BODY Kiállítás a KOMPLEX-ben

Február 15-én a nagyközönség előtt is megnyitotta a kapuit a világhírű BODY Kiállítás. A lenyűgöző emberi testet bemutató tárlat mérete Európában is egyedülállónak számít: 2200 négyzetméteren több mint kétszáz preparátumot tekinthetnek meg a látogatók. A kontinensen még soha, egyetlen városba se látogatott el a tárlat ilyen gazdag kiállítási anyaggal.

Képgaléria és videók a kiállításmegnyitóról

a KOMPLEX belülről

A BODY Kiállítás 2018 június végéig tart nyitva a KOMPLEX-ben (1061 Budapest, Király utca 26.)

Keresztény kegyszobor tizenhárom ruhácskája

Mátraverebély-Szentkúton, a Nemzeti Kegyhelyen 2000. óta öltöztetik a kegyszobrot, amelynek tizenhárom ruhácskája van, és az egyházi év ünnepeihez, illetve a böjti időszakokhoz igazodva öltöztetik át. Sajnos a 13-ból csak 3-ra találtam rá a neten. 

A minap egy másik vallás öltöztetett kegyszobrocskáit láttam a Lélek Palotájában Csillaghegyen, amelynek a látványa eszembe juttatta ezt a kis Madonnát

Mátraverebély - (Nógrád megye) A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugatván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből. A király bárdjával kiszélesítette és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott - meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1258-ban engedélyt kap az apostoli Szentszéktől búcsújáró hely legyen. A XVI. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolják, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kapnak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt megjelent a Boldogságos Szűz trónján ülve, a kis Jézussal kezében. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nemzeti kegyhelynek tartja számon Mátraverebély-Szentkút néven. 2000 óta a kegyszobrot öltöztetik.

De hogy miért pont 13 ruhácskája van?

Gyanítom, hogy az évi 13 Holdhónaphoz van köze, ami pedig a női ciklus meghatározója.
Erről eszembe jutott Csipkerózsika meséje.

(Részlet a meséből)
„Élt egyszer réges-régen egy király meg egy királyné; szerették egymást, népük is szerette őket; gond, baj, betegség sosem szakadt rájuk; de hiába volt meg mindenük, hiába termett nekik hét határ, hiába álltak válogatott paripák az istállójukban, hiába virultak a világ legszebb virágai a kertjükben: a szívük tele volt bánattal, napestig csak azt sóhajtozták:
- Ó, ha nekünk gyerekünk volna!
De bármennyit sóhajtoztak, bárhogyan búsultak, nem teljesedett a kívánságuk. Már-már letettek a reményről is; alig szóltak már egymáshoz, mert ugyan mit is szólhattak volna a bánatukon kívül! A király magányosan járta az erdeit, de vadat sosem ejtett; a királyné meg egyre csak a kertjében tartózkodott, mintha sok dolga volna a világszép virágaival, pedig igazában rájuk sem tekintett, csak üldögélt a halastó partján, és búslakodott. Egyszer, ahogy megint ott szomorkodik a kőpadon, váratlanul loccsan egyet a víz, egy öreg béka ugrik ki a partra, odatotyog a királyné elé, és azt mondja:
- Ne búsulj tovább, szépséges királyné; azért jöttem ide hozzád, hogy a tudtodra adjam: betelik végre a szíved vágya; nem múlik el egy egész esztendő, és lányod fog születni.
Úgy is lett minden, ahogyan az öreg béka megjósolta: a királynénak lánya született: hanem az olyan gyönyörű volt, hogy a király azt sem tudta, hová legyen örömében.
„Nagy lakomát rendezett, és nemcsak rokonait, barátait, jó embereit hívta meg rá, hanem az ország javasasszonyait is.
Tizenhárom ilyen javasasszony élt az országban, a királynak meg csak tizenkét aranyteríték volt a palotájában. Töprengtek, tanakodtak, mitévők legyenek, hogyan terítsenek tizenkét aranytányérral tizenhárom személyre. Végül a főudvarmester azt mondta:
- Uram királyom, nincs más megoldás: az egyik javasasszonynak otthon kell maradnia.
Minthogy ennél okosabbat senki se tudott tanácsolni, most már csak azt kellett eldönteni, ki legyen a tizenháromból az, akit nem hívnak meg.”

