SERENDIPITY

TEGNAP - MA - HOLNAP

SERENDIPITY
Az a természetes adottság, hogy véletlenül érdekes és értékes dolgokra bukkanunk

MANDALA-MESÉLŐ IGAZGYÖNGYHALÁSZAT

Olyan komplex önismereti együttléteket kínál a MANDALA-MESÉLÉS, amelyek segítségével néhány alkalom után felszínre kerülhet, hogy valójában kik is vagyunk, személy szerint milyen feladatokkal születtünk a világra.

Önfelfedezéseket tehetünk életünk olyan területein is, ahová még eddig nem merészkedtünk el. Lehet, hogy ezek a felfedezések segítenek ki az esetleges megtorpanásainkból.

Szemben az általános irányzattal, mely szerint úgy érthetünk meg folyamatokat, ha darabjaira szedjük és elemezzük, a MANDALA-MESÉLÉS az egymással teljesen szembenálló irányzatokat és eszközöket szintetizálja egy fajta személyes egységbe.

Mindenkinek más és más az útja. A MANDALA-MESÉLÉS módszerével bárki rátalálhat nem csak erre a saját útra, hanem a nagy egységes egészben való helyére is.

Magam nem csoportvezetőként, hanem inkább segítőként és természetesen aktív résztvevőként vagyok jelen ezeken az alkalmakon.

Személyes odafordulással és figyelemmel veszek részt mindenki útjának megtalálásában.

A rendkívüli helyzeteket, különös gonddal kezelem a csoport tagjainak aktív segítségével. Mindenki tanulhat belőlük és beleépítheti a maga személyes életébe a tapasztaltakat.

Fontosnak tartom, hogy naprakészen, aktuális élethelyzeteket is belevonjak közös munkába.

Eszközeim ebben a MANDALA-MESÉLÉSBEN:

- Egy-egy szépirodalmi alkotás, amely a gerincét és folyamatosságát adja az együttléteknek.

- Megfelelő zenei illusztrációk.

- Képzőművészeti alkotások.

- Tudományos-ismeretterjesztő irodalmak.

- Filmek

- Ezoterikus eszközök:

-Symbolon kártya, Ji-king, Transzformáció játék, Belső gyermek kártya stb.

Nem szükséges a MANDALA-MESÉLÉSHEZ semmilyen művészeti előképzettség. Általános szimbólumokkal (a pont, a kör, a vonalak, a görbék, színek stb.) dolgozunk és alkotjuk meg belőlük a MANDALÁINKAT.

Minden foglalkozás alkalmával egy MANDALA készül, melynek történetét meséljük el egymásnak. Ez a személyre szabott MANDALA-MESE, melyből a folyamat végén saját MANDALA-MESEKÖNYV áll össze.

A végén a legszebb mandaláikat átdolgozhatjuk selyemre, üvegre, vagy a festészet, a grafika, a kerámia bármely eszközével újra gondolhatjuk, meghívott művészek és művésztanárok segítségével.

MAGAMRÓL:

52 éves vagyok. 32 éve házasságban. 2 felnőtt fiúgyermekem van.

10 éve találtam rá egyfajta szellemi útra, saját életem fordulópontján.

42 éves koromig műszaki pályákon működtem, villamosgép-tervezőként és nyomdai előkészítőként. Majd komolyabb betegségeim döbbentettek rá, hogy az utam más felé vezet, mint amin addig jártam. Akkor találtam rá több párhuzamosan működő iskolára, amelyekben külön-külön fedeztem fel magamnak a művészeteket, a filozófiát, a pszichológiát és az engem továbbra is érdeklő természettudományokat.

2007. június végén végeztem a Mantra Alternatív Természettudományi Szabadegyetemen, melynek diplomamunkájaként elkésztettem saját MANDALA-MESEKÖNYVEMET. Ez a dolgozatom már a további lehetőségeket is tartalmazta a módszer továbbadásról az önfelfedezés útján.

2007. őszére összeállt a kép bennem, hogy egy életmód-életvitel tanfolyamon lehetne továbbadni felismeréseimet, hogy másoknak is gyakorlatban megtapasztalható legyen ez az önismereti út.

NÉHÁNY GONDOLAT REMETE SZENT ANTALTÓL

Az Atyák mondásai tudósítanak Szent Antal jellemző mondásairól és viselkedéséről, amelyek az evangéliumból fakadó jámborságát és vallásos józanságát tanúsítják.

