Szent Ignác napjára - Harminc kegyelem

Klimax a kánikulában - avagy fürdünk saját levünkben...

Nem elég a 40 fok odakint, elhagyva az 59. életévemet  mára el kell fogadjam, hogy "banyakórral" köszöntött be nálam is saját levemben való fővések vagy inkább hűlések?! korszaka.

Utána olvasva a klimax fiziológiájának és kémiájának, s megértve mi miért is történik velem, talán jobban el tudom viselni a következő éveket. A hozzáállásom a döntő, az gondolom. 


Idegsejtek lehetnek a felelősek - olvasom a napidoktor.hu-n

Ahogyan nemrégiben a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent, az UA College of Medicine kutatói közelebb jutottak a hőhullámok és az izzadás mechanizmusának megismeréséhez. A tudósok beazonosítottak egy KNDy nevű idegsejt csoportot a hipotalamuszban, amely valószínűleg kontrollálja a hőhullámok kialakulását, valamint kapcsolatot teremt az idegrendszer és a hormonális jelek közt.

A kísérletek során a kutatók mesterséges menopauzát hoztak létre patkányokban az ösztrogén hormon kivonásával. Kiderült, hogy azoknál a patkányoknál, amelyeknél a KDNy neuronok inaktiválódtak, alacsonyabb volt a testhőmérséklet. Ebből arra következtettek, hogy ezek kontrollálhatják a vazodilatáció nevű folyamatot, vagyis tágítják az ereket, hogy több vér folyhasson át rajtuk.

A KDNy neuronok ugyanis a keringő ösztrogénre reagálnak. Ha ez utóbbi szintje lecsökken – ahogy a klimax alatt történik – a neuronok „megzavarodnak”, egyre nagyobbra nőnek és egyre több ingerületátvivő anyagot gyártanak. Mivel pedig kapcsolatban vannak az agy hőtermelő központjával, megnövekedett aktivitásuk téves üzenetet közvetít: „nagyon meleg van”. Így tehát beindul a vazodilatáció, vagyis a hőleadás – elkezdünk izzadni, hőhullámok jelentkeznek.


Az izzadás kémiájáról pedig jogagrubedli.hu oldalon találtam jó leírást.

Az izzadás természetes jelenség, feladata a testhőmérséklet szabályozása, és az anyagcsere során felhalmozódott káros méreganyagok kiválasztása. Végterméke kellemetlen szagú folyadék, mely vízből, ásványi sókból, hormonokból, savakból és egyéb anyagokból áll. Az izzadságot a verejtékmirigyek termelik, melyekből összesen 2–5 millió található a test különböző pontjain. A mirigyek kis csatornákon keresztül csatlakoznak a bőrpórusokhoz. Működésüket a központi idegrendszer szabályozza. Két fő fajtájuk bocsátja ki az izzadságot. Az ekrin nevű mirigyek teljes testfelületet behálózzák, legsűrűbben a tenyereken, a talpakon és a homlokon helyezkednek el. Ezek szerepe a test hűtése, hőszabályozása, valamint a bőrt védő savköpeny fenntartása. Az általuk termelt verejték színtelen, szagtalan, enyhén sós folyadék. A mennyisége elsősorban a külső hőmérséklet emelkedésével növekszik, illetve akkor, ha megerőltető tevékenységet végzünk.

Az apokrin mirigyek a serdülőkor idején kezdik meg működésüket. Hónaljban és a nemi szervek környékén találhatók, és sűrűbb összetételű izzadságot bocsátanak ki. Itt kevesebb szerep jut a test lehűtésének, sokkal inkább stresszhatás, szorongás és fájdalom hatására növekszik meg a mennyisége.

Mit tartalmaz a verejték?

Az izzadság legnagyobb része vízből áll, azonban ásványi anyagokat, nyomelemeket, fehérjéket és enzimeket is tartalmaz. A verejtékmirigyek igen híg, kissé savas folyadékot termelnek, amely főleg nátrium-kloridot, kálium-kloridot, tejsavat és karbamidot tartalmaz. Az izzadság összetételéből az immunrendszer állapotára is következtetni lehet

Honnan jön a szag?