A matriarchátus - patriarchátus váltás meséje a Csipkerózsika. (Rüdriger Dahlke)

13 ezüsttányér,  szemben 12 aranytányérral. 13 ezüsttányér a teliholdak számát, 12 aranytányér pedig a Nap 12 hónapos ciklusát írja le egy évben. A Hold női a Nap férfi szimbólum csillagmítoszi szempontból. A király azt hiszi, paranccsal, agresszióval, női tevékenységek kiirtásával megoldhatja az átkot. Pedig!? (Szász Ilma)

.....

Mária napok az évkörben:

 "Mária" névhez számos névnap és ünnep kapcsolódik az év folyamán, különösen a katolikus hagyományban. Az előző válaszomban a leggyakrabban használtakat soroltam fel.

A teljesebb lista a következő Mária-napokkal egészül ki:

• Január 23. – Mária mennyegzője

• Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony (a Nyugat-európai hagyományban Szűz Mária megtisztulásának ünnepe)

• Február 11. – Lourdes-i Boldogasszony

• Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony (az angyali üdvözlet ünnepe)

• Május 24. – Segítő Szűz Mária

• Május 31. – Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)

• Július 2. – Sarlós Boldogasszony (más hagyomány szerint)

• Július 6.

• Július 9.

• Július 16. – Kármelhegyi Boldogasszony

• Július 22. – Mária Magdolna

• Augusztus 2. – Porciunkula*

• Augusztus 15. – Nagyboldogasszony (Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe)

• Augusztus 22. – Szűz Mária királynő

• Szeptember 8. – Kisboldogasszony (Szűz Mária születésének ünnepe)

• Szeptember 12. – Szűz Mária neve

• Október 7. – Rózsafüzér Királynője

• Október 8. – Magyarok Nagyasszonya

• December 8. – Szeplőtelen Fogantatás

.....

* A Porciunkula szó a latin Portiuncula kifejezésből származik, ami szó szerint "kis darab földet" jelent. A kifejezés azonban elsősorban a következőkre utal:

1. Egy kápolna: A Porciunkula az itáliai Assisi városához közel fekvő, kis méretű, középkori kápolna neve. Ezt a kápolnát, mely a Miasszonyunk angyalok templomának (Santa Maria degli Angeli) része, Assisi Szent Ferenc állította helyre a 13. század elején. Ez a hely lett a ferences rend központja, és itt hunyt el maga Szent Ferenc is.

2. Búcsú (vallási esemény): A Porciunkula név elsősorban a hozzá kapcsolódó Porciunkula-búcsú miatt vált ismertté. A hagyomány szerint Szent Ferenc kérésére III. Honoriusz pápa teljes búcsút engedélyezett azoknak a hívőknek, akik a Porciunkula-kápolnában, majd később a világ bármely ferences templomában vagy plébániatemplomában a megfelelő feltételek (gyónás, áldozás, imádság a pápa szándékára) teljesítése mellett meglátogatják a templomot.

A Porciunkula-búcsú ünnepe minden év augusztus 2-án van.

Forrás: https://gemini.google.com/

Hímzések a Lélek Palotájából

Van egy barátnőm, aki nagy ismerője és tanulmányozója az indiai védikus irodalomnak, s belőle is leginkább a Bhagavad-gítának (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā), a szanszkrit filozófiai költeménynek, a hindu vallás legszentebb könyvének. A cím magyar jelentése: „A magasztos szózata”. 

Kutatómunkája során eljutott a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségéhez, ahová a minap elkísértem őt magam is, a Lélek Palotájába, a Krisna-hívők oktatási és kulturális központjába, mely helyet ad a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolának, a Hare Krisna templomnak, egy étteremnek és előadó termeknek, ahol a védikus tudományt oktatják.

A véda szó tudást jelent, a Védák pedig azok az írások, melyek az Istentől eredő ősi, de mindmáig örökzöld tudást tartalmazzák. Információt tartalmaznak mindenről, mely körülvesz bennünket és befolyásolja életünket, mint csillagászat, asztrológia, matematika, építészet (vasztu), gyógyászat (ájurvéda), pszichológia, gyermeknevelés, társadalomtudomány, művészet, jóga, önismeret, természettudomány stb.
Így a védikus tudás nemcsak azoknak szól, akik ezen a közlésen keresztül szeretnék feleleveníteni kapcsolatukat Istennel, hanem azoknak is, akik egyszerűen csak hiteles forrásból szeretnének hallani e témákról. Hitelességét a tanítványi láncolat biztosította, kik védték az eredeti jelentés megőrzését.
A védikus irodalom egyre népszerűbb a világon, melyet számos tudós és filozófus tanulmányozott és értékelt.