Egyszer egy szerzetest társai szerfölött dicsőítettek Antal jelenlétében. A szent hívatta és próbára tette őt, hogy képes-e a megbántás elviselésére. Amikor erre képtelennek bizonyult, ezt kellett hallania: ,,Olyan faluhoz hasonlítasz, amelynek házai kívülről díszesek, belülről azonban kifosztották a rablók.''

Valaki egyszer tanúja volt annak, hogy Antal a látogatóba érkező szerzeteseket milyen -- szerinte éppen nem aszketikus -- módon fogadta és vendégelte meg. Az az ember vadász volt. Antal fölszólította, tegyen nyilat az íjára és feszítse jól meg. Az ember úgy tett, de megjegyezte: ,,Ha túlságosan megfeszítem, eltörik.'' Erre az ősz Antal ezt mondta: ,,Így fognak járni a szerzetesek Isten művének végzése közben (a szerzetesek aszketikus gyakorlatait értették ezen abban az időben), ha mértéken túli erőfeszítést kívánunk tőlük.'' Máskor meg ezt mondta: ,,Sokan elemésztik testüket önsanyargatásaikkal, de mivel hiányzik belőlük az ítélőképesség adománya, messze járnak Istentől.''

A szent kiemelkedő testvéri magatartásáról ad hírt a következő történet: Egyszer egy szerzetes Abba Elias ,,kolostorában'' bűnbe esett, és kitaszították. Antalhoz jött, aki szívesen fogadta, aztán visszaküldte kolostorába. A szerzetesek azonban ismét elkergették. Visszatért tehát Antalhoz és elmondta: ,,Nem akarnak újra befogadni.'' Akkor Antal követet menesztett oda, s ezt üzente: ,,Egy hajó hajótörést szenvedett és rakománya elveszett. Csak nagy fáradtsággal tudott kikötőbe menekülni. Ti azonban azt is a tengerbe akarjátok szórni, ami megmenekült.'' Amikor a szigorú szerzetesek megértették Antal szavait, visszafogadták a testvérüket.

---

Istenünk, ki Remete Szent Antalnak megadtad, hogy a pusztában szolgáljon Neked, kérünk, segíts minket közbenjárására, hogy önmagunkat megtagadván Téged mindig és mindenek fölött szeressünk!

(A szentek élete)

FIGYELMEM ÖNÉLETRAJZA

"FIGYELMEM ÖNÉLETRAJZA" (Pilinszky János)

Nagyon érdekes szellemi játékra akadtam Herrmann Hesse: Üveggyöngyjátékának olvasása kapcsán.

A szabadság napjaira, éveire a Kasztáliában tanuló diákoknak az volt a feladata, hogy rendre Életrajzot kellett írni: egy úgynevezett életírást, azaz egy kitalált s tetszés szerinti korba helyezett önéletrajzot.

"A tanuló feladata az volt, hogy valamely régebbi kor környezetébe és kultúrájába, annak szellemi égöve alá képzelje vissza magát, abban kitaláljon egy neki megfelelő létformát. " Ebben a szabad játékos formában az ősi ázsiai újjászületés- és lélekvándorláshit maradéka élt tovább - minden tanár és diák jól ismerte azt az elképzelést, hogy mostani létét korábbiak előzhették meg más testben, más korokban, más feltételek között Szigorú értelemben véve ez persze nem volt hit, még kevésbé valamiféle tan. Gyakorlat volt, a képzelőerő játéka, hogy megváltozott helyzetekben és környezetben képzelhessék el Énjüket. ...óvatos behatolást gyakoroltak letűnt kultúrákba, korokba országokba. Megtanulták, hogy álarcként, egy entelecheia mulandó öltözeteként szemléljék saját személyiségüket. "

A SZENT ANTAL LÁNCTÓL A MANDALA-MESE GÖMBHÁLÓIG

Sok SZENT ANTAL LÁNCUNKAT összelinkeljük, és így kerülünk egyik meséből a másikba. Majd bejárjuk be az egyre növekvő Mandala-mese gömbhálóját.

Mandala-mese gömbháló

Úgy mondják, hogy az Indra palotájában van egy gyöngyháló, amelyet úgy fontak, hogyha az egyik gyöngyszemre néz valaki, akkor az összes többit is látja benne tükröződni. Hasonlóképpen a világ minden egyes objektuma sem csak önmagában van, hanem benne foglaltatik az összes többi objektum is, és igazából egyszerre minden más is. Minden porszemben számtalan Buddha van jelen egyszerre.

