2014. április 11., péntek

Költészet napjára a legkedvesebb versem


Szembe-fordított tükrök

Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni,
gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted
az ég, benned a létra.

Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.

Weöres Sándor: A teljesség felé


…

Lánc-haikusítva:

…szembe-fordított
tükrökben… örömöm így
sokszorozódik…

….sokszorozódik
hiányosságom is… s lesz
jósággá benned…

…jósággá benned,
egy a parancs számomra:
javára legyek…

…javára legyek
mindennek ég-föld között,
bennem a létra…

…bennem a létra
torzítatlan létezés:
ez az igazság…

…ez az igazság,
s az összhang állapota
pedig öröklét…

… pedig öröklét
sok tükörben, mindegyik
szembe-fordított…

Antalffy Yvette

S szembe tükrök:



 S végül a szembe-fordított tükrök:




Beutaló és várólista - dünnyögés

Vadászkutya legyek, ha értem, hogyan megy ez az egész beutalósdi és időpontkérősdi… Mire sor kerül a vizsgálatra, a beteg vagy meggyógyul magától, vagy új szíve nő, a legrosszabb esetben meghal…  

„Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a jelenlegi egészségügyi finanszírozási rendszer NEM teszi lehetővé a várakozásmentes ellátást. Ezért szíves megértésüket és türelmüket kérjük.” – ezt olvasom az egyik rendelőintézet portálján, miközben időpontot szeretnék kérni telefonon az egyik osztályukon.

Vadászkutya legyek, ha értem, hogyan megy ez az egész beutalósdi és időpontkérősdi és mi köze az e.ü. finanszírozásához. És nekem mi közöm ehhez, ha minden hónapban befizetem/levonják a jövedelmemből a nem kevés e.ü. hozzájárulást évtizedek óta (s tettem/tették ezt akkor is, amikor még nem kellett orvoshoz sem járnom egyáltalán, oly’ egészséges voltam.)

A régi Kínában addig fizették az orvost, amíg a császár nem lett beteg.

Manapság pedig az egészségügynek nem az az érdeke, hogy meggyógyítson, ha nem hogy betegségben tartson – dünnyögök még mindig magamban.  Így hát rendszeresen látogatom is a rendelőiket, kórházaikat, váltom ki sorra a horror-árú gyógyszereket. Van úgy, hogy csak egy árva receptért kell elmenjek a világ végére, amit akár ki is postázhatnának, vagy on-line átküldhetnének a lakóhelyemhez legközelebbi gyógyszertárba, ha megbíznának bennem, meg a saját orvos-gyógyszerész kollégáikban.
Mert hát túl sok a visszaélés - mondják. Hogyan és kik élnek vissza?! S miért engem büntetnek ezért a várakoztatással?!
Akik visszaélnek, azok most, ebben a pillanatban is azt teszik, hiába agyonszabályozott/agyonellenőrzött a rendszer – dünnyögök tovább.

Beutaló
Na, de vissza a telefonhíváshoz. A telefont kb. ötödszöri hívásomkor már fel is veszi a rendelő intézet központja, majd kapcsolna is a megfelelő osztályra, ami - mit ad Isten -, épp mással beszél. Már 10 perce vagyunk vonalban mobilon, csúcsidőben, amikor is feladom. Hopp - ez már 585 forintomba kerül, mobilról városi hálózatba, és időpont még sehol. Valószínű személyesen kell elmennem, kivárni a soromat, hogy egyáltalán időpontot kapjak a vizsgálatra. Vagy miért is nem tudok mailben időpontot kérni?
Jártam már úgy is, hogy ahhoz beutaló kellet, hogy beutalót kapjak, s úgy is, hogy három hónapra kaptam időpontot percre pontosan és három órát ültem, míg rám került a sor. Várakozás közben kiolvastam egy többszáz oldalas könyvet - ez mondjuk legalább hasznomra vált.



