Az apostolok kiválasztása

A Mai evangélium az apostolok kiválasztásról szólt. 

"Jézus egyszer fölment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett: Simont, akit Péternek is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát és a buzgó Simont; Júdást, Jakab fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt.

Azután lement velük, és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette körül Júdeából, Jeruzsálemből, Tirusz és Szidon tengerparti vidékéről. Ezek azért gyűltek össze, hogy hallgassák őt, és gyógyulást nyerjenek betegségükből. Meggyógyultak azok is, akiket tisztátalan lelkek gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.
Lk 6,12-19"

Paul Klee Út és mellékutak képének meditációjakor találtam rá arra képzeletbeli egyszemélyes kápolnámra, amely valójában egy álomszőtte palást, s amelyen a tizenkét apostol képe is megjelent.

"Előttem az Út nyílegyenes, keresztutak szegélyezik jobbról és balról.  Bárányfelhők nyája a fejem fölött, melyet a lemenő Nap mindig más színűre fest a sárgától a narancspíroson át, egészen a sötétliláig. Az égi bárányok kiskolompja egybecseng a város templomainak harangjával. Esti misére hív az egyik mellékút kis kápolnája. Rövid kitérőt teszek, és belebújok az egyszemélyes kápolnámba, mely a magam szőtte palást maga. Rajta minden apostol és a születésem lenyomatát képező csillagkép és bolygó. A Keresztút tizennégy stációja és a keresztnevem betűiből kirakott anagramma hirdeti, hogy hol a helyem a világban és mi a teendőm. Itt éjszakázom ma a csillagok alatt.
Reggel kimegyek a Főútra, és hátamat melegíti a felkelő Nap. Fájós vállamra teszi kezét a Fény, és szárnyalásra biztat. Tárjam ki karjaim, és csak engedjem, hogy a termik magával ragadjon fel…fel…. Megteszem…"




Azóta elkészültem az apostolok haiku-kalligráfiáival is, rajtuk a nekik megfelelő attribútumokkal. segítségemre most is Szász Ilma volt.

Legtöbb apostolnál a mártíriumuk adja a  jelüket.  János nem halt mártírhalált, így jele - Skorpióként  - a sas.

id. Jakab:  kard (lefejezik), (Állatövi jegy: Kos)
Pál: lefejezték karddal (az áruló Júdás helyén)(Állatövi jegy: Bika)
Tamás:  tőr (felhasítják vele), (Állatövi jegy: Ikrek)
Tádé:  bunkósbot,  valószínűleg ezzel verik agyon, mikor Simonnal együtt térít), (ő a kánai vőlegény, ez utalás a családiasságára is) (Állatövi jegy: Rák)
Péter: fordított kereszt és kulcs (Állatövi jegy: Oroszlán)
Fülöp:  öklömnyi kődarab (valószínűleg megkövezték)(Állatövi jegy: Szűz)”.
ifj. Jakab:  ványolófa (ezzel verték agyon, miután legurították a templom lépcsőin), (Állatövi jegy: Mérleg)
János:  sas (nem halt mártírhalált) (Állatövi jegy: Skorpió)
Simon:  fűrész (ezzel szétfűrészelik) (Állatövi jegy: Nyilas)
Bertalan: lenyúzott bőre (Állatövi jegy: Bak)
Máté: máglyára állították, amit aztán eső állított el, nehéz lenne ábrázolni, marad az angyal (pl. az angyali üdvözletből) (Állatövi jegy: Vízöntő)
András: “andráskereszt”. (Állatövi jegy: Halak)”