Ellák napja és a szív teológiája

Életemben egy Ellák nevű embert ismertem, s őt is csak távolról. Enzsöl Ellák volt a neve. A Rákoscsabán élő barátaink életében esküvők/keresztelők/temetés előtti búcsúmisék alkalmával ismertük meg. Akkortájt fiatalemberként, afféle farmernadrágos papja volt a Rákosmenti katolikus közösségnek.

Majd huszonkét évvel ezelőtt édesapám hobby-telkének közelében, Budapest legutolsó utcájában, a Pásztorfalva utca végén levő a Vida-dombon különös közösségi esemény részesei lehettünk. A Rákoskerti Szépítő Egylet állított fel a Vida-dombon egy hatalmas keresztet, és azt egy misztériumjáték keretében szentelték fel. A keresztet Enzsöl Ellák atya áldotta meg, aki Péter apostol szerepét is eljátszotta a misztériumjátékban. Jézus útját egy 110 m hosszú fehér lepel jelezte, ezen végig haladva a megkeresztelésétől a haláláig kísérhettük nyomon életét.
1992 Húsvét Vasárnapja óta tehát ez a kereszt vigyázza a Vida-dombot.


Ellák atya személyisége ezen a misztériumjátékon is átsugárzott, s nem sokkal ezután került kezembe a Szeretet-hittan című könyve. Ez a könyv lett az első olyan keresztény olvasmányom, amely a nevemen szólított. Az addigi ateista gondolkodásomban valamilyenfajta lassú fordulat indult el. S már-már megfogalmaztam, hogy „Igen, egy olyan templomba elmennék, ahol Ellák atya mondja a misét.” Aztán egyszer csak kaptuk a hírt, hogy 1995. augusztus 15-én, 52 évesen meghalt. Így ez vágyam nem teljesült… De azóta is minden évben Ellák napon egy esküvőn különösen szépen elszavalt Szeretethimnusz, s ez a Vida-dombi misztériumjáték  jut eszembe.

"Negyvenhetedik születésnapomra nagy, piros szívet kaptam ajándékba. A piros posztóból készített szív 47 kis szívet rejtett magában. Ez a meglepetés gyönyörű visszajelzése volt a legszebb jézusi szolgálatnak: a szív teológiájának." (Enzsöl Ellák: Szeretet-hittan)