Várólista
Van, ahol tudnak már májusban adni szeptemberre időpontot, de van, ahol még naptárat sem kaptak, ahová a várakozók listáját írhatnák többhónapos előjegyzéssel. Gondom ez is valami kis piros „kockásfüzet-technológiás” naptár lehet, amibe tintaceruzával írják bele a neveket „digitálisan”.

Jobb helyeken egészségügyi logisztikának hívják, a Lajtán túl egy központi egészségügyi diszpécser szolgálattal egyeztet a beteg illetve háziorvosa orvost-napot-vizsgálatot-műtétet.

Az idő pénz…, a beteg ideje is! Amíg várakozik, nem építi a kapitalizmust, amely finanszírozhatná az egészségügyet.
Hopp - így körbe is ért a beutaló- és várólista-finanszírozás történetem.
A dünnyögésem is befejezem mára…



2014. március 25., kedd

Az aranymálinkóm meséje - Montázs Magazinban

http://www.montazsmagazin.hu/eletmod/2792-az-aranymalinkom-meseje

Az aranymálinkóm meséje

Láss csodát, az ablakomon kitekintve, a reggeli napsütésben megpillantottam a kis aranysárga madárkát, ott röpdösött a szemközti előkert fái között boldogan.

Március tizenhetedikét írtunk kétezer-tizennégyben, amikor is reggel Panka (test-lélek-szellemgyógyászom) szavait hallottam álmomból ébredve, amint arról beszél, hogy a szívemben ott van egy kis szabadságra vágyó aranymadár, csak hagynom kéne, hogy szárnyaljon és daloljon kedvére. Majd láss csodát, az ablakomon kitekintve, a reggeli napsütésben megpillantottam a kis aranysárga madárkát, ott röpdösött a szemközti előkert fái között boldogan.

Aztán bokros teendőim közepette éppen egy fontos telefonbeszélgetés közben feltűnt újra. No, most le kellene fotóznom – gondoltam -, de még épp búcsúzkodtam a telefonban. A madárka megérezte, hogy mire készülök és türelmesen pózolt még percekig. Letettem a telefont és a fényképezőgépemmel ráfókuszáltam, aztán katt-katt-katt… Behívtam a képeket a számítógépem képernyőjére és akkor megláttam, hogy aranymálinkóval van dolgom.


A sárgarigó (régiesen aranymálinkó; Oriolus oriolus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2002-ben „Az év madarává” választotta.


Tehát újra itt van. Hét éve egy terapeuta-társasággal nyaraltunk Nyírjesen. Minden nap más-más társunk mutatta be a saját gyakorlatából azt, ami számára a legjobban működő terápia volt. Kati egy transzlégzéses meditációt végeztetett velünk, amely nagy hatással volt az egész társaságra. Lényege az volt, hogy különböző zenék egymásutánjában folyamatosan lélegeznünk kellett vagy negyven percen keresztül, majd pihenés és élménymegosztás következett.
Az igazi élmény viszont számomra néhány nappal később jelentkezett. Egy reggel sárgarigó hangjára ébredtem: „Fütyül a rigó, fütyül a rigó, fütyül a rigó…” fütyülte tele az erdőt. Majd az azt következő éjszaka egy elég borzasztó kalandunk volt a „Zurammal”. Nagy meleg lévén tárva-nyitva hagytuk az ablakokat, s én arra ébredtem, hogy valami szárnysuhogás és furcsa, ismeretlen hang terjeng a levegőben. Aztán megláttam, hogy két denevér repült be mihozzánk.
Régóta úgy gondolom, hogy minden dolognak és jelenségnek van egy lelki aspektusa is, így ennek a denevérkalandnak is. Már akkor is foglalkoztam szimbólum- és álomelemzéssel. Az álomban, illetve a megjelenő szimbólumokban minden és mindenki én vagyok elvét követve arra jutottam, hogy az Oriolus oriolus én magam vagyok, méghozzá akkor, éppen a bordáim rácsai között bezárva és a két denevér pedig anyám és apám, akik őriznek ötvenegy éve. (Az anyukám egyébként előtte levő télen halt meg.)

