A ZENE A VILÁG TITKOS TÖRVÉNYE

„Vajon nem a zene a világ titkos törvénye, nem az igaz harmónia, ahogy a bolygók és a csillagok körtáncukat lejtik?
És én maradjak egyedül, ne találjak meg embereket, akiknek belső lénye tisztán szépen összecseng az enyémmel?”
 (H. Hesse: Gertrud)


"A zene eredete nagyon messzire nyúlik vissza. A mértékből keletkezik, és a nagy Egyben gyökerezik. A nagy Egy nemzi a két pólust. A két pólus nemzi a sötétséget és a fény erejét. Ha béke van a világban, ha minden nyugalomban van, s változásaiban a felsőbb parancsokat követi, akkor a zene tökéletes. Ha a vágyak és szenvedélyek nem járnak hamis úton, a zene tovább tökéletesül. A tökéletes zenének megvan az oka. Az egyensúlyból jön Iétre. Az egyensúly a törvényből, a törvény az egyetemes értelemből keletkezik. Ezért zenéről csakis olyan emberrel lehet beszélni, aki felismerte az egyetemes értelmet. A zene ég és föld harmóniáján alapul, a fény és homály egybehangzásán. Természetesen a hanyatló államok és a pusztulásra érett emberek sem nélkülözhetik a zenét, de az ő zenéjük nem derűs. Ezért: minél harsányabb a zene, annál komorabbak Iesznek az emberek, annál nagyobb veszélyben forog az ország, annál mélyebbre süllyed a fejedelem. Ily módon a zene lényege is veszendőbe megy. Minden szent fejedelem a muzsikában a derűt becsülte a legtöbbre. ... Csu államának bukását az okozta, hogy a varázsmuzsikát kitalálták. Igaz minden ilyen zene igen zengzetes, de valójában távol áll a zene lényegétől. S mivel az igazi zene lényegétől eltávolodott, ezért ez az ilyen zene nem is derűs. Ha a zene nem derűs, a nép zúgolódik, s kárt szenved' az élet. Mindez abból ered, hogy félreismerik a zene lényegét, és csak zengzetes hatásokra törekednek. Ezért egy jó, rendet tartó korban a zene nyugodt és derűs, a kormányzás pedig egyenletes. Egy nyugtalan korban a zene izgatott és dühös, és a kormányzás a feje tetejére áll. Egy hanyatló állam zenéje érzelgős és szomorú, s kormányzata veszélyben van."  (H. Hesse. Üveggyöngyjáték )


„Egy kelet-afrikai törzsben hagyomány hogy a nő hosszabb időre magányba vonul, így készül fel érzelmileg is az anyaságra. Egészen addig tart ez a ráhangolódás, míg meg nem születik fejében a „születendő gyermek dallama”. Azután visszatér a törzshöz, és „szerzeményét” eldúdolja férjének, hogy lélekben is együtt készüljenek a gyermek jövetelére. Csak ezután jöhet a fogantatás, majd a várandóság. És ez a dallam élete végéig elkíséri az újszülöttet, amit ismer az egész törzs, és halálakor, idős korában is ezzel búcsúznak tőle. Mert a több évtized alatt az ember maga lett a dallam.”

Így az olimpia évében érdemes emlékezni erre a 31 éves filmre és a benne szereplő futóbajnok misszionáriusra

„Isten misszionáriusnak hívott el, de adott gyorsaságot is, és amikor futok, érzem, hogy Isten kedvét leli bennem… Az első 200 méterben mindent beleadtam, de a második 200 métert csak Isten segítségével tudtam végigfutni.” 

Így az olimpia évében érdemes emlékezni erre a 31 éves filmre és a benne szereplő futóbajnok misszionáriusra:http://www.hetek.hu/arcok/200901/tuzszekerek_eric_liddel_a_futobajnok_misszionarius ,http://www.port.hu/tuzszekerek_chariots_of_fire/pls/fi/films.film_page?i_film_id=10154

Tűzszekerek - Eric Liddel, a futóbajnok misszionárius | Hetek Archívum

www.hetek.hu

A filmben felhangzik a Himnusz W. Blake szövegével egy fiú kórus előadásában.

http://www.amatormuveszek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=117277

 The Hymn: ˝Jerusalem˝ by William Blake

     And did those feet in ancient time

          Walk upon England´s mountains green?

     And was the holy Lamb of God

          On England´s pleasant pastures seen?

     And did the Countenance Divine

          Shine forth upon our clouded hills?

     And was Jerusalem builded here

          Among those dark Satanic mills?

     Bring me my bow of burning gold:

          Bring me my arrows of desire:

     Bring me my spear: O clouds, unfold!