Sir Charles Eliot

SZENT ANTAL LÁNC

avagy hogyan jutunk el öt lépésben a kolbásztól Platonig?

A SZENT ANTAL LÁNC, amit más néven FUTÓTŰZ KOMMUNKÁCIÓNAK is neveznek.

Hogyan is működik ez?

Umberto Eco: A Foucault-inga című regényében találtam meg a jó példamesét hozzá. Íme:

„Tapasztalatot, tudást halmoztam fel, és nem dobtam ki semmit. Mindent kicéduláztam. A céduláimat nem vittem számítógépre (a kompjúterek épp akkortájt kerültek piacra, Belbo úttörőnek számított), kézműves eszközökkel dolgoztam, de keresztmutatókkal ellátott, puha kartonlapokból én is létrehoztam azért egy memóriafélét. Kant→ködelmélet→Laplace… Kant→Königsberg→Königgsberg hét hídja→topológiai teorémák… Kicsit úgy, mint amikor azt a játékos feladatot kapja az ember, hogy képzettársítás útján, öt lépésben jusson el a kolbásztól Platonig.

Lássuk csak: kolbász→disznó→sörte→ecset→menierizmus→idea→Platon.

Gyerekjáték. A legolcsóbb kéziratból is ki tudtam csikarni vagy húsz cédulát a maga Szent-Antal-láncába. Szigorú alapelv szerint dolgoztam, úgy, ahogy – szerintem – a titkosszolgálatok is: egyik információ sem jobb a másiknál, az a fő, hogy mind meglegyen, s hogy azután megkeressem az összefüggéseket. Összefüggések mindig akadnak, ha tényleg meg akarja találni őket az ember.”

MESEMONDÓK KRÉDÓJA

Hiszem, hogy a képzelet erősebb a tudásnál,

hogy a mítosz igazabb a történelemnél,

hogy az álmok hatalmasabbak a tényeknél,

hogy a remény mindig győzedelmeskedik a tapasztalat felett

hogy a nevetés az egyetlen gyógyír a bánatra.

És hiszem, hogy a szeretet erősebb a halálnál.

Robert Fulghum

Már az óvodában megtanultam mindent,
amit tudni érdemes

(Tűnődések hétköznapi dolgokról)

AHOGY TETSZIK...

SZEMÉLYESEN KÍSÉRT INTUITÍV MANDALA-MESÉLÉS

MOTTÓ:
A MANDALA-MESÉLÉS TÉMÁJÁT TE HOZOD
VAGY VÁLASZTHATSZ A TÉMATÁRBÓL VÉLETLENSZERŰEN, VAGY TUDATOSAN.

HOZOTT VAGY VÁLASZTOTT TÉMÁDHOZ, AZ INTUÍCIÓINK SEGÍTSÉGÉVEL KÖZÖSEN HOZZÁRENDELÜNK AZ ELSŐ ALKALOM UTÁN KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS IRODALMI ALKOTÁSOKAT, ZENÉKET, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ISMERTEKET ÉS EGYÉB ESZKÖZÖKET, MAJD EZEK FELHASZNÁLÁSÁVAL ALAPOSAN KÖRBEJÁRJUK AZT.

AZ ÖT ÉRZÉKSZERV SEGÍTSÉGÉVEL MANDALÁSÍTJUK
EZ EGY OLYAN FOLYAMAT, AMELYNEK MINDEN MEGTETT LÉPÉSEKOR SZIMBÓLUMOK SEGÍTSÉGÉVEL MEGALKOTJUK AZ ADOTT TÉMA PILLANATNYI MANDALÁJÁT, MAJD ELMESÉLJÜK, MIT IS ALKOTTUNK.

A LÉTREJÖTT MANDALA-MESE
A "FIGYELEM ÖNÉLETRAJZA" FELIRATOS MESEFILMJÉNEK EGY FILMKOCKÁJA.

AZ EGYÜTTLÉTEK RITMUSÁT ÉS MENETÉT MINDIG EGYEDILEG DÖNTJÜK EL.
ADDIG TART EGY TÉMA, AMÍG MINDEN VÁLASZT MEG NEM TALÁLTUNK.

ÚJABB TÉMÁKKAL GYARAPÍTHATOD A TÉMATÁRAT, AMELY ATTÓL FOGVA A TIED IS.
ÖNFELFEDEZÉS FOLYAMATÁT INTUITÍV ESZKÖZÖKKEL, RÁHANGOLÓDÁSSAL
ÉS SZEMÉLYES ODAFIGYELÉSSEL SEGÍTEM.

