-ősz van, milliószám. "

A OORI Krehabon (ahol önkéntes segítője vagyok a betegek kreatív klubjának) egyszer nekifutottunk a kis sárga bóbita elkészítésének pamutszálakból. Hát nem volt egyszerű mutatvány, de életet sajnos nem tudtunk lehelni belé. 

Üde látványától viszont talán jobb kedvre derültek aznap a betegek a kőkemény terápiák után.

A Boldogság pedig valahogy így néz ki molekuláris szinten. :)
Egy protein molekula húz egy nagy endorfin labdát az agykéreg felé, ami ott a boldogság érzésével áraszt el minket.







Mr. Washington fanatikus pázsitrajongó volt. Kertjeink meglehetősen ellentmondásos viszonyban állottak egymás­sal. Mr. Washingtont évente egyszer elővette a gyomirtó mánia, becézgetni kezdte permetezőgépét, és a garázsban gyilkos főzeteket kotyvasztott. Akciói rendszerint rossz vé­get értek.Egy reggel rajtakaptam, amint épp a pitypangokat per­metezi a kertemben. — Azt hittem, nem fog haragudni —mondta, igazának teljes tudatában.De igenis, haragszom! Megölte a virágaimat! — mondtam visszafojtott megvetéssel.Virágok?! — vágott vissza. — Hiszen ezek gyomok!— kiál­tott fel, és undorral mutatott pitypangjaimra.Gyomnak azokat a növényeket nevezzük, amelyek ott nőnek, ahol az ember nem akarja, hogy nőjenek. Másképpen fogalmazva, csak nézőpont kérdése, hogy mi gyom és mi nem az. Ami pedig engem illet, nos, tudja meg, szerin­tem a pitypang nem gyom, hanem virág!Lótrágya — mondta, és hazatrappolt, hátha ragályos az őrültség.Történetesen én nagyon szeretem a pitypangokat. Minden tavasszal szépséges, sárga virágszőnyeg borítja kerte­met anélkül, hogy a kisujjamat is megmozdítanám. Ők is teszik a dolgukat, én is. A fiatal levelekből pikáns salátát lehet készíteni. A virágok kellemes zamatot és elegáns színt kölcsönöznek a kitűnő, könnyű boroknak. Ha a gyökerét megpörköljük, megőröljük és leforrázzuk, az eredmény kel­lemes, kávészerű ital. A legzsengébb hajtásokból kitűnő tea készíthető. A kifejlett levelek szárítva lazító hatásúak, magas a vas- illetve az A- és C-vitamin-tartalmuk.A pitypangot a méhek is kedvelik: első osztályú mézet készítenek nektárjából.Ez az élő kövület mintegy 30 millió éve él a Földön. Leg­közelebbi rokona a saláta és a cikória. A hivatalos besorolás szerint a fészkesvirágzatúak családjába, a Taraxacum faj­hoz tartozik. Neve francia eredetű, jelentése oroszlánfog.Egész Európában, Ázsiában és Amerikában elterjedt nö­vény, s mindenhová a maga lábán jutott el. Ellenáll a rova­roknak, melegnek, hidegnek, esőnek, szélnek, emberi lé­nyeknek.Ha a pitypang ritka volna és kényes, az emberek boldogan fizetnének 14,95 dollárt egy cserépért, saját kezűleg, üvegházban nevelgetnék őket, pitypangegyleteket alapítanának és így tovább. De a pitypang mindenütt él, semmi szüksége ránk, és azt csinál, amit akar. Ezért aztán gyomnak tituláljuk, s irtjuk, ahol csak érjük.Én azt mondom, Isten kegyelméből, igenis virágok, és ami azt illeti, nem is akármilyenek. Megtiszteltetésnek tartom, hogy a kertemben nőnek, és akarom, hogy ott legye­nek. Sok-sok jó tulajdonságuk mellett ráadásul varázserővel is rendelkeznek. Amikor a virágból bóbita lesz, ha a szárnyas magvakat mind szertefújod, teljesül egy kívánsá­god. Igazi varázslat. S ha épp szerelmes vagy, gyönyörű koszorút fonhatsz belőle kedvesednek.Lefogadom, hogy a szomszédom kertjében nincs olyan növény, ami a pitypanghoz fogható volna!És ha ez még mindig kevés, ne feledd, a pitypang ingyen van. Senki nem büntet meg, ha leszakítod. Annyit vihetsz haza, amennyit csak elbírsz. Még hogy gyom! (Robert Fulghum)