          Bring me my chariot of fire!

     I will not cease from mental fight,

          Nor shall my sword sleep in my hand

     Till we have built Jerusalem

          In England´s green and pleasant land.

     Vers: Himnusz: ˝Jeruzsálem˝ * William Blake költeménye 

          

     És azok a lábak az ősi időkben,

          Anglia zöld hegyeit járták-e?

     És a Szent Bárányát Istennek,

          Anglia szép legelőin látták-e?

     És az Isteni Gondviselés kegye,

          borús dombjainkon fénylett-e?

     És itt Jeruzsálem felépíttetett-e,

          a fekete Sátáni üzelmek** helyett?

     Hozd nékem égő Arany Íjamat:

          Hozd nékem Vágyam Nyílvesszeit:

     Hozd Lándzsám: Óh, a felhők oszlanak!

          Hozd nékem Tüzes Szekereim!

     És nem szüntetem eszméim harcát,

          nem nyugszik kardom sem a kézben,

     míg fel nem húztuk Jeruzsálem falát

          Anglia zöld földjein, mint új Éden.

* - Jeruzsálem. Három vallás (zsidó, iszlám és keresztény) ereklyéinek és szentélyeinek otthont adó történelmi város Júdea földjén, a Közel-Keleten. A Középkorban Jeruzsálemet a ˝Mennyei Királyságnak˝ is nevezték, mert feloldozást tulajdonítottak a helynek. A versbéli használata így értendő. Jeruzsálem Királysága alapvetően befogadó - minden vallás számára -, de Ortodox Keresztény állam volt egészen Nagy-Szaladdin inváziójáig.

** - Sátáni üzelmek. Utalás az ipari forradalomra, a külszíni fejtésre, bányászatra, kohókra.

Megjegyzés:

A vers, majd a megzenésített dal Anglia nemzeti büszkeségének egyik legfontosabb ékköve. Ezen gondolatiságból is kitetszik az angol nemzet Istenbe vetett hite s szeretete, ugyanakkor a hazafisága is.

http://recorder.blog.hu/2011/06/27/a_u2_fellepese_a_glastonbury_fesztivalon_teljes_koncertvideo 0:23:00 -től énekli BONO

AZ IDŐ ÉS AZ Ő ÉRZÉKELÉSE

"Az idővel kapcsolatban sokszor használunk pénzügyi kifejezéseket: beoszt, ráfordít, tartalékol, elveszteget. Ezért állítják egyesek, hogy az időhöz való viszonyunkra a kapitalista múlt nyomta rá a bélyegét. Való igaz, hogy a kapitalizmus nagy hívének Benjamin Fanklinnek, a kedvenc mondása volt: „Az idő pénz”. A két fogalom összekapcsolása azonban valószínűleg régebbről ered, és inkább épül általános emberi, mint csupán a mi kultúránkra jellemző tapasztalatra.

Jó érvek szólnak amellett, hogy inkább a pénz nyeri értékét az időből, mint megfordítva. A pénz egyszerűen csak valaminek a véghezvitelére, vagy előállítására fordított idő legáltalánosabban használt mértéke. És azért becsüljük a pénzt, mert életünk korlátait kitágítva képes némi szabad időt biztosítani számunkra." 

(Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete)

(Saját címlap terv)

A minap a nagyobbik fiam, Marcell érdekes rádióműsorról számolt be, az időérzékeléssel kapcsolatosan. Hogy vajon miért érzékeljük az időt másként, ha várunk valamire-valakire, vagy ha belefeledkezünk valamilyen érdekes tevékenységbe.

Meg is fogalmazódott bennünk, hogy az utóbbi a FLOW, az áramlás meglétét feltételezi.

Íme, amit a wikipédián leltem róla:

A flow egy pszichológiai jelenség elmélete, melyet Csíkszentmihályi Mihály http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszentmih%C3%A1lyi_Mih%C3%A1ly fogalmazott meg. Az emberek a flow-élményt szerinte a következőktől kísérve tapasztalják meg:

- az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok

- a tudat erős fókuszáltsága

- az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése

- az időérzékelés torzulása

- azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre

- egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt (a feladat se túl könnyű, se nem túl nehéz)

- a szituáció feletti kontroll érzése

- a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő

- az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja

A flowélményhez nem szükséges mindegyik jellemzőnek teljesülnie.

Zenészek, sportolók tipikusan átélhetik a flow-t a munkájuk során, de szoftverfejlesztők és részvénytőzsdei kereskedők is számot adtak már a jelenségről. Emellett a több keleti vallás által is tanított „egységérzés”, azaz az univerzummal való eggyé válás érzése is legalábbis roppant közeli rokona a Csíkszentmihályi által flow-ként leírt állapotnak.