AZ IGAZGYÖNGYHALÁSZ MESÉJE

A déltengerek mediterrán vizeinek partján ringatódzott az a bárka, amire egy nyári napon elszegődtem tengerésznek. Ilyen szép még soha életemben nem volt a napfelkelte, amelyben elhatároztam, hogy ezentúl hajósinas leszek.
Mindent meg akartam tudni, a vízről, a szélről és a tengermélyről.
A kapitány a szemembe nézett fürkészve és csak a nézésemből megállapította, hogy alkalmas vagyok az igazgyöngyhalászatra. Azt mondta, hogy minden a tekintetében van egy embernek: az ereje, a tudása, a hite és a sorsa. Mert a szem a lélek tükre. Nagyon tapasztalt ember volt ez a kapitány, aki később mesteremmé lett. Hétéves szolgálatommal érdemeltem ki a tanítványságot nála.
A tanulást az igazgyöngy eredetének megfejtésével kezdtem meg.
Megtanultam, hogy az igazgyöngy egy nagyon mélyen élő kagylófajtában fejlődik.
Ez a kagylónemzet az, amelynek néhány lénye felvállalja azt, hogy egy apró porszemet befogad a házába. Ez a ház attól kezdve a GYÖNGYHÁZ nevet viseli.
Az a bizonyos apró homokszem, amely talán a sivatagi viharok segítségével került a levegőbe, hogy előbb megtörjön rajta a Napfény és általa vöröses-sárga színű legyen a napfelkelte vagy a naplemente. Majd a pára, mely rá kicsapódva esővé válik. Így lesz a déltengerek mélységesen mély vízének alján egy a milliárdnyi homokszem közül, ha egy esőcseppben aláhull. Nem minden porszem alkalmas arra, hogy egy ilyen GYÖNGYHÁZ befogadja. Gondos válogatás után dönti el az igazgyöngykagyló, melyik a makulátlan köztük. A válogatási szempontokat titok övezi. Ebbe én, mint gyöngyhalász nem tekinthetek bele. Sőt a homokszem befogadása utáni gyönggyé válási folyamatok is titkosak.
Változó az az idő is, ami során a homokszemből gyöngy lesz a gyöngyházban.
Odabenn éveken keresztül körülöleli, szeretgeti a kagyló ezt homokszemet, mely a sok szeretettől hízik. De ez a szeretgetés a kagylónak sok-sok fájdalommal jár. Hiszen lényének belsejében a porszem minduntalan sebeket ejt. Amelytől a sűrű fájdalomnedvek megszilárdulnak és szeretet formájában porszemünkre rakódnak. E szeretetburok napról-napra vastagabbá válik.
Majd elkövetkezik a pillanat és a gyönggyé válás teljessé lesz. De még lehet, hogy sokáig várni kell a gyöngyhalászra, hogy rátaláljon.

A gyöngyhalászat nehéz mesterség.
A megérzésnek, a kitartásnak, a jó szemnek és a nagy tüdőnek van itt a legfőbb ideje és helye.
A gyöngyhalászat nem magányos munka.
Együtt kell végeznünk. Egymástól függ ott a nyíltvízen mindegyikünk élete és a gyöngyhalászat sikere. Mindegyikünk ismer minden munkafolyamatot.
És mindenki, kivétel nélkül, még a kapitány is alámerül.
Bárkánk hétszemélyes, a kapitánnyal együtt.
Könnyűtestű fából épült, tűzpiros selyemvitorlával. Ez különbözeti meg a többi hajótól.
A gyöngyszemeket majd egy ugyanolyan vörös színű kendőbe fogjuk gyűjteni, mint amelyből vitorlánk készült. Kínai eperfákon élő selyemhernyók gubójából nyert fonalból szőtték és a piros festéket talán a sivatagi rózsa szirmaiból porították. Így függenek össze a sivatag és a tenger dolgai - már megint.

A reggeli áramlatok gyorsan kirepítenek bennünket a nyíltvízre, ahol a horizonton tán nem is látszik már a part, ahonnan indultunk.
A kapitány felnéz az égre és elkiáltja magát: Horgonyt le! Nagy robajjal tekeredik le a felcsévélt hajókötél, végén a vasmacskával, majd egy csobbanás és megáll a hajónk.