Úgy tíz éve jártam egy baráti társasággal a Krisna-völgyben Somogyvámoson is, ahol
a templomról és az oltárról megtudtuk, hogy a Krisna-völgy és az ott lakók életének, szolgálatának központja, ahol Śrī Śrī Rādhā-Śyāma – Rādhārāṇī és Śyāmasundara – látható, vagyis Isten, a Legfelsőbb Személy anyagban megnyilvánult formája. Nincs különbség Isten különböző formái között, legyen az transzcendens minőség vagy anyag: ha van bizalmunk, amikor Rādhā-Śyāmát nézzük, megnyilvánul előttünk Kṛṣṇa látványa. Megtapasztalható a lélek természetes igénye a transzcendens élményre, amit nem lehet elfelejteni – a hívők tudatábanban tartja Isten emlékét.
Elmondásuk szerint Kṛṣṇa sok ezer évvel ezelőtt azzal az elsődleges szándékkal jelent meg ebben a világban, hogy  megnyilvánítsa vṛndāvanai kedvteléseit, és megtanítsa, hogyan lehet Őt spontán módon szeretni.

A barátnőm érdeklődésének középpontjában mostanság az oltár szimbolikája áll. Az istenséget szimbolizáló két baba különleges ruháinak elkészítése állt a fókuszunkban ezúttal.

Csillaghegyen a Lélek Palotájában az oltár szolgálatát ŚRÁVANA-MANGALAM DÉVI-DÁSZI (Tamási Zsuzsanna) látja el, aki nem rég tért haza Indiából.

Elmondása szerint a ruhák anyagának kiválasztása, a szabásminta elkészítése, a hímzésminták megrajzolása, és kivarrása is maga a szakralitás. Indiában ezeket a nagy aprólékosságot kívánó munkálatokat férfiak végzik.

A folyamat a következő:

1. Anyagok kiválasztása, ruhák fazonjának tervezése, szabásminták kirajzolása.
2. A szabásminták "felrajzolása"  az anyagra. Ez oly módon történik, hogy a papírra rajzolt szabásmintát kilyukasztgatják egy mm-enként és egy benzines gipsz folyadékot átitatnak az anyagra ezen a lyukas szabásminta papíron keresztül. Így rajzolódik át a hímzés sziluettje az anyagra.
3. Az anyag felfeszítése egy hímzőkeretre.
4. Kezdődhet maga a hímzés. Sokféle típusa és módja van. Történik vékony horgolótűvel, sima tűvel.

Fotóalbum ŚRÁVANA-MANGALAM DÉVI-DÁSZI (Tamási Zsuzsanna) fotóival a folyamatról

A látogatásunk teljes fotóalbuma

A szofiológia útja - A nő transzcendenciája

Miletics Katalin Janka, szobrászművész barátnőm jóvoltából november 25-én hivatalos voltam az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszéke és a Sándor Kör Ökumenikus Pedagógiai Műhely által szervezett A szofiológia útja II. - A nő transzcendenciája című szimpóziumra, az EHE kápolnájába.

A kápolna előtt hatalmas Luther szobor fogadott.

Miletics Katalin Janka - aki maga is előadója volt a szimpóziumnak -, éppen a Sophiáról mintázott műveit rendezgette.

Béres Tamás, Cselényi István és Deme Tamás nyitotta meg a konferenciát. 

(Tudósításomban kiemelnék egy-két engem megérintő gondolatot.) 

Majd bevezető előadásként Cselényi atya a Szentlélek anyaságáról beszélt. 

Szophia: (Sir 24,5-8) "Első szülött vagyok valamennyi teremtmény előtt" azaz a teremtmények elsőszülötte, entelecheia (cél-program), Világlélek

 (Sir 24,24) "Szép szeretet anyja" azaz hierosz gamosz: Énekek éneke. 