A tábor ideje alatt ezt a kalandot meg is rajzoltam, és kishajót hajtogatva a rajzlapból, fedélzetén egy kis mécsessel elengedtem az Ipolyon. Éreztem, hogy akkor ez a különleges küldemény megérkezett az Ős-Óceánhoz, ahol az anyukám kézhez is vette. Apukámnak pedig közel két éve mutathatta meg anyukám, ugyanis ő akkor érte el ugyanazt az Ős-Óceánt. (Édesapám nyáron lesz két éve, hogy elment a földi világból.)

Egy szó, mint száz, a kis sárgarigó-hang a fogságból szólalt meg akkor, amely fogság azon a nyáron véget is ért. Csak én szoktam nehezen a szabadságot utána. Vissza-visszaszálltam börtönömbe, mert szokatlan volt számomra a tágasság. Volt, hogy be is zárkóztam, mint Houdini az egyik példamesében és még a kulcsaimat is összekevertem. Kis híján az összeomlás szélére jutottam szabadulásmutatványom közepette, és fáradtan dőltem neki az ajtórácsnak, mígnem a saját magamnak ácsolt „gondolatbörtön” ajtaja magától kinyílt.


A Houdini példamese: egyszer Houdini, a szabadulóművész bezáratta magát az Alcatraz egyik cellájába, majd el kezdte magát kiszabadítani, de csak nem sikerült neki. Végső kétségbeesésében fáradtan nekidőlt az ajtónak, és az magától kinyílt. A tanulság: Az ajtó csak Houdini fejében volt bezárva.

Ez a hasonlat rám is igazzá vált. Ím, hét évvel a denevérkaland után Panka újra rátalált az önkéntes fogságban sínylődő kis aranymálinkómra és újra szárnyalásra, dalolásra biztatja. Ma talán már tudatosabb vagyok, nagyobb távlatokból látom a világot és benne a szabad önmagam aranymálinkóként repdesve, egyenlőre csak a szemközti ház előkertjének fái közt. A fa tetejéről pedig már messzebbre is elláthatok, s képzeletemnek, kreativitásomnak már semmi sem szabhat határt.
Ezt a történetet Ibolyának ajánlom, aki nem olyan rég érzett rá arra, hogy vannak dolgok, amiket egyszerűen csak el kell engedni.Antalffy Yvette
2014. március 25.

2014. március 22., szombat

Márton, Márk és az androidos kerekesszék - cikkem a Talitán

juhasz_marton
Legalább egymillió ember életén kell javítania három éven belül – ez volt a feltétele, hogy egy projekt részt vehessen a Google-NASA közös versenyén 2013 tavaszán. Juhász Márton találmánya, amelynek üzletfejlesztésében István Márk is részt vesz, első helyezést kapott!







Márk
A „Zuram” egyik este azzal a hírrel jött haza, hogy egy sérült emberek életét segítő találmányról hallott egy volt fiatal kollégájától, István Márktól. Márk ambiciózus, érdeklődési köre is sokirányú. A pénzügyeken, üzletfejlesztésen túl például érdeklik az új technológiák, innovációk is, így eljár innovációs bemutatókra, versenyekre.

Istvan_MarkEgy ilyen versenyen ismerte meg Juhász Mártont, aki a GyroSet elnevezésű találmányával – mely a kerekesszékes emberek életét könnyítő eszköz – tavaly a Google és a NASA közös Singularity University versenyén megosztott első helyezést kapott. Márk bekapcsolódott ennek a remek találmánynak az üzletfejlesztési munkálataiba.