Majd megvettem és elolvastam Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete című könyvét, ahol a következő főcímek mentén néhány gondolatot kijegyzeteltem:

- Hogyan telnek hétköznapjaink?

- Érzelmek, szándékok, gondolatok

- Milyen érzésekkel telnek a napjaink?

- A munka paradoxona

- A szabadidő kockázatai és lehetőségei

- A kapcsolatok és az életminőség

- Az életvitel átalakítása

- Az autotelikus személyiség

- A sors szeretete

HOGYAN TELNEK HÉTKÖZNAPJAINK-BÓL néhány idézet:

Ha tényleg élni vágyunk, rögtön ki kell próbálnunk; Nem baj, ha nem, de akkor a halált várjuk. (W.H. Auden)

…az élet egyáltalán nem olyasmi, ami önmagától megtörténik. Mi több, minden ellene szól.

Milyen a jó élet? … Mit értek a jó életvezetésen?

… az „élet” mindazt jelenti, amit reggeltől estig, a hét minden napján átélünk, ha szerencsések vagyunk, nagyjából hetven éven át, de a még szerencsésebbek, annál is tovább.

Az ősi mítoszokban azoknak, akik boldogságra, szerelemre, örök életre törekedtek, sokszor előbb meg kellett járniuk az alvilágot.

Emmanuel le Roy Laduire történész írja a tizenharmadik századi – akkoriban a világ legfejlettebb települései közé tartozó – francia falvakról, az emberek legközönségesebb szórakozása az volt, hogy egymás hajából szedegették ki a tetveket. Most természetesen más a helyzet. Ma van már televíziónk.

Az idővel kapcsolatban sokszor használunk pénzügyi kifejezéseket: beoszt, ráfordít, tartalékol, elveszteget. Ezért állítják egyesek, hogy az időhöz való viszonyunkra a kapitalista múlt nyomta rá a bélyegét. Való igaz, hogy a kapitalizmus nagy hívének Benjamin Fanklinnek, a kedvenc mondása volt: „Az idő pénz”. A két fogalom összekapcsolása azonban valószínűleg régebbről ered, és inkább épül általános emberi, mint csupán a mi kultúránkra jellemző tapasztalatra.

Jó érvek szólnak amellett, hogy inkább a pénz nyeri értékét az időből, mint megfordítva. A pénz egyszerűen csak valaminek a véghezvitelére, vagy előállítására fordított idő legáltalánosabban használt mértéke. És azért becsüljük a pénzt, mert életünk korlátait kitágítva képes némi szabad időt biztosítani számunkra.

Egyes antropológusok szerint a technikailag kevésbé fejlett társadalmak, ….. felnőtt tagjai ritkán fordítanak négy óránál több időt létfenntartásra – a fennmaradó időben pedig pihennek, csevegnek, énekelnek, és táncolnak.

Több régi gondolkodó szerint az ember igazán akkor tudja felmérni adottságait, amikor nincs semmi dolga.

 Görög filozófusok szerint a szabad időnkben bontakozhat ki igazán emberi mivoltunk, ekkor van lehetőségünk saját magunk fejlesztésére… A szabd időben végzett tevékenységre használt görög scholea szóból ered az iskola szó, ami jól tükrözi azt az elgondolást, hogy a szabad idő legjobb hasznosítása a tanulás.

Társadalmunk három jellemző szabadidős tevékenysége nagyon távol áll a fenti elképzeléstől. Első a tömegkommunikációs eszközökre fordított idő. … Második a beszélgetés… Harmadik áll legközelebb az eredeti elgondoláshoz: a hobbi tevékenységek, sportolás, muzsikálás, étterembe, moziba járás.

Életünk tehát lényegében olyan élményekből áll, amelyeket a munka, a birtokunkban levő tárgyak fenntartása és a szabadidős tevékenységek közben szerzünk.

Ilyen feltételek közepette zajlik az életünk, a közöttük való választás és hozzáállás dönti el, hogy napjaink összessége formátlan masszát alkot, vagy műremekké áll össze.

Arisztotelész óta tudjuk, hogy az ember társas lény… A legtöbb ember nagyjából egyenlő mértékben háromfajta társadalmi környezetben tölt az idejét.

1. idegenekből, munkatársakból, diáktársakból áll
2. család – gyerekeknek - szülők testvérek, felnőtteknek –társ, házastárs, gyereke
3. a többiek hiánya – a magány.

Technikailag fejlett társadalmakban nagyjából napjaink egyharmadában egyedül vagyunk, ez jóval több, mint a legtöbb törzsi társadalomban, ahol általában nagyon veszélyesnek tartják az egyedüllétet.