Az izzadsággal azonosított kellemetlen szagokat olyan baktériumok okozzák, amelyeket pont a sós tartalmú veríték pusztított el - bomlásuk eredménye a testünk illata, ha sok izzadság termelődik. A Streptococcus albus baktérium tejsavat választ ki, amelyet más baktériumok megemésztenek. A folyamatban keletkező termékek többsége karbonsav, például butánsav (vajsav), pentánsav (valeriánsav) és hexánsav (kapronsav). A verejték más vegyületeket is tartalmaz, például hormonokat, butándiont (ennek a szaga a sajtéra emlékeztet) és "hónaljszagú" 3-metil-2-hexénsavat.


Miért más a szagunk?

A verejték összetevőinek mennyisége, aránya egyénenként különböző, ezért nem egyforma az emberek testszaga. Ez az arány sok mindentől függ. Például a menstruációs ciklus során változik a nők hónalji izzadságában található feromonok mennyisége, ezáltal a verejték szaga is. Az izzadság összetétele függ a táplálkozástól is: bizonyos aromaanyagok, mint a fokhagyma, a vöröshagyma és az erős fűszerek, valamint a vitaminok, például a B-vitamin, kiválasztódhatnak a verejtékben, jellegzetes szagot adva annak.

Miért pont a hónaljunk büdös?

Az apokrin mirigyek – melyek a serdülőkorban lépnek működésbe, és a szexuális hormonokkal vannak kapcsolatban, nemiségünkre jellemző illatot termelnek. Ezek a mirigyek jellemzően az intim testrészek – emlők, nyak, hónalj – környezetében találhatók. Ezek mindig a szőrtüsző mellett nyílnak a bőrfelszínre, azért felelősek, hogy „szagcsapdába” ejtsék a kiszemelt párt. A feromon hormon által termelt folyadék is színtelen, ennek az illatát azonban – ha nem nyomja el dezodor, tusfürdő vagy parfüm – akár érezni is lehet. Termelődésüket befolyásolja a hormonszint, így nőknél elsősorban a menstruációs ciklus, de a hangulat is. Ez az illat néha még parfümök alapanyagaként is ismert lehet, ám nagyon gyorsan bomlik, azonnal reakcióba lép a bőrön található összes más anyaggal, így kipárolgása büdösebb, kellemetlenebb.

A hónalj szőrzete erős szerepet kap abban, hogy rajta megüljön a büdösebb mirigyváladék. Ma már minden magára adó nő – és sok férfi is – leborotválja, legyantázza a hónaljszőrzetet, a szőrzet eltávolítása ugyanis segít az izzadtság szag elkerülésében. Az izzadást tehát nem lehet – nem is szabad! – teljesen meggátolni, de a hónaljban illatosított, vagy szagmentes, a mirigyváladékot közömbösítő szereket használni bátran lehet – a hónaljban ugyanis az összes veríték-mirigy mindössze 1%-a található.

Mit tegyünk?

Izzadjunk! Semmiképpen se zárjuk el a verejtékmirigyeket, ne gátoljuk a kiürülést, mert az a mirigyek megduzzadásához, elégtelen működéséhez vezethet. Az izzadtság önmagában színtelen és szagtalan, a kellemetlen illat akkor érezhető, ha a verejtéket nem távolítja el valaki idejében a testéről vagy a ruházatról. Ebben az esetben a bőr, valamint a benne lévő mikroorganizmusok bomlási terméket hoznak létre, ami már kellemetlen is lehet. A nedvességet hintőporral érdemes felitatni. A kellemetlen testszagot okozó baktériumokat pedig illóolajokkal, pl: teafa, levendula, fenyő és az örök sláger, a borsmenta segítségével lehet kordában tartani.

A megfelelő táplálkozás is segíthet: klorofilban gazdag ételeket érdemes fogyasztani: zöld, leveles zöldségeket, mint pl: a káposzta, vagy a spenót.