Rendkívül kíváncsivá tett Márton és Márk androidos kerekesszék-irányító eszköze, ezért interjút kértem a két fiatalembertől.
Honnan az ötlet? Miért éppen a sérült emberek? Mennyi idő alatt készülhet el a prototípus után a személyre szabott megoldás? Mennyibe kerül? Hogyan fejleszthető tovább?– ezek a kérdések merültek fel bennem, míg a Marczibányi téri MEREK-hez, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjához értem a megbeszélt időpontban. MEREK – kóstolgattam az intézmény rövidített nevét –, benne van az a merészség, amire igazán szüksége lehet a sérült embereknek és az ő ügyüket felvállalóknak.  Egy Goethe-idézet is eszembe jutott:
„Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.”
Magam is műszaki „előéletű” vagyok, sőt, a MEREK-kel átellenben, a GanzVillanyGyárban (ma Millenáris) dolgoztam 17 éven át. Noha már rég elhagytam a műszaki pályát, továbbra is érdekelnek az embereket, s főként a sérült embereket szolgáló műszaki és dizájn megoldások. Az OORI (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet) Ergoterápiás osztályának önkénteseként több, a sérült emberek életét megkönnyítő eszközzel találkoztam, némelyik tesztelésében is segédkeztem.

Márton
Noha Juhász Márton nem mozgássérült, az interjú helyszínére, a kerekesszékek javítóműhelyébe stílszerűen kerekesszékkel gördült be. A vállalkozásuk honlapjára feltett videók segítségével bemutatta, hogyan indult a MEREK-beli pályafutása. Majd, mintha gondolatolvasó lett volna, sorban elmondta – a hangosan fel sem tett – kérdéseimre a válaszokat.
Megtudtam, hogy biokémikus, és némi orvostant is tanult; hogy szívügye az új technológiák jóra fordítása; hogy több innovációs kutatóintézetben is dolgozott már, ahol olcsó, gazdaságos, tiszta energiákkal foglalkozott; s hogy mindig is izgatta a fantáziáját az interakció a gépek és az emberek között. Majd néhány éve a MEREK melletti utcába költözve nap mint nap szembesült a kerekesszékeikkel küszködő, sérült emberek problémáival. Egyből észrevette azt is, hogy azok a mozgássérültek, akik beszédképességüket is elvesztették, középkori színvonalú, fejletlen és megalázó eszközökkel kommunikálnak és irányítják széküket. A MEREK műhelyében megtudta azt is, hogy a kerekesszékek átalakítása, testre szabása mechanikus jellegű, ami rendre magában hordozza a nehézkességet és a gyakori meghibásodás veszélyét. Felmerült benne a gondolat, hogy a technika legújabb vívmányaként számon tartott androidos okostelefon-szisztéma beépíthető a kerekesszékek irányításába is.

Ekkor elkészítette az első, vezeték nélküli kerekesszék-irányító modellt. Megmutatta a kerekesszék-javítóműhely mestereinek, akik azonnal az intézet igazgatójához irányították. Azóta Márton itt fejleszti tovább és tovább a találmányát.

androidos1
Mint elmondta, amíg a meglévő kerekesszék-irányítórendszerek zártak, és garanciavesztés nélkül nem alakíthatók át, nem szabhatók testre, addig a GyroSet egy nyitott platform*, amelyhez vezeték nélküli beviteli eszközök speciális modularitással** is csatlakozathatók. Magyarán szólva, könnyű adaptálni, átalakítani, figyelembe véve, hogy a felhasználó mely testrésze alkalmas az eszköz használatára. De ugyanez alkalmas távvezérlésre az ápolószemélyzet által, és használható környezetvezérlésre is (ajtónyitás, hifi-vezérlés, számítógép vezérlés, villanykapcsolás stb.). Hangszintetizáló is kapcsolható hozzá olyan sérült ember számára, aki a beszédkészségét vesztette el.
Távlati terveik között szerepel olyan oktatási csomagok kifejlesztése, amelyek az új számítógépes kvalitások elsajátításához szükségesek. Ez azt jelenti, hogy a kerekesszékes emberek, akik eddig tétlenségre és segélyre kárhoztatva várták a „jobb napokat”, önállóbb és méltóságteljes életet élhetnek a társadalom teljes értékű tagjaiként. A későbbiekben nagyobb eséllyel vállalhatnak munkát az így megszerzett tudás és a számukra készített, specifikus eszközök segítségével. Léteznek már olyan szoftveríró-programok, amelyek szövegbegépelést helyettesítő szimbólumok, ikonok használatával működnek – ezen alapulna az oktató programok betanítása. A mozgássérültek nem értelmi sérültek! A programozástechnikát elsajátítva teljes értékű munkát végezhetnének programozóként is, tisztes fizetésért.
A Google-NASA innovációs versenyén olyan projektekkel lehetett pályázni, amelyek képesek  arra, hogy legalább egymillió ember életén javítsanak három éven belül, bármilyen exponenciálisan fejlődő technológia használatával.
A világban több mint tízmillió ember él kerekesszékhez kötötten, így erre a találmányra máris nagy a kereslet. Az eszköz előállítási költsége elenyésző ahhoz képest, hogy több millió nyaktól lefelé bénult ember élete teljesedhet ki ennek a technológiának a kerekesszékbe építésével. Úgy tűnik, hogy a prototípus-fejlesztések rövidesen befejeződnek, így egy éven belül gyártani fogják az első szériákat ebből a sokoldalú eszközből.

