A szofiológia útja - A nő transzcendenciája

Miletics Katalin Janka, szobrászművész barátnőm jóvoltából november 25-én hivatalos voltam az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszéke és a Sándor Kör Ökumenikus Pedagógiai Műhely által szervezett A szofiológia útja II. - A nő transzcendenciája című szimpóziumra, az EHE kápolnájába.

A kápolna előtt hatalmas Luther szobor fogadott.

Miletics Katalin Janka - aki maga is előadója volt a szimpóziumnak -, éppen a Sophiáról mintázott műveit rendezgette.

Béres Tamás, Cselényi István és Deme Tamás nyitotta meg a konferenciát. 

(Tudósításomban kiemelnék egy-két engem megérintő gondolatot.) 

Majd bevezető előadásként Cselényi atya a Szentlélek anyaságáról beszélt. 

Szophia: (Sir 24,5-8) "Első szülött vagyok valamennyi teremtmény előtt" azaz a teremtmények elsőszülötte, entelecheia (cél-program), Világlélek

 (Sir 24,24) "Szép szeretet anyja" azaz hierosz gamosz: Énekek éneke. 

Teilhard de Chardin szerint az Örök Női

Búvópatak: Bingeni Hildegard 

Hakmoth Jahve

(Később több előadónál - más-más összefüggésben ugyan -, szintén megjelent Bingeni Hildegard szellemisége.)

A szofiológia a „Szófia” [=Bölcsesség] görög szóból eredő filozófiai, teológiai fogalom. A szofiológia alatt a Szófia-Bölcsességről szóló tanításokat értjük.
A szofiológia gyökerei egészen a hellenisztikus hagyományhoz és különösen a platonizmushoz nyúlnak vissza. Az elmúlt kétezer év során azonban a fejlődés alapvetően maszkulin jellege miatt az Ószövetségben a Teremtő oldalán megjelenő kézműves (Szófia) háttérbe szorult a kereszténységben Krisztussal szemben, noha különböző szenteken, misztikusokon és filozófusokon keresztül ismerete tovább élt az emberiségben. Az Egyházon belül különösen a keleti ortodox egyház kultiválta Szófia tiszteletét, de a nyugati egyház is életben tartotta a Madonna-kultuszt.
Sőt, mivel az Isteni Bölcsesség minden igaz szellemi tudást megalapoz, Szófiát a zsidó-keresztény kultúrán kívül az emberiség majdnem minden nagy vallásában és szellemi hagyományában megtaláljuk valamilyen formában.

Ezután Szabó Ferenc SJ „Az örök női” – Szűz Mária – Isten női arca címmel beszélt a Földi és égi szerelem harcáról Claudelnél, az Örök Nőiről Teilhardt életművében, Yves Congar Szentlélek-teológiájáról, és Pierre Emmanuel Ősanyához intézett Himnuszáról.

"... Ó örök Nő te csak átmenet vagy Képzelődő egyedüli nyomod a seb
Örvény melyben a férfi elmerül - végtelen hívás melybe a férfi beleszédül
Természeted az a seb honnan kivétettél és rögtön behegedt Ádámban
semmi sincs lényedben ami nem vérző és tátogó űr..."(Himnusz az Ősanyához)

Az atya két keze című saját versével zárta előadását.

Majd két szekcióban folyatódtak az előadások, az egyik a szofiológia útjait járta be, a másik női spiritualitás témakörével foglalkozott.

Az elsőt választottam, ahol először Varga Gyöngyi Az elfátyolozott női arc - Hóseás 11 istenképe címmel beszélt arról például, hogy a mű 3. verse az csecsemővel való viselkedésről szól illetve arra reflektál... 

"Hogyan kell szoptatni, kézbe venni, ringatni, ez az eredendő, méhen belüli kapcsolat méhen kívüli továbbvitelére - még mindig az összesimulás, érintődés, érintés útján. Vagy a 8. versben a szír fordításokban: "szívem vergődik bennem, egészen eltölt az irgalmam" (rahamiv). A "rahamim" a "rehem" szóból ered, amely anyaméhet jelent. // 1Kir 3,26"

Ezután következett Miletics Katalin Janka, akinek ezen munkáit volt szerencsém mintázásuk közben is látni. Jó volt vele végignézni újra az előzményeket és azt a belső folyamatot, amit megélt míg nem elkészült Sophia "fejlődéstörténete" az ő 1+4 stációjában. 