A stresszes izzadást egészséges belső egyensúly kialakításával lehet a leginkább kordában tartani. Mozgással, jógával, rendszeres testi és mentális felfrissüléssel lehet kialakítani a szervezet és az idegrendszer olyan állapotát, amelyet a külső környezet hatásai nehezebben billentenek ki egyensúlyi helyzetéből.

A legmelegebb időszakban az öltözködés is befolyásolja az izzadást. A bőrfelszínnek – éppen az izzadás mértéke miatt – nem kedvez a műszálas, testhez tapadó anyag, ilyenkor inkább laza, pamut vagy lenvászon viselet ajánlott. A testet elfedő lenge ruha, amilyet például a mediterrán országok lakói viselnek, nemcsak a káros napsugaraktól óvja a bőrt, hanem az izzadás okozta fertőzésektől is.


Emberek időjáráshoz való alkalmazkodásra pedig a www.tudtad.com oldalon találtam tömör magyarázatot


Az emberek melegvérűek, meg kell tartaniuk állandó 37 Celsius fokos testhőmérsékletüket. Ha ez a testhőmérséklet jócskán megemelkedik vagy csökken, dehitrációhoz, vagy az esetleg halálos kimenetelű hypothermiához vezethet: ha nagyon leesik a testhőmérséklet, fagyást vagy hypothermiát, azaz fokozatos testi és szellemi leépülést eredményez.


Az izzadás Fizikai tevékenységek felgyorsítják a test anyagcseréjét, és intenzívebb izzadást ereményeznek. Az izzadság párolgásával csökken a bőr hőmérséklete. Szélsőséges körülmények között a test óránként akár 4 liter folyadékot is veszíthet.
Meleg viszonyok között az emberi test úgy védekezik a forróság ellen, hogy fokozza a véráramlást a végtagokba. A különösen nagy meleg vagy a fizikai tevékenység verejtékezést idéz elő, amikor az izzadtság párolgásával lehűl a bőr. Mindössze egy hét, vagy egy kicsivel több kell az embereknek, hogy hozzászokjon a mérsékelt meleghez, ekkor a verejtékezés és a keringési rendszer sokkal hatékonyabbá válik.

Hidegben az emberi test eleinte úgy tartja vissza a hőt, hogy összeszűkíti a bőr alatti ereket. Ezt általában hidegrázás követi, ezzel felgyorsul a test anyagcseréje, s extra hő termelődik. Az ember nehezen viseli a hideget, és általában nem is tud hozzászokni. A történelem során  tudományos törekvésének nagy része arra irányult, hogy kényelmesebben élhessen környezetében.



A hűtésért felelős mirigy Az izzadságmirigyek a bőr alatti szövetben helyezkednek el. A verejtékcsatornán keresztül szállítják az izzadságot a bőrfelületre. A verejték párolgásával a bőr lehűl. Ha nyirkos a levegő, az izzadság lassabban párolog. 

Mi az összefüggés Piliscsaba, a Monori járás-beli Pilis és a Normafa között?

Június közepén egy különleges születésnapra voltunk hivatalosak a férjemmel. Az egyik barátunk édesanyjának ajándéka Casta Diva címmel egy zártkörű zenés irodalmi est volt a Klarissza-Házban, Piliscsabán, melyre összehívták a családot és a barátokat is.

Casta Diva – monodráma; Szerző: Baranyi Ferenc; Előadó: Pánti Anna; Zongorán kísér: Hegedűs Valér; A kétszáz éve született Schodelné Klein Rozália az Erkel-féle operatársulat egyetlen európai hírű énekesnője volt. A Hunyadi László ősbemutatóján ő énekelte Szilágyi Erzsébet szerepét, a Normafa is őmiatta Normafa. Hogy miért? - Erre is választ ad Baranyi Ferenc monodrámája. Forrás: Port.hu

A szerző, Baranyi Ferenc az est felvezetőjében elmesélte a személyes érintettségét a Casta Diva című monodráma megírása okán, s azt is ahogyan a darabot aztán egyenesen Pánti Anna operaénekesnek testre szabottan dramatizálta.