* Az informatikában platform alatt olyan hardver- és/vagy a szoftverkörnyezetet értünk, amely meghatározza, hogy az adott számítógépen milyen egyéb programok használhatók.
** Modularitásnak nevezzük, mikor egy rendszer elemei elhatárolódnak, és egy jól definiált kapcsolódófelületen (interface-en) át kommunikálnak egymással. Így lehetővé válik, hogy egyes elemeket kicseréljünk, vagy más módon hassunk a működésére, és ez mégsem veszélyezteti az egész rendszer stabilitását.

1. kép,: Juhász Márton, 2. kép: István Márk,  3. kép


Korábbi, hátrányos adottságú emberekről írt cikkeinkből:

"Érzékenyítő" tánc - kerekesszékkel
Újrafestett valóság

Lélegzés az életem, abbahagyni nem merem

http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1838:marton-mark-es-az-androidos-kerekesszek&catid=52:egyuett&Itemid=79

2014. március 19., szerda

József Attila szobra és a gyerekek - írásom a Montázs Magazinban

http://www.montazsmagazin.hu/eletmod/2775-jozsef-attila-szobra-es-a-gyerekek


Március 15-én a budapestiek, a vidékiek és a külföldiek is élvezték az átépítés utáni tágas Kossuth tér levegőjét. Délutánra az idő egy kissé szelesre fordult, de ez nem tántorított el bennünket, hiszen számtalan fotótémára leltünk.

A teret bejárva láttuk, hogy a korábbi, kissé eklektikus szoborpark eltűnt. Helyükbe régi-új felújított szobrok kerültek/kerülnek és jóval kevesebb, mint korábban (némelyiknek a helyén csak a betonalapzat áll).
„A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”

József Attila szobra viszont korábbi helyétől - ahol szinte alig látszott, oly elszigetelten állt -, húsz méterrel került arrébb az Országház baloldalán. Felfedeztük, hogy a szobor ettől a Duna-parthoz közelebbi elhelyezéstől új dimenziót kapott. Egyszerűen ember-és gyerekmagasságba került.

Lenyűgözött fotózás közben, ahogyan a gyerekek viszonyultak ehhez a szoborhoz. Fel-le szaladgáltak az Attilához vezető lépcsőkön, némelyik a szemébe nézett hosszasan, talán anyukája elmondta neki, hogy ő volt az a bácsi, aki hajdanában-danában az Aludj el szépen, kis Balázs… refrénű Altatót írta.

Volt olyan gyerek, amelyik megsimogatta Attila arcát, így az utókortól legalább kap egy kis simogatást – gondoltam –, oly nagyon szomjazta azt, hogy szeressék őt. Ami a legmegindítóbb volt számomra, ahogy a kisebbek, de a nagyobbacskák is bele ültek a szobor ölébe egy röpke időre és együtt nézték a „zavaros, bölcs és nagy Dunát” a fecsegő felszínével és hallgató mélyével.

Antalffy Yvette
2014. március 19.