A hajó nagyládájából előkerül a felszerelés, két nagyon hosszú kötél mely leér a tenger aljáig, egy sűrű szövésű vászonzsák, melybe legalább negyvenkilenc kagyló belefér. Ez az egyik kötél végére kerül, szorosan rácsomózva.
A másik kötélre egy afféle kengyel van rögzítve, melybe az első alámerülő belebújik.
Egy utolsó szemrevételezés, hogy hibátlan-e minden csomó és kötés. Majd egy közös nagy imádság, melyet kapitányunk mond el. Egy fohász, hogy minél több igazgyöngyre lelhessünk ma.

Egy társunk magához öleli az üres gyöngygyűjtő zsákot, és egy hatalmas lélegzetvétellel belegömbölyödik a mélységbe.
Ő a legjobb mindegyikünk közül. Évtizedes tapasztalatával már többezer igazgyöngyöt hozott fel. A kapitány és ő együtt kezdték a gyöngyhalászatot.
Ő az, aki a legtovább tud lenn maradni.
Homokórával mérjük az időt minden merülésnél. Háromszor pereghetnek le a homokszemek. Ha valaki addig nem jelez, felhúzzák, mert akkor biztos baj van. Odalenn nem érzi az időt az ember. Meg a mélységi mámor is utolérheti.
Egyszerre csak egyvalaki lehet lenn.
Szedi a zsákba a kagylókat, számolatlanul. Majd, ha úgy érzi, hogy fogy a levegő megrántja a zsák és a maga kötelét és a többiek hatan a hajóban felhúzzák, hihetetlen összeszokottsággal és tempóban.
Majd jön a második, akiről viszont már sorshúzással dől el, hogy ki lesz.
A mozdulatok ugyanazok.
Majd harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és most ebben a körben utolsóként - "a hetedik te magad légy" - én következem.

Belebújok a kengyelbe, megfogom a zsákot, magamhoz szorítom. Kiegyenesedek, beszívom a levegőt kitágult orrlyukaimon, majd egy orrcsipesz zárja el az utolsó köbcentit is, hogy bennmaradjon. Egy Áment gondolok az ég felé és én is belegömbölyödöm a vízbe. Majd függőleges siklással a lábamon levő uszonyok segítségével pillanatok alatt lenn vagyok mindennek az alján. Ott nyitott szemmel tapogatom át a hínárral és korállal benőtt tengerfeneket.
Több kis kagylókolóniát látok. Mindegyiket, amely egy karnyújtásnyira van beleemelem zsákomba. Már nagyon kevés a levegőm és még kell a visszaútra is. Megrántom a zsinórokat és kifújom a levegőt. A buborékok szállnak felfelé velem együtt. Látom a bárkánk tőkesúlyát és a kezeket, amelyek húznak kifelé és a fényt mely itt is süt le rám, a víz alatt.
Majd hirtelen mások lesznek a hangviszonyok. És én kibukkanok.
Hirtelen levegőhöz jutok. Kihúznak a vízből.

Újra együtt vagyunk, mind a heten. És most neki látunk az összegyűlt kagyló halomnak.
Apró rést keresünk a gyöngyház kapukon. Megpróbáljuk felnyitni, hogy megleljük odabenn az igazgyöngyöt.
Ez nagyon fáj szegény kagylóknak, mert nehéz szívvel válnak meg igazgyöngyüktől.
De azt is tudjuk, hogy ezerből csak egy felhozott gyöngyházban van igazgyöngy.
Ebben a merülésben nem is találtunk egyre sem. És minden kagyló visszakerül a mélybe.
Egy kihajózáskor hétszer merül mindenki. Ez negyvenkilenc merülés összesen.
Ma ebből összesen csak hét igazgyöngyünk lett. A kapitány egyenként a kezébe veszi, megtörölgeti. Majd mindenki szemrevételezi a mai hét szemet. Jár körbe a tűzpiros selyemben. Tudjuk az aranynál értékesebbek ők. Mindegyikünk választ egyet és beleképzeli magát a gyöngy belsejébe. Mindenki elmeséli, mire a kikötőbe érünk, mit látott és tapasztalt odabenn legbelül. Mindegyikünk lejegyzi azt, amit elmondott egy kis cédulára és a kis gyöngyhalom piros selyme mellé teszi. Ez írja le igazgyöngyszemeink valódi értékét.
Már majdnem lenyugszik a Nap, mire partot érünk.
Ha nem lesz vihar, még negyvennyolcszor hajózunk ki az idén, hogy az évi negyvenkilencszer negyvenkilenc merülés gyöngyszemeit elvihessük a gyöngypiacra.
Itt már más az értékmérő.
Érdekes módon folyik az adás-vétel.
A gyöngypiac egy egyszerű kávéház a kikötőben, ahol vízipipáznak a kereskedők és gyöngyhalászok hófehér ünnepi burnuszban.
Egyszerre három gyöngyhalász kínálja fel portékáját, egyforma tűzpiros kendőkben, egyforma mennyiségű igazgyöngyhalom.
Minden gyöngyhalász ül a saját igazgyönghalma mellett és várja kereskedők ajánlatát.
Az ajánlattétel titkos. Évezredek óta így folyik itt a kereskedés.
A gyöngyhalász letakarja jobb kezét egy vörös selyemmel. Az első kereskedő szembeül vele jobb kezét hozzáérinti a gyöngyhalász letakart kezéhez, oly módon, hogy egy-egy ujját úgy érinti meg, hogy az letudja olvasni az érintések számát.
A kisujj ez egyes, a gyűrűsujj a tízes, a középsőujj a százas, a mutatóujj az ezres, a hüvelykujj pedig a tízezres helyi értéket képviseli. Ahányszor megérinti az egyes ujjaknak megfelelő helyi értéket, az annyiszor egy-tíz-száz-ezer-tízezer.
Ha minden kereskedő megtette ezt, a gyöngyhalász annak adja el, aki a legtöbbet ajánlotta neki ilyen módon.
És kész az üzlet, elszívnak együtt egy vízipipát és ki-ki megy tovább.