Pilis

Itt született 1937-ben Baranyi Ferenc, Kossuth-díjas költő, aki a közeli Nyáry-család sírkertjében még gyerekkorában megpillantott két sírt, Schodelné Klein Rozália vörösmárvány- és Nyáry Pál sziklasírját. Majd felkutatta e két ember szerelemének a történetét, melynek egyik kulcshelyszíne a Normafa volt.

„A lárma fölé

Májusban mindig a budai hegyekbe hajt valami leküzdhetetlen erő. Fel, a szmog, a gondok, a lárma fölé. A nap, a csillagok közelébe. Kicsit kvaterkázni a Mindenséggel.

Igen, az ember mindig azzal áltatja magát, hogy ha felkaptat a budai hegyek valamelyikére, fölébe kerül a városnak, azaz legyőzi, maga alá gyűri azt. Aztán rendszerint fordítva sül el a dolog: "a lábunknál heverő" város a maga panorámikus, bontatlan teljességében még lenyűgözőbbé válik, még jobban meghódít bennünket. Ezt élem át mindig, ezt a gyönyörű vereséget, amikor a Széchenyi-hegyről a jánoshegyi kilátó felé igyekszem. Balról a budakeszi erdő sejtelmes susogása, jobbról a Zugliget irányába táguló és tárulkozó körkép. Tekintetem végigröppen a völgy felett, meg-megáll a Hunyadorom és a Tündér-hegy tájékán, hogy aztán, amikor végre magam elé nézek újra, beleütközzön a Jánoshegy haragoszöld tömbjébe. Ez az "ütközés" rendszerint a félúton, a Szabadsághegy legmagasabb pontján, a Normafánál következik be. Bele is bódulok ebbe az ütközésbe, olyannyira, hogy hosszasan elidőzöm ezen a helyen, padra roskadva, vagy a gyepre heveredve.

Az eredeti Normafának már csak a legendája létezik.

Az öreg tölgyfát, amelynek árnyat adó koronája alatt Mátyás király is megpihent annak idején, a múlt század végén villám sújtotta. A helyére ültetett bükk a harmincas években kidőlt. Mindenki sajnálta, még a megmentésére is történt kísérlet: csonka törzsét a Margitszigetre szállították s ott az artézi-medencébe helyezték. Úgy vélték, hogy a meszes víz majd tartósítja, mintegy bebalzsamozza a becses rönköt. Sajnos a remények nem igazolódtak: a második Normafa maradványa teljesen szétkorhadt a vízben.

Ám emlékét nemcsak a helyére 67-ben ültetett bükkcsemete élteti, hanem egy szép, másfél évszázados történet is. Akármilyen hihetetlenül hangzik is manapság, de volt idő, amikor a művészek még szerették egymást. Nem irtóztak egymás látásától, nem tettek keresztbe egymásnak a színházban és a társadalmi életben, hanem jó szívvel voltak együtt még a hétvégéken is. Közös kirándulásokat szerveztek a budai hegyekbe, letanyáztak itt, az öreg tölgyfa árnyékában és szavaltak, énekeltek egymás gyönyörűségére.

Schodelné Klein Rozália akkoriban a Nemzeti Színház egyetlen európai hírű primadonnája volt. Ő alakította Szilágyi Erzsébetet a Hunyadi László ősbemutatóján, 1844-ben.

Az egyik kirándulás alkalmával, művésztársai unszolására, elénekelte itt, ezen a helyen Bellini Norma című operájának a nagyáriáját. Casta Diva - szállt az ének a nap felé, mint áldozati füst. Caasta Diva, che inargenti queste sacre antiche piante - Szűzi Istennő, aki beezüstözöd ezeket a szent, öreg fákat. Szállt az ének és beezüstözte a kollégák, barátok kedélyét. Schodelné oly nagy tetszést aratott Norma híres áriájával a szabad ég alatt, hogy a jelenlévők az öreg tölgyet azonnyomban elnevezték Normafának.