2014. március 11., kedd

A-Z élet dolgai – haiku-kalligráfiák A-tól Z-ig

„Öninterjú” az OORI Galéria-beli kiállításom megnyitójára, ami egyben születésnapi ajándékom is, mellyel meglepem magam, az OORI-ban gyógyulókat-gyógyítókat és az őket látogatókat is.
OORI_-HAIKU-KALLIGRFIK_a4_ki_vagyok_n2

2014. február 17., hétfő

Választásaink


„Választásairól lehet egy embert a legjobban megismerni” Szondi Lipót
A Szondi-teszt ezen az elven működik.

A Szondi-teszt egy a XX. század harmincas éveiben keletkezett, 1947-ben publikált pszichológiai vizsgálati eszköz. Nevét alkotójáról, Szondi (Sonnenschein) Lipót magyar származású svájci pszichiáterről kapta. Jellegét tekintve az averbális, projektív, választásos tesztek sorába tartozik (hasonlóan például a Lüscher-teszthez). A teszt felvétele során a vizsgált személy (vsz.) pszichiátriai kezelés alatt álló személyek arcképét osztályozza aszerint, hogy azokat rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találja-e. Szondi szerint minden emberi választás – így a teszt képeinek rendezése is – ösztönök által befolyásolt. A vsz. választásainak elemzése alapján megrajzolható az ösztönprofil, ebből pedig prognosztizálhatóak a számára kínálkozó sorslehetőségek (sorslehetőségek alatt értsd az egyénre jellemző cselekvési tendenciákat, melyek jó eséllyel elvárhatók, bár nem szükségszerűek). Mind a Szondi-féle sorsanalitikus ösztönrendszert, mind a rá épülő tesztet számos elvi és módszertani kritika érte az idők folyamán. Ennek ellenére a Szondi-teszt - jelentős számú klinikai pszichológus véleménye szerint - megbízható és hasznos segédeszköz a diagnosztikus folyamatban. (Wikipédia)

Életünkben hányszor, de hányszor választunk?
Boldizsár Ildikó meseterapeuta egyik interaktív előadásán felhívta rá figyelmünket, hogy minden nap választások elé állít az élet. Méghozzá általában három lehetőség közül kell választanunk.  Nem mindig gondolunk bele, hogy egy választásunktól nem csak a saját életünk változik meg, hanem a családunké, a munkatársainké, a barátainké, de még a hazánké, a Földünké, sőt az Univerzumé is.

A példamese főhőse hármas útelágazódáshoz ér. Az útjelző táblán a három útirány:
1.      Ha erre mész, a lovad éhen hal, de te nem
2.      Ha erre mész, te halsz éhen, de a lovad nem
3.      Ha erre mész, a szárnyas farkas széjjeltép
Vajon melyik utat választja a főhős? A főhős pedig mi vagyunk.


Mond te kit/mit választanál?- hangzik fel a dal az István a király rock-operában is.
Az egyik „primitív” indián törzsnél például a törzsfőnök hét generációval előre gondolja át, amikor választ az alternatívák közül.
A mesehőshöz hasonlóan nehéz alternatívák közül kell választania például a „civilizált”, tudatos magyar állampolgárnak a mostani országgyűlési választáson is.

A mi mostani országgyűlési választásunk
Február 15-én, szombaton, a szavazást megelőző 50. napon kezdődött az országgyűlési képviselő-választás hivatalos kampánya.
Teletömve postaládánk a jelöltek és önjelöltek arcképével és programjával.
Csoportosíthatjuk őket: ki szimpi, ki nem az… 
Éppen most telefonált az egyik jelölt, ajánlgatva magát és a pártja programját. No, nem személyesen, hanem a gépre felvett hangjával automata telefonálgat random módon. Ezt végig hallgattam, de volt kinek a neve hallatán le is csaptam a telefont. 
A választottunk négy évre meghatározza majd hogyan élünk, ő képvisel és dönt helyettünk. A lényeg, hogy mi választjuk meg őt.
A felelősség tehát a mienk, a civilizált, tudatos magyar állampolgároké, akik elmegyünk szavazni.