Teilhard de Chardin szerint az Örök Női

Búvópatak: Bingeni Hildegard 

Hakmoth Jahve

(Később több előadónál - más-más összefüggésben ugyan -, szintén megjelent Bingeni Hildegard szellemisége.)

A szofiológia a „Szófia” [=Bölcsesség] görög szóból eredő filozófiai, teológiai fogalom. A szofiológia alatt a Szófia-Bölcsességről szóló tanításokat értjük.
A szofiológia gyökerei egészen a hellenisztikus hagyományhoz és különösen a platonizmushoz nyúlnak vissza. Az elmúlt kétezer év során azonban a fejlődés alapvetően maszkulin jellege miatt az Ószövetségben a Teremtő oldalán megjelenő kézműves (Szófia) háttérbe szorult a kereszténységben Krisztussal szemben, noha különböző szenteken, misztikusokon és filozófusokon keresztül ismerete tovább élt az emberiségben. Az Egyházon belül különösen a keleti ortodox egyház kultiválta Szófia tiszteletét, de a nyugati egyház is életben tartotta a Madonna-kultuszt.
Sőt, mivel az Isteni Bölcsesség minden igaz szellemi tudást megalapoz, Szófiát a zsidó-keresztény kultúrán kívül az emberiség majdnem minden nagy vallásában és szellemi hagyományában megtaláljuk valamilyen formában.

Ezután Szabó Ferenc SJ „Az örök női” – Szűz Mária – Isten női arca címmel beszélt a Földi és égi szerelem harcáról Claudelnél, az Örök Nőiről Teilhardt életművében, Yves Congar Szentlélek-teológiájáról, és Pierre Emmanuel Ősanyához intézett Himnuszáról.

"... Ó örök Nő te csak átmenet vagy Képzelődő egyedüli nyomod a seb
Örvény melyben a férfi elmerül - végtelen hívás melybe a férfi beleszédül
Természeted az a seb honnan kivétettél és rögtön behegedt Ádámban
semmi sincs lényedben ami nem vérző és tátogó űr..."(Himnusz az Ősanyához)

Az atya két keze című saját versével zárta előadását.

Majd két szekcióban folyatódtak az előadások, az egyik a szofiológia útjait járta be, a másik női spiritualitás témakörével foglalkozott.

Az elsőt választottam, ahol először Varga Gyöngyi Az elfátyolozott női arc - Hóseás 11 istenképe címmel beszélt arról például, hogy a mű 3. verse az csecsemővel való viselkedésről szól illetve arra reflektál... 

"Hogyan kell szoptatni, kézbe venni, ringatni, ez az eredendő, méhen belüli kapcsolat méhen kívüli továbbvitelére - még mindig az összesimulás, érintődés, érintés útján. Vagy a 8. versben a szír fordításokban: "szívem vergődik bennem, egészen eltölt az irgalmam" (rahamiv). A "rahamim" a "rehem" szóból ered, amely anyaméhet jelent. // 1Kir 3,26"

Ezután következett Miletics Katalin Janka, akinek ezen munkáit volt szerencsém mintázásuk közben is látni. Jó volt vele végignézni újra az előzményeket és azt a belső folyamatot, amit megélt míg nem elkészült Sophia "fejlődéstörténete" az ő 1+4 stációjában. 

"Ha rádöbben egy nő, hogy Sophia táncát járja az örök teremtésben, akkor már nem vágyik a férfi szerepére. Ha rádöbben egy férfi, hogy Sophia teremt táncolva előtte egy nőben, tisztelni és védeni fogja és gyönyörködik benne, ahogy Istennek kedve tellett Sophiában a Teremtés hajnalán. Ahogy Istenben harmóniában vannak a nőies és férfias vonások, úgy kell harmóniában éljenek a földön a nők és férfiak, nem egymással harcolva, hanem boldog családot alkotva."

Majd Szűcs Kinga Isten női arca - Isten, nő és természet kapcsolatának értelmezései az ökofeminista teológiában című előadása következett.

Címszavakban: Ember ideálja... Férfi ésszerű, a nő természetes... Megváltozott ökológiai tudatosság... A bűn lényege a halál elől való menekülés... Istenkép átalakulása...Isten az élet immanens forrása... A Szentháromság az élet alapvető dinamikáján alapuló kreatív folyamat: Atya Fiú Sophiával együtt...