Bizonyosan varázslatos volt az ének. Sajnos, hangrögzítés nem létezett még akkor, de a korabeli ítészek lelkendezéséből következtetni lehet az erdélyi származású énekesnő művészetének lenyűgöző voltára. A Honművész 1837. december 3-i számában például így írtak róla, éppen egy Bellini-bemutató után:

"Schodelné asszony meglepett művészi előadásával, egészen magunkon kívül ragadott. Úgy van, magunkon kívül ragadt; s ezt nem magasztaltság, nem dicséretre perdült szókeresés mondatja velünk, hanem tiszta kebelérzet. Mert ő csakugyan képes olvadó hangjával a lelket a végtelenbe fölemelni."

Nekem egyébként személyes közöm is van Schodelnéhez. Pilisen születtem, de a szomszédos faluban, Nyáregyházán nevelkedtem. Schodelné falum egykori földesurának, Pest megye haladó gondolkodású alispánjának, Nyáry Pálnak volt a kedvese. Nyáryt a szabadságharc folyamán kifejtett aktivitása miatt Königgrätz várába zárták a világosi összeomlás után. Schodelné, lemondva a sikerről, a világot jelentő deszkákról, a hódolattal felérő ünneplésekről, Nyáregyházára költözött, vezette a Nyáryak birtokát és küzdött szerelmese kiszabadításáért, amit nem érhetett meg: 1854-ben, negyvenhárom esztendős korában meghalt. Sírja most is meg van a nyáregyházi akácerdőben, diszkrét távolságban Nyáry Pál sziklasírjától.

A két sír és a hozzájuk kötődő romantikus történet nyitotta rá először a lelkemet az opera műfajára. Schodelnének is köszönhető, hogy megszerettem az operát - s hogy ezt az operaszeretetet időnként a képernyőn is kiélem. És a Normafa így kötődik az én kicsiny falumhoz. Ezért, ha rámtör a honvágy, mindig feljövök ide, ha már hazamenni, elbocsátó közegembe visszaruccanni csak ritkán enged az idő múlásával egyre inkább elhatalmasodó nehézkesség, meg a mind sűrűbbnek tetsző élet. A Normafa oldja békévé bennem a falu és a város századok óta szított ostoba viszályát és teszi hazámmá az ország egészét.

No, meg egy másik "lokálpátriámmá" a tizenkettedik kerületet...”

(részlet Baranyi Ferenc: A Normafától a Normáig című  tárcagyűjteményéből  

Pánti Anna Erkel Ferenc díjas énekes tehát a naplóját író Schodelnévé vált erre az estére.

Sírva-nevetve emlegetve benne karrierjének fontos dátumait, kollégákkal való napi kapcsolatait, a küzdelmes előadásokat, a kritikusokat és a kedveshez, a Nyáry Pálhoz fűződő történeteket és drámákat. Felcsendültek a Schodelné által is énekelt dallamok, köztük a Norma ária is.

Pánti Anna (Belényes, 1960. szept. 13.– ): énekesnő (koloratúrszoprán). Énektanulmányait 1975–1979 között Nagyváradon a Népi Művészeti Főiskola ének tanszakán, ezt követően pedig magánúton, majd 1979-től 1984-ig Papp Magda irányításával végezte. 1989–90-ben az Operaház ösztöndíjasa, 1990-től magánénekese. 1990-ben a bp.-i Erkel–Kodály Nemzetközi Énekversenyen Erkel-különdíjban részesült. F.Sz. Az Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola); Gara Mária (Erkel F.: Hunyadi László); Olympia (Offenbach: Hoffmann meséi). Forrás

A művésznő zongorakísérője Hegedüs Valér volt. Emlékezetes részlete az előadásnak a Rákóczi induló-játéka volt, mellyel a forradalmi-történelmi időszakot illusztrálta.