Gyerekkori választásaink
Vannak világnézetek, miszerint apát-anyát is magunk választunk.
De, ha nem is ez az első választásunk, akkor ott vagyunk csecsemőként anyánk kezében és már válogatunk. Milyen ételt, ruhát utasítunk el és milyen játék, takaró, szokás lesz az, amit még húsz-harminc évvel később a házasságunkba is magunkkal viszünk.
Az is biztos, hogy majd minden gyerek első szavai között ott a „NEM”,  s ezt többször mondja ki, mint az IGEN-t.
Nem megtenni bizonyos dolgokat, ez egy igazi gyerekkori hőstett is lehet akár.
Állampolgári engedetlenség a javából, ahogy Thoreau-mester mondaná.

Aztán jön az óvoda, az óvónéni, aki szimpi, vagy nem szimpi… A lényeg, hogy három évig ő lesz, akivel több időt töltünk el, mint anyánkkal/apánkkal. Kellően ki tudjuk-e fejezni akkor, hogy mi tetszik, mi nem tetszik? Ha nem, akkor veszi kezdetét a frusztráció…
Amit, ha tovább viszünk az iskolába és felnőtt életünkbe, vagy belenyomorodunk, vagy mi nyomorítunk meg másokat.
A lényeg az, hogy őszinték tudjuk lenni magunkhoz leginkább, s hogy legyen módunk és eszközünk kimondani, ha fáj. S feltétlenül kell hozzá egy tudatos és cselekvőképes anya/apa, nagyszülő, pedagógus, aki meghallja, meglátja mindezt. 
Egy szó, mint száz, jó lenne, ha felnőtté válva is meg tudnánk őrizni a nemet mondás képességét.



Barátválasztás kérdései
Szerinted mi a barátság? Van-e barátod? Miért a barátod? Te választottad, vagy kölcsönösen választottátok egymást? Hogy lettetek barátok? Voltak valaha is kétségeid a barátságotok felől? Borult-e fel barátságod azért, mert ő a legutóbbi választáson egy másik pártra szavazott, mint te? Ez – jelentem -, vízválasztója lehet a barátságnak például.

Felnőttkori választásaink kérdései
A felsőbb iskoláinkat, munkahelyünket vajon magunknak választjuk-e, vagy a szülői elvárásoknak felelünk meg? Később halálunkig sínylődünk egy örömtelen munkahelyen, csak mert apukának/anyukának az életét ezzel teljesítjük be, sőt a gyerekünkkel is elkövetjük ugyanezt a bűnt. Olyan pályát választunk neki, amit magunknak választanánk, így örökítve át a családi átokmintázatot.
A párválasztás
Mi a mérce? Mi alapján dől el, hogy ki lesz életünk párja? Ha kiválasztjuk, s ő is kiválaszt bennünket, vajon mindent tud-e rólunk, ami egy együttéléshez szükséges? Tudja-e, hogy rosszabb napjainkon miket gondolunk és teszünk, nehéz helyzetekben is kiálljuk-e a hétpróbát? Ismeri-e a gyenge pontjainkat?
Az esküvő csak egy nap az életünkben, amikor is lehet, hogy IGEN-t mondtunk, de utána jönnek a szürke hétköznapok. Kikiabálhatjuk a boldogságunkat a tizenkét ajtós limuzin tetőablakán, aztán másnap szembesülünk azzal a ténnyel, hogy annak, akivel összekötöttük az életünket sajnos „büdös lába” és ez így marad örökre, csak mert nem vettük tudomásul, hogy ez az egyik gyenge pontja.
  

Választani minden nap kell ezután is
Én a három lehetőség közül a legnehezebbet választom ezután is. Igen, jól látod: azt, hogy a szárnyas farkas széjjeltépjen.
Ezt teszem nap-nap után. Hiszen, ha széjjeltépett is jónéhányszor a szárnyas farkas, de túléltem, sőt a lovam is és újra összerakom, ami még használható belőlem, s ezzel a hiányos, sérült test-lélek-szellem-mel járom hármas útelágazódástól, hármas útelágazódásig az utamat ezután is.

2014. február 14.

Antalffy Yvette