Hajnády Zoltán a Teurgikus-szofiurgikus művészetről beszélt.

"Jung szerint a bibliai allúziók az irodalmoban, vagy művészetekben akkor hitelesek, ha úgy jelennek meg mint oldatban a kristályrács. Jelen van, rendet és struktúrát vissza a szerkezetbe.
Az emberi művészet az isteni művészet utánzása... Az élet traszcendens titkának keresése...
Görögök: Ismerd meg önmagad... Pál apostol: Ismerd meg istenarcuságodat... 
A reformáció a női principiumot zárójelbe tette...
Templomépítészet a művészetek szintézise... Nyugaton az opera volt a katedrálispotlék például Wagnernél..."

Majd az esemény házigazdája Béres Tamás kapott szót... Az ő témája: Dorothee Sölle istenképe volt. 

Címszavakban:  Ökoteológia. Tegyünk meg mindent, hogy a Föld visszanyerje a szentségét. Munka és a szeretet. Feminista felszabadítás teológiája. Kapcsolatiság-ráutaltság. Helyettesáldozat. Istennek nincs más eszköze, csak mi. Női gondolkodás. Feminista teológia elfogadása/nem elfogadása, kihívás...

Cs. Varga István pedig A regény- és drámaíró Németh László emberfogalma, nőalakjai és a „mítoszi sugárzás” címmel tartott előadást.

Örök asszonyi, örök női fordítások magyarra... Nagy egész női része... Az Irgalom Kertész Ágnese névválasztásnak etimológiája... Az elfekvőben, jön rá, hogy a világ nagy elfekvő... 

Jobb és értőbb utókort remélt... 

Gondolatait némi humorral így zárta: "Nehogy úgy járj, mint az egyszerű kanonok, hogy Gondolatból kifogyott, de a szóból nem tudott..."

Jankovics Marcell A Teremtő kétneműsége, avagy  A Teremtő férfi és női oldala előadása a szimbólumok mentén járta körbe ezt a témát. Most bibliai jelképekről ír könyvet... Ebből szemezgetett. 

Isten anyasága... Szemiotika... Ellentétpárok(pozitív-negatív, világos-sötét, Nap-Hold)... Keresztény és zsidó gondolkodásmódból mintha kimaradtak volna... Teremtés könyve: Két fa: Tudás és Élet... "Macsó" értelmezés... Anyaistenség faalakú... Tölgy (Tőgyfa)... 

Egy frigyláda vázlatos ábrázolása a kőtáblával 

Fekete Artemiszek továbbélnek Fekete Madonnákban...

Vagy egy kabalisztikus ábrázolása Isten anyagba szállásáról - a Zohárból idézve: A világmindenség köre négyszögesítése kereszttel... Fent az égi, lent annak égi mása. S a Jod/Hé az anyagba szállva Vav/Hé lesz. A férfias Jod szára Vavvá nyúlik, míg a nőies Hé ugyanaz marad.

Szentlélek galambja, Mária?!

Van olyan Mária oltár - egy Mária szobor -, amelyben benne van az Atya és a Fiú...

László Virgil Bölcsességkrisztológia Pálnál előadása zárta szimpóziumot.

Pálnál Sophia, a bölcsesség, Isten képmása, Isten jóságának, kisugárzásának képmása... A Bölcsesség Isten első szülöttje... Isten mindent bölcsesség által teremtett...Bölcsesség az, ami egybetart mindeneket...

Az előadás teljes anyaga a Lelkipásztor - Evangélikus lelkészi folyóiratban jelenik meg januárban. Az előző konferencia anyaga a novemberi-decemberi számban olvasható.

Az életem fája és Káli - egy meditáció Halottak napja és Karácsony között

A veszteséggel szembenézni és a hozzá kapcsolódó fájdalmas érzéseket erőforrássá alakítani emberpróbáló, hősies feladat. A veszteségeinkkel való tudatos belső munka nélkül azonban nem léphetünk kapcsolatba az időtlen, örökkévaló életesszenciával sem. A csontok bölcsessége valójában a bennünk lévő halhatatlan lényeghez való kapcsolódásra tanít. Ezért jár örömtáncot Halál Úrnő egy mexikói temetkezési urnán, ezért tudja Ezékiel feltámasztani a halottakat a csontok völgyében, s ezért Káli, a félelmetes Sötét Anya a legfőbb segítőnk az átalakulás útján. Képmeditációs utazásunkon Kálit, a csontok úrnőjét hívjuk, hogy veszteségeinkből új életre szüljön minket. (Bátorfi Andrea)