A kereskedőtől az ékszerészhez kerül, ahol minden szemet egyenként végigvizsgálnak. Még röntgenkép is készül róla, melyből megállapítható az igazgyöngység.
Mert az utóbbi időben elterjedt a tenyészett gyöngy is. Ahol kényszermunkás kagylókba bele tesznek szándékosan egy nagyobb porszemet, amire gyorsabban és tökéletes kivitelben szegény kagyló rászenvedi a "szeretetét". De ez a rászenvedett szeretet röntgensugárral kimutatható és ez nem lesz olyan értékes, mint az önként vállalt igazgyöngység.
Az igazgyöngy további sorsa már az ékszerészen múlik. Hagyja-e olyannak amilyennek megtalálták, vagy csiszolják, foglalatba teszik, kifúrják és felfűzik.
Én, a magam módján mandalákba foglalom, és neked adom.

2004. július 14.

A MANDALÁRÓL

A MANDALA AZ ÉN TÜKÖRKÉPE.

KÖZPONT ÉS MÁGIKUS KÖR.

A KÖZÉPPONT ENERGIÁJA ABBAN MUTATKOZIK MEG, HOGY TÖREKSZÜNK AZZÁ VÁLNI, AKIK VAGYUNK.

A KÖRBEN VÁLIK TELJESSÉ A VILÁG EREJE.

A TELJESSÉGRE VALÓ TÖREKVÉSÜNK KÖVETHETŐ NYOMON A NAPRÓL-NAPRA KÉSZÜLT MANDALÁINKBAN, MELYEK IGAZGYÖNGYSZEMEK VALÓJÁBAN.

"MINDEN GYÖNGYSZEM EGY TEMPLOM, MELY FÁJDALOMBÓL ÉPÜLT EGY HOMOKSZEM KÖRÉ.
MILYEN KÍVÁNSÁG FORMÁLTA TESTÜKET ÉS MIFÉLE MAG KÖRÉ?"
(Kahlil Gibran)

A MANDALA

" A pont az Isten rejteke"
(Hamvas Béla)


"A kör Isten "monogramja", az ő határtalanságát, örökkévalóságát és tökéletességét szimbolizálja. A kör még hordozza eredete lényegét. Megnyilvánult és mégis végtelen.
A Szellem jele.
(Szász Ilma)


"A Mandala a négyzetbe rajzolt kör, a Szellem megjelenése az anyagban, valamint az abból való kiemelkedés."
(Szász Ilma)

Jung az 1920-as években az elsők között kezdett el foglalkozni a mandalákkal. Betegeivel terápiás céllal mandalákat rajzoltatott. Az egyedüli utasítás, amit a páciensek kaptak az volt, hogy kör alakban rajzoljanak valamit - tetszés szerint. Kutatásának eredményeit tizenhárom évig titokban tartotta, mert meg akart bizonyosodni arról, hogy a mandalák spontán módon keletkeznek, nem pedig az ő fantáziája sugallja a betegeknek, mi legyen a papíron. Ezzel kizárta a szuggesztió lehetőségét.