Schodelné Klein Rozália: Színészek gyermeke, akit Klein János zenész örökbefogadott. Schodel János, aki akkor Kolozsváron zenetanító volt, már 5 éves korától (1816) kezdve tanította a rendkívül csengő hangú gyermeket, 15 éves korában (1826) nőül vette és Olaszországba vitte, ahol teljesen kiképezte nemcsak az ének művészetében, hanem a játékban is. 1829-ben Agathe szerepében (Weber: A bűvös vadász) debütált Pozsonyban. Bécsbentovábbképezte magát, s ottani társulatok tagja lett évekre. Közben Európa-szerte vendégszerepelt. 1836. szeptember 26-án Kolozsvárott a nemzeti színházban koncertet adott jótékony célra. 1837-ben a Pesti Német Színházban szerepelt, s ekkor szerződtette az éppen nyíló (magyar) Nemzeti Színház. A társulat első számú szopránja lett, noha állandó támadások kereszttüzében állt. A jóval szerényebb képességű[forrás?] Déryné Széppataki Róza szüntelenül intrikált ellene.[forrás?] 1841-1842-ben nyugat-európai színházakhoz szerződött. 1843-ban újra a pesti magyar társulat tagja lett, immár pályája végéig. 1848 nyarán Normaként, 1849-ben Lady Macbeth (Verdi: Macbeth) szerepében vett végső búcsút a közönségtől; ezután Nyáry Pál birtokára vonult vissza, akihez sok éve tartó szerelem fűzte. Közös sírba temették őket a nyáregyházi birtokon.

Nyáry Pál: (1806-1871) liberális nemesi politikus, 1835-től Pest megye főjegyzője, majd Pest–Pilis–Solt vármegye alispánja. A reformkor és a szabadságharc neves személyisége, Kossuth híve. A szabadságharcban való részvétele miatt 10 évi várfogságra ítélték, ahonnan 1856-ban tért vissza felújított kúriájába. Hazatérése után iskolát szervezett a faluban, felismerte az alsóbb néprétegek iskoláztatásának, szakképzésének szükségességét. A temető melletti platánfasor végén található Nyáry Pál valamint társa, a Nemzeti Színház európaszerte ismert operaénekesnője, Schodelné Klein Rozália sírja. Végakaratuk szerint a Nyáry-család sírkertjében nyugszanak.

A Normafa eredetileg egy, a Budai-hegység keleti peremének tisztásán álló terebélyes öreg bükk (Fagus sylvatica) volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent. A fát többször is villámcsapás érte, és 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította. A fa arról kapta nevét, hogy a Nemzeti Színház tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek, amikor nem volt színházi előadás – ide jártak pihenni, és egy alkalommal, 1840-ben Nyáry Pál átnyújtotta Schodelné Klein Rozália világhírű opera-énekesnőnk részére a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót, aki örömében ekkor elénekelte Bellini Norma című operájának Casta Diva nagyáriáját, amely ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti queste sacre antiche piante" (Szűzi Istennő, aki beezüstözöd ezeket a szent, öreg fákat). A Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját.

„Schodelné asszony meglepett művészi előadásával, egészen magunkon kívül ragadott. Úgy van, magunkon kívül ragadt; s ezt nem magasztaltság, nem dicséretre perdült szókeresés mondatja velünk, hanem tiszta kebelérzet. Mert ő csakugyan képes olvadó hangjával a lelket a végtelenbe fölemelni.” – Honművész, 1837. december 3.

Ennek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. Eredetileg Viharbükk volt a fa neve.

Évadzáró Normafa-túra

A közelmúltban pedig a színházi évad végét egy különleges programmal tette emlékezetessé a MASZK Országos Színészegyesület: egy régi hagyományt felelevenítve kirándulást szerveztek a Normafához. A jégkárt szenvedett erdő megújításához a színészek szimbolikusan egy bükkfa ültetésével járultak hozzá.

Az 1800-as években a régi Nemzeti Színház színészei a játékszüneti normanapokon rándultak ki az akkor még Viharbükknek nevezett fához, ahol Schódelné Klein Rozália 1840-ben énekelte el Bellini Normájának áriáját; innen ered az 1927-ig állt nevezetes bükkfa, valamint ennek nyomán a környék elnevezése – idézte fel a Normafa múltját Papp János színművész, aki több kollégájával együtt részt vett a MASZK Országos Színészegyesület hagyományteremtő szándékkal megrendezett első, évadzáró Normafa-túráján. Forrás

2015. június 20.

Antalffy Yvette