Káli mítosza

Durga és segítői bár megsebesítették Raktavija démont, de nem tudták megölni. A démon minden földre hullott vércseppjéből újabb démonok születtek. Durga ekkor Kálit hívta segítségül, aki megküzdött Durgával. Az újabb démonok születését megakadályozandó, nyelvével fogta fel a Raktavija vércseppeit, melytől vad őrjöngésbe és mészárlásba kezdett. Siva Káli lábai elé vetette magát, s mikor Káli lába Siva testére taposott, az istennő lenyugodott.

Káli tulajdonképpen Siva hitvesének, Párvatínak egyik, talán legvadabb formája. Tigrisen utazik, tüzet okád. Koponyákból fűzött nyakláncot visel, derekán levágott karokból hord szoknyát. Félelmetes külsejét ellensúlyozza felemelt keze, amellyel „Ne féljetek” jelentésű mudrát (kézjelet) mutat. Kalkutta város névadója.

Bengáliában ma is rendkívül élő a Káli-kultusz. Egyik legismertebb temploma a Kálighat templom Kolkata (régen Kalkutta) egyik városnegyedében.

http://www.kagylokurt.hu/11883/orientacio/hindu-panteon/kali.html

Halottak napja

A Nap az állatöv jegyeit sorban érintő éves útján ottjártakor megnyitja a világokba, az Alvilágba és Felvilágba vezető kapukat. A Napút találkozásai a Tejúttal, vagyis amikor a Nap megérinti a Tejút jelképezte Világfa csúcsát vagy gyökerét, időben és térben kapukat is kijelölnek, átjárókat, ahol a lelkek közlekednek a világok: Felvilág, evilág és Alvilág között. November elején tehát az Alvilág átjárója tárul fel – ekkor van ugye Halottak napja, ekkor lehet áldozni az elhunyt ősök emlékének –, míg májusban a Felvilág felé nyílik meg az út – ekkor állítanak világfát jelképező májusfát és régen szertartás keretében a legrátermettebbek meg is mászták azt.(Csörgő Zoltán: A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében)


Káli meditációm 2017 november

"Gyökereim a földbe eresztem." Amikor ez a mondat hangzik el a meditációban, mindig megjelenik a felsőszinevéri tó képe Kárpátalján, melynek partján ráleltem a gyökereimre, képletesen és valójában is.
(A családom egyik ága itt élt a közelben hajdanán.)

S én vagyok maga, a "mostban élő" élet fája, az életutam mentén. Mögöttem pedig egy egész fasor, hasonlóak hozzám.

balkézzel rajzolva az érzeteim

A meditációban aztán a föld alatt ezek a gyökerek csontokká válnak... Őseim csontjaivá... Majd megjelenik Káli, de nem emberalakban, hanem egy nagy fekete amorf ősanyagként és elvágja a gyökereimet, s a csont-gyökérzet és életfa közé ömlik, mint a szurok. Ez történik a többi fával is mögöttem. S ekkor megindulunk előre...

A földben maradt gyökerek 

Vérvörös és fekete festéket kapunk és vegetáriánusként nem csontra, hanem egy tenyérnyi kőre, mint a Föld anya csontvázának egy tenyérnyi darabjára festem meg, amit láttam.

A fekete megjelenik, mint egy odú, vagy sérülés a fatörzsén is. Majd kisvártatva elforgatom a követ 180 fokkal.

Rájövök, hogy égi gyökereim vannak és földi ágaim, s az a sérülés valaha az elődök sérüléseként kerülhetett oda. S hogy az eredendő bűnöm az nem az enyém, hanem valamelyik elődömé, amely generációkon keresztül jutott el mára hozzám és én is rendesen magamra vettem. No Káli ennek vetett véget ezzel a szuroközönnel. Az elődök bűnéért is én vezekeltem eddig... 

Hogy nem az eredetemtől, hanem  családi bűnöktől vágott el végérvényesen Káli. De azzal, hogy elvágott, az elődök bűnei is elszakadtak az elődöktől. Így együtt menetelhetünk az életút mentén előre, tovább erősítve utódainkat ezzel a tudással. (A családi átokminta megtörése)

Aztán rájövök, hogy már tavasszal a húsvéti lábmosás szertartásban is döbbentem rá hasonló összefüggésre... Arra, hogy Jézus az elődök bűneitől szabadítja meg az életemet ezzel a lábmosással, a lábujjaink ugyanis a gyökereink képletesen...

Majd 90 fokkal elforgattam a kövemet és lám egy szív képe jelent meg, jobb oldalon a friss vérrel fehéren, baloldalon az elhasznált vérrel feketén. És a két rész elválasztva azzal a fekete elvágólagossággal, nehogy keveredjen kettő. (Valójában az élő szív, is hasonlóan működik - tudom meg tüdőgyógyász meditáló társamtól.)

A meditációban Káli ajándékot is ad. A megosztáskor döbbentettek rá a velem együtt meditálók, hogy ez az ajándék. S hogy ez nemcsak egy szív forma, hanem címerforma is. 

Az én mesterségem címere, a SZÍV.

Hazaérve itthon a könyvespolcon pedig egy kőszívre akadtam, legalább 3 kg, még a "Zuram" hozta haza az egyik rokon telkéről és szolgált napozó helyéül Géza nevű teknősbékánknak a gyerekeink kiskorában.

Aztán másnap egy délelőtti Budai Vár - beli sétán lefotóztam a Tóth Árpád sétány fasorát.

Egyik oldalon a fiatal, másik oldalon az öreg fákkal, mintha felém indultak volna el.

Felsőszinevér

Nevének eredete

A Szinevér helységnév ruszin eredetű. Az összetett név előtagja a ruszin-ukrán синій ’kék’ melléknév (СУМ.9: 182-3, Чопей 362), utótagja pedig a вир ’örvény, forgó’ (СУМ. 1: 466, Sztripszky 119) főnév. Pesty Frigyes írta a település elnevezéséről: „Nevezetére nézve csupán az orosz szótól származtatik,- ugyanis a község alsó része alatt a Talabor folyóban mintegy 6 öl hosszaságban egy szikla alatt iszonyú nagy mélység lévén, mely felette nagy mélysége, s örvénye miatt Szinyivir-nek nevezett (!); mert Szinyi magyarul annyi: mint kék és vir magyarul: örvény – egybe kimondva Szinyi vir – kék örvény – innét maradt fent maig is Szinevér nevezete”.
A név a Talabor folyó kéken örvénylő vizével, és nem a Szinevérpolyánától északra fekvő tengerszemmel kapcsolatos. Az 1900-tól használatos Alsó- előtag a későbbi keletkezésű, szomszédos Felsőszinevér (Szinevérpolyána) nevének előtagjával van korrelációban, és az országos helységnévrendezés során került a névbe (Mező 1999: 368, FneSz., Alsószinevér).

Története
A falu nevét 1604-ben Zynever(Bélay 200) néven említette először oklevél.
További névváltozata: 1605-ben, Szinever, 1715-ben Szinevér Polyána, 1725-ben Szinever, 1773-ban Szinevér, 1808-ban Synewir, Szinevér (Lipszky:rep. 648), 1828-ban, 1838-ban Szinevér, 1851-ben Szinevér (Fényes Elek 4: 136-7), 1877-ben Szinevér, Tócska-Szinevér, Szinyijvér (hnt.), 1913-ban Alsószinevér (hnt.), 1925-ben Sinevir Nižni, 1930-ban Sinovir (ComMarmUg. 122), 1944-ben Alsószinevér, Синевиръ (hnt.), 1983-ban Сiневiр, Синевир(Zo).
A falut a 17. század végén a Kornis örökösök telepítették.
1910-ben 1013, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott.
Ma mintegy 1000 ukrán-ruszin lakosa van.

Hét éve készült fotósorozatom Szinevér emlékezetére:

CSAK TISZTA FORRÁSBÓL

A saját forrásomhoz Szinevérbe érkeztem…

Korsómat megmerítettem…

A fénynek megmutattam…

Majd a Te kelyhedbe töltöttem belőle…

Így vártalak, hogy megérkezzél…

Később a magam poharát is színültig töltöttem…

Ezzel oltottuk szomjunkat ott fenn Szinevéren…