"Ha rádöbben egy nő, hogy Sophia táncát járja az örök teremtésben, akkor már nem vágyik a férfi szerepére. Ha rádöbben egy férfi, hogy Sophia teremt táncolva előtte egy nőben, tisztelni és védeni fogja és gyönyörködik benne, ahogy Istennek kedve tellett Sophiában a Teremtés hajnalán. Ahogy Istenben harmóniában vannak a nőies és férfias vonások, úgy kell harmóniában éljenek a földön a nők és férfiak, nem egymással harcolva, hanem boldog családot alkotva."

Majd Szűcs Kinga Isten női arca - Isten, nő és természet kapcsolatának értelmezései az ökofeminista teológiában című előadása következett.

Címszavakban: Ember ideálja... Férfi ésszerű, a nő természetes... Megváltozott ökológiai tudatosság... A bűn lényege a halál elől való menekülés... Istenkép átalakulása...Isten az élet immanens forrása... A Szentháromság az élet alapvető dinamikáján alapuló kreatív folyamat: Atya Fiú Sophiával együtt...

Hajnády Zoltán a Teurgikus-szofiurgikus művészetről beszélt.

"Jung szerint a bibliai allúziók az irodalmoban, vagy művészetekben akkor hitelesek, ha úgy jelennek meg mint oldatban a kristályrács. Jelen van, rendet és struktúrát vissza a szerkezetbe.
Az emberi művészet az isteni művészet utánzása... Az élet traszcendens titkának keresése...
Görögök: Ismerd meg önmagad... Pál apostol: Ismerd meg istenarcuságodat... 
A reformáció a női principiumot zárójelbe tette...
Templomépítészet a művészetek szintézise... Nyugaton az opera volt a katedrálispotlék például Wagnernél..."

Majd az esemény házigazdája Béres Tamás kapott szót... Az ő témája: Dorothee Sölle istenképe volt. 

Címszavakban:  Ökoteológia. Tegyünk meg mindent, hogy a Föld visszanyerje a szentségét. Munka és a szeretet. Feminista felszabadítás teológiája. Kapcsolatiság-ráutaltság. Helyettesáldozat. Istennek nincs más eszköze, csak mi. Női gondolkodás. Feminista teológia elfogadása/nem elfogadása, kihívás...

Cs. Varga István pedig A regény- és drámaíró Németh László emberfogalma, nőalakjai és a „mítoszi sugárzás” címmel tartott előadást.

Örök asszonyi, örök női fordítások magyarra... Nagy egész női része... Az Irgalom Kertész Ágnese névválasztásnak etimológiája... Az elfekvőben, jön rá, hogy a világ nagy elfekvő... 

Jobb és értőbb utókort remélt... 

Gondolatait némi humorral így zárta: "Nehogy úgy járj, mint az egyszerű kanonok, hogy Gondolatból kifogyott, de a szóból nem tudott..."

Jankovics Marcell A Teremtő kétneműsége, avagy  A Teremtő férfi és női oldala előadása a szimbólumok mentén járta körbe ezt a témát. Most bibliai jelképekről ír könyvet... Ebből szemezgetett. 

Isten anyasága... Szemiotika... Ellentétpárok(pozitív-negatív, világos-sötét, Nap-Hold)... Keresztény és zsidó gondolkodásmódból mintha kimaradtak volna... Teremtés könyve: Két fa: Tudás és Élet... "Macsó" értelmezés... Anyaistenség faalakú... Tölgy (Tőgyfa)... 

Egy frigyláda vázlatos ábrázolása a kőtáblával 

Fekete Artemiszek továbbélnek Fekete Madonnákban...

Vagy egy kabalisztikus ábrázolása Isten anyagba szállásáról - a Zohárból idézve: A világmindenség köre négyszögesítése kereszttel... Fent az égi, lent annak égi mása. S a Jod/Hé az anyagba szállva Vav/Hé lesz. A férfias Jod szára Vavvá nyúlik, míg a nőies Hé ugyanaz marad.

Szentlélek galambja, Mária?!

Van olyan Mária oltár - egy Mária szobor -, amelyben benne van az Atya és a Fiú...

László Virgil Bölcsességkrisztológia Pálnál előadása zárta szimpóziumot.

Pálnál Sophia, a bölcsesség, Isten képmása, Isten jóságának, kisugárzásának képmása... A Bölcsesség Isten első szülöttje... Isten mindent bölcsesség által teremtett...Bölcsesség az, ami egybetart mindeneket...

Az előadás teljes anyaga a Lelkipásztor - Evangélikus lelkészi folyóiratban jelenik meg januárban. Az előző konferencia anyaga a novemberi-decemberi